A felvilágosításkérés iránti jog - más jogosítványok mellett - lehetőséget ad a helyi önkormányzati képviselők számára, hogy az önkormányzat működéséről, a polgármester vagy a bizottságok tevékenységéről tájékozódjanak.
Több mint harminc évvel a rendszerváltozás és az első önkormányzati törvény - 1990. évi LXV. törvény -, az Ötv. elfogadása után azonban még mindig sok a kérdés és a félreértés, milyen információkhoz juthat hozzá egy önkormányzati képviselő. Annak ellenére is, hogy már a második önkormányzati törvény - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény -, az Mötv. sem nevezhető új törvénynek.
A félreértés és a szabályozással való összhang hiánya - ahol ilyen tapasztalható - abból is adódhat, hogy a két törvény nem teljesen azonosan fogalmazta/fogalmazza meg a képviselők jogait és kötelezettségeit sem. Elég csak azokra a jogokra gondolnunk, amelyeket még ma is sok önkormányzatnál - az SZMSZ-ben is - a régi törvényi szabályozás szerint alkalmaznak.
Az Ötv. még a képviselői jogok között nevesítette, hogy az önkormányzati képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek teljes folyamatában, azaz nemcsak előkészítési, előterjesztési joga van, hanem emellett a döntés végrehajtását szervezheti és ellenőrizheti is.
Ezzel szemben az Mötv. már csak azt rögzíti e vonatkozásában - ezt is a kötelezettségek, s nem a jogok között -, hogy a képviselő köteles a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Azaz a képviselői jogok és kötelezettségek között már nem szerepel a döntések végrehajtásának szervezése és a döntések végrehajtásának ellenőrzése.
A felvilágosításkérésre adott válasz esetén pedig az Ötv. még 15 napon belüli válaszadási kötelezettséget írt elő, ezzel szemben az Mötv.-ben már 30 napos határidő szerepel.
De nézzük a felvilágosításkérést, amely esetében vannak félreértések, illetve többször találkozhatunk azzal, hogy összekeverik azt a közérdekű adatkéréssel.
Az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza, hogy az önkormányzati képviselő "a képviselő- testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni".
Mit is jelent ez?
A felvilágosításkérés a képviselő-testületi ülésen gyakorolható.
Felvilágosításkérés csak a törvényben felsorolt személyek számára címezhető.
Felvilágosítást csak önkormányzati ügyekben lehet kérni. Azaz olyan ügyekben, amelyek az önkormányzati feladat- és hatáskörökhöz, a helyi közügyekhez, elsősorban az Mötv. 13. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyekhez kapcsolódnak.
1. A választ a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 30 napon belül - ez utóbbi esetben írásban - kell megadni. A válasznak "érdeminek" kell lennie, tehát a lényegre irányulónak és olyannak, amelyből megállapítható a megkérdezett személy, illetve szervezet véleménye, döntése, intézkedése és annak indoka.
Szögezzük le itt mindjárt: a megkérdezett személy, a válaszadó szabadon dönti el, hogy azonnal válaszol-e vagy 30 napon belül írásban teszi ezt meg. Ha a kérdésre adandó válasz különösebb utánajárást, átgondolást nem igényel, egyszerűbb azonnal válaszolni, de ez a válaszadó döntésén múlik.
Az Mötv. csupán "felvilágosításkérésről" beszél. Nincs szó "interpelláció" és "kérdés" közötti különbségtételről.
Természetesen nem tilos az országgyűlési képviselők jogállásának mintájára különbséget tenni a kettő között és az SZMSZ-ben - ahogy sok önkormányzat esetében ez így került rögzítésre - eltérően szabályozni a felvilágosításkérés kétfajta módját, de az Mötv. ezt nem írja elő, még csak nem is utal rá. Sok jelentősége egyébként sincs, úgy gondolom, mert a képviselő-testület amúgy is szabadon eldöntheti, hogy egy adott kérdés további vizsgálatát igényli-e vagy sem.
Mégis mi a kettő között a - lehetséges - különbség?
Ha az SZMSZ-ben a felvilágosításkérés interpelláció és kérdés formájában is benyújtható, akkor az interpelláció esetében a képviselő nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ha elfogadja, rendben van, a téma lezárul. Ha a képviselő nem fogadja el a választ, akkor a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról. Elfogadó döntés esetén a téma szintén lezárul. El nem fogadó döntés esetére az SZMSZ-ek általában további vizsgálatot írnak elő.
Kérdés esetén csupán válaszadási kötelezettség van. Akár elfogadja, akár nem fogadja el a választ a kérdést feltevő képviselő, a téma mindkét esetben lezárul a válaszadással.
Az Mötv. lényegében ez utóbbi megoldást szabályozza, tehát csupán a felvilágosításkérés jogát biztosítja és a válaszadási kötelezettséget és annak határidejét írja elő. De azért ne feledjük: a törvény a képviselő-testület működésének kereteit rögzíti (néhol kötelezően, néhol lehetőségként), a részletszabályokat az SZMSZ-ben kell meghatározni.
A részletszabályok azt is tartalmazhatják, hogy a felvilágosításkérés - amennyiben az írásban történik, vagy ahol az SZMSZ azt interpellációnak nevezi - a képviselő-testület ülését megelőzően milyen határidőn belül nyújtható be. Ellenkező esetben - de ez is a konkrét szabályozástól függ - a felvilágosításkérés "egyszerű" kérdésnek számít.
A képviselő kérdezési, tájékozódási, intézkedéskezdeményezési joga azonban nem merül ki a felvilágosítás iránti kérés lehetőségével.
Az Mötv. 32. § (2) bekezdés f) pontja tartalmazza az önkormányzati képviselőknek azt a jogát is, amely szerint a képviselő "a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti
- 12/13 -
a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adnia."
Itt tehát a képviselő csak a polgármestertől kérheti a szükséges tájékoztatást. Ezt viszont az önkormányzati ügyekhez képest szűkíti a törvény, mivel ez a tájékoztatáskérés - az önkormányzati ügyeken belül - kifejezetten a képviselő munkájához szükséges információkra irányulhat csak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
