Az osztrák közigazgatási eljárás jogvédelmi rendszere több, a magyar jogban nem ismert, illetőleg részleteiben jelentősen eltérő megoldásokat tartalmaz. A jogban jártas magyar szakemberek számára különös nehézséget okoz a szövetségi állam és a tartományok viszonyából fakadó különbségek figyelembevétele, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 6. Cikkelyébe foglalt rendelkezések figyelembevételével felállított közigazgatási tanácsok dogmatikai besorolása, valamint a magyar jogból már ismert jogintézményeknek az osztrák ítélkezési gyakorlat és jogirodalom általi - a magyar jogi felfogástól eltérő - értelmezése.
Az osztrák közigazgatás szervezetére a közigazgatási szervek sokszínűsége, azok egymástól eltérő jogállása, valamint feladatkörük eltérő volta jellemző. Az igazgatási feladatok megoszlanak az államszövetség szervei, valamint az egyes tartományok igazgatási egységei között. Az államszövetség legfelsőbb igazgatási szervei a szövetségi államfő és a szövetségi kormány, a tartományok közigazgatása a tartományi kormányok és annak tagjai - mint egyszemélyes szervek - kezében összpontosul. Az egyes ügyekben hatáskörrel rendelkező szervek meghatározásához elengedhetetlenül szükséges a közigazgatási feladatok megoszlási rendszerének ismerete. A jogorvoslati eljárások során az alapeljárást lefolytató hatóság függvényében az igénybe vehető igazgatási fórumok száma is változhat.
A jogorvoslat az anyagi jog, valamint az azzal szorosan összefüggő eljárásjogi szabályok betartását szolgáló jogi eszköz.1 A szabályozás célja egyrészről az ügyfelek szubjektív joga érvényesíthetőségének lehetővé tétele, másrészről a hatósági döntések egysége-sítése.2 A jogvédelem eszközein keresztül a közigazgatási ügy eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelősége, illetőleg az ügyben esetlegesen szükséges mérlegelés törvényessége kerül felülvizsgálatra, amely eredményeként a döntés hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására kerülhet sor. A jogvédelmet szolgálhatják továbbá a hatóság hibás eljárását szankcionáló büntetőjogi, polgári jogi valamint fegyelmi eljárásbeli eszközök, a döntés kikényszeríthetőségé-nek biztosítása a hatóság hallgatása esetén, valamint a hatóság által okozott károk állam általi megtérítését lehetővé tévő rendelkezések is3.
Rendkívüli jogorvoslat az eljárás újrafelvétele4, a mulasztás következményeinek igazolás útján való orvoslása eredményeként az eljárás továbbfolytatása, az elbírálás jogának a felettes hatóságra történő átháram-lása5, valamint a kifogás.
Az AVG6 IV. fejezete által megnevezett rendes jogorvoslati eszköz a fellebbezés, a felterjesztésre irányuló kérelem7), és a határozat hivatalból történő megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése.
Az ügyfelet a közigazgatási szerv határozata ellen fellebbezési jog illeti meg; a hatóságnak az ügyben hozott egyéb eljárásjogi rendelkezése által okozott jogsérelem felülvizsgálatára az érdemi döntés elleni fellebbezési eljárásban kerülhet sor. Fellebbezést a határozat kézbesítését, vagy szóbeli kihirdetését követő két héten belül lehet előterjeszteni. Ha a jelen lévő felekkel szóban közlik a határozatot, akkor annak ezt követően történt írásba foglalása és kézbesítése a fellebbezési határidő folyására csak akkor gyakorol hatást, ha a törvény a közlésre kifejezetten írásbeli alakot rendel.8 Az osztrák jog nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a megtámadott határozat eljárásjogi jellegű-e9, jogot vagy kötelezettséget keletkeztető, illetőleg annak fenn-áltát megállapító hatósági döntést tartalmaz-e. Az AVG-ben nem találunk általános szabályt arra nézve sem, hogy mely határozat ellen megengedett a fellebbezés, illetőleg azt mely hatóságnak kell elbírálnia.
A jogtudomány és az ítélkezési gyakorlat által kifejlesztett alapelvek értelmében a fellebbviteli út a közvetett szövetségi igazgatás10 körében kétlépcsős.11 Bécset leszámítva a szövetségi tartományok esetében a legfelsőbb jogorvoslati hatóság általában a tartományi kormány elnöke12, azonban az ügy jelentősége folytán szövetségi törvény rendelkezhet arról is, hogy a jogorvoslati fórum az illetékes szövetségi minisztériumig ter-jed.13 Az osztrák fővárosra, mint egyben önálló szövetségi tartományra vonatkozó szabályok értelmében, az első fokon eljáró városi tanács hivatalainak döntése ellen a polgármesterhez - mint a tartományi kormány vezetőjéhez - lehet fellebbezést benyújtani azzal, hogy szövetségi törvény a különös jelentősséggel bíró ügyekben a fellebbezést az illetékes minisztériumhoz, mint harmadfokú hatósághoz megengedheti.14 Annak sincs akadálya, hogy az előbbiekben vázolt jogorvoslati fórumrendszer szövetségi törvénybe való korlátozására kerüljön sor.15
A közvetlen szövetségi igazgatás során, amennyiben valamely szövetségi törvény eltérően nem rendelkezik, a jogorvoslati út az illetékes szövetségi szakminisztériumig terjed. Ezen, az alkotmánybíróság állandó ítélkezési gyakorlata által szentesített, "alapelv" indokolása jogtörténeti gyökerekben lelhető fel16
Az adó- és vámeljárások során az általános szabályoktól eltérő rendszer érvényesül, azaz az adóhivatal és a vámhivatal határozata ellen a Független Pénzügyi Tanácshoz17 lehet jogorvoslatot előterjeszteni, amely az ügyben fellebbezési tanácsa által határoz.
A tartományok és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárások során a fellebbezési út - amennyiben tartományi törvény ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a tartományi kormány illetékes tagjáig terjed. Ilyen különleges rendelkezés található az adóügyekre vonatkozóan a BVG-ben, amely alapján egy, a tartományi törvényben szabályozott társas hatóság köteles az ügyben legfelsőbb fórumként eljárni.18
Fellebbezését a határozattal érintett ügyfél a határozatot hozó hatóságnál nyújthatja be. Annak kötelező kelléke a jogorvoslattal támadott határozat megjelölése, valamint azon okok felsorolása, amelyek alapján a fél annak felülvizsgálatát kéri.19 A fellebbezés más iratként való téves megjelölése annak megengedettségét nem befolyásolja.20 Az ítélkezési gyakorlat a szükséges indokolás mélységét illetően nem egységes, azonban abban általában egyetért, hogy a felülvizsgálati szándék puszta bejelentését nem tekinti elégségesnek. A fellebbezést írásban kell benyújtani; a postai út mellett a táviratban, telegráfon, sőt e-mailben való megküldés is megfelel a törvényes kívánalmaknak.21 Az adó- és vámeljárásokban a fellebbezés kivételesen szóban is előadható, illetőleg az egy hónapos fellebbezési idő meg is hosszabbítható.22
A beadvány fellebbezésként való megjelölése nem érvényességi kellék. A fellebbezés elbírálására illetékességgel rendelkező hatóság téves megnevezése sem bír jelentőséggel, a beadványt a hatáskörrel rendelkező fellebbezési hatósághoz kell továbítani.23 A fellebbezés benyújtása a határozat végrehajtására általában halasztó hatállyal bír.24 A hatóság a beadványt az eljárásban részes egyéb felek részére is megküldi, amennyiben annak indokolása új tényt vagy bizonyítékot is tartalmaz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
