A mai modern szolgáltató állam koncepciója kapcsán elvárás, hogy az állam tartson lépést az információs társadalom hozta technológiai újdonságokkal, ne csak ismerje, elismerje és szabályozza, hanem alkalmazza is azokat működése során. Az új technológiák használata a közszolgáltatások minőségi javulásában, az ügyfélcentrikusságban, az egyszerűsödő államigazgatási ügyintézésben is elengedhetetlenek. A szolgáltató állam építése során a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok (újra)hasznosítása is kulcsfontosságú, ehhez pedig a legmodernebb mesterséges intelligencia alapú alkalmazások nyújthatnak segítséget. Ennek kapcsán lényeges kérdés, hogy milyen stratégiát követ az állami szektor. Itt két út képzelhető el. Van olyan elképzelés, miszerint az állam a saját apparátusa útján maga gondoskodik a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kiaknázásáról, forrást biztosít, kutat, fejleszt. A másik irányvonal, hogy a piacot figyelve, csak a már ismert, jelentős tapasztalattal bíró megoldásokat implementálja az állami szolgáltatói környezetbe. Fontos aspektus még az állami stratégia kapcsán, hogy az állam az innováció élére áll-e vagy a biztonság követelményét előtérbe helyezve csak akkor nyúl az újabb műszaki megoldásokhoz, ha azok biztonságos működése már bebizonyosodott. A hazai környezetben azt tapasztaljuk, hogy az állam a már bevált jól működő megoldások adaptálására épít, jelentős lépéseket tesz az automatikus döntéshozatal és az MI- alapú központi építőelemek kidolgozásában. Az állam által biztosított közszolgáltatások egyike az országos telefonos ügyfélszolgálat, melynek bázis ügyfélszolgálata közismert nevén a Kormányzati Ügyfélvonal-1818. Az ügyfélszolgálaton próbaüzemben elérhető mesterséges intelligenciával támogatott chatrobot segít a lakosság szakszerű és pontos tájékoztatásában. A cikkben az államigazgatás területén mesterséges intelligencián alapuló megoldásokban rejlő lehetőségek, megteremtett jogi keretek, illetve a már használt chatrobot megoldás kerül áttekintésre.
In the concept of today's modern service state, it is expected to keep pace with the technological innovations brought about by the information society, not only to understand, recognize and regulate it, but also to apply it in the course of its operation. The use of new technologies is also essential for improving the quality of public services, customer-centricity, and for simplifying public administration. During the establishment of the service state, the (re) utilization of data belonging to its national data assets is also crucial, and state-of-the-art artificial intelligence-based applications may prove to be of help. An important question in this regard is the strategy followed by the public sector. There are two possible ways to consider. Firstly, there is an idea that the state, through its own apparatus, takes care of the exploitation of the possibilities provided by artificial intelligence, provides resources, researches and develops. The other direction is that by observing the market, only the well-known thoroughly explored solutions are implemented in the public service environment. Another important aspect of the state strategy is whether the state is at the forefront of innovation or if it focuses on newer technical solutions only when their safe operation has been proven. In the domestic environment, we have found that the state builds on the adaptation of proven, well-functioning solutions and takes automatic decision-making seriously in the development of AI -based central building blocks. One of the public services provided by the state is the national telephone customer service, the base customer service which is commonly known as the Government Citizen's Line -1818. The chat robot, supported by artificial intelligence available in a trial run at the customer service, helps to provide professional and accurate information to the public. The article reviews the potential of artificial intelligence-based innovations in public administration, the established legal framework, and the chat robot solution already in use.
A változás mindig is velünk volt, de manapság sokkal gyorsabban történik minden körülöttünk mint korábban és úgy tűnik, ennél "lassabb" már nem is lesz. Az 1980-as évektől a személyi számítógépek elterjedése, majd az internet megjelenése olyan kapcsolattartási és ügyintézési csatornákat nyitott meg az állam és polgárai között, ami a korábbi személyes és papíralapú kapcsolattartás időszakában elképzelhetetlennek tűnt. Az új infokommunikációs technológiák megváltoztatták az államigazgatási feladatok megszervezésének módszereit és eszközeit is. Eközben egy közigazgatási paradigmaváltás[1] is történt, amely új alapokra helyezte a közigazgatási feladatellátást, olyan új szemléletet ho-
- 47/48 -
zott, ahol az államnak szolgáltatások és termékek szintjén is szerepet kell vállalnia, valamint modern megoldásokkal kell (ki)szolgálnia a polgárait.
Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása óta, mint közös uniós stratégia, illetve már korábban is elvárásként fogalmazódott meg, hogy a közigazgatási szervezetrendszer és működése gazdasági szempontok mentén is racionalizálásra kerüljön, az apparátus(ok) megszervezése a hatékonyság, a takarékosság, bürokráciacsökkentés, a modern technológiák kiaknázása, az állami adatvagyon konstruktív hasznosítása jegyében történjen meg. Elvárás lett, hogy a közigazgatásnak az ország versenyképességét is elő kell mozdítania. Az államigazgatás hatékonyságnövelése során az adatok, az adatkezelés,[2] az állami adatvagyon tehát kulcsszerepet kapott. Az Unióval és tagállamaival együtt éppen egy szemléletváltás középen vagyunk, amelynek során áttérünk, illetve áttértünk az adatalapú működésre az élet számos terén. Amikor e témával foglalkozunk sokszor egyoldalúan az adatalapú modellek előnyeit és hosszú távú perspektivikus hasznait hangsúlyozzuk, pedig komoly jogalkotási és etikai kihívásokat is meg kell oldani uniós és tagállami szinten is. Néhány évvel ezelőtt, 2019-ben az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen a "Politikai iránymutatás a 2019-2024-re kinevezett Bizottság számára"[3] című dokumentumban világosan állást foglalt amellett, hogy a digitális kor igényeinek megfelelő Európa[4] megteremtésén fog minden erővel dolgozni a Bizottság. Határozott és egyértelmű célkijelölés hazai jogalkotók számára is, hogy a 2020 és 2030 közötti időszakot Európa digitális évtizedévé kell tenni, és jelentős anyagi erőforrásokat[5] kell biztosítani az adat, a piac, a technológia - ideértve a mesterséges intelligenciát is -, az infrastruktúra és a védelem területeire. Több dokumentum abból indul ki, hogy az Unió az adatvezérelt lehetőségek kiaknázásáért indult versenyben jelentősen lemaradt az Amerikai Egyesült Államokhoz, valamint Kínához képest. Még sokat tehetünk az Unió adatszuverenitásának[6] megőrzéséért, az egységes digitális (adat)piac[7] létrehozásáért, az adatokból táplálkozó etikus mesterséges intelligencia alapú[8] megoldások életre hívásáért is. E cél megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezője lehet az, hogy az állam, a közigazgatási szektor a működése során innovatív, mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat használjon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
