Ha feltehetően nem is tudatos, mégis örömmel üdvözölhető, hogy az első magyar családjogi folyóirat megindulása időben egybe esik a Családjogi törvény, vagy tágabban a családjogi jogszabályok folyamatban levő átfogó felülvizsgálatával, átfogó kodifikációjával. A meginduló családjogi folyóirat célkitűzései között szerepel - többek között - "a családjog jövőbeli fejlődését elősegítő szakmai gondolatok közzétételének lehetővé tétele" is. E bevezető számban megjelenő tanulmány szerzője, aki a családjogi kodifikációs munkálatokban különböző munkacsoportokban, kodifikációs bizottságokban is részt vesz, szeretné remélni, hogy a folyóirat a kodifikációs munkálatok folyamatban léte alatt számos, az új kodifikációt segítő gondolatnak fog helyet adni. Ez a cikk sem tud többre törekedni, mint néhányat ezek közül felvetni. Más, feltehetően hasonló jelentős kérdéseket más alkalommal igyekszik majd a szerző felvetni.
A Családjogi törvény felülvizsgálata több-kevesebb intenzitással hosszabb ideje folyamatban van, és több kérdésben születtek időközben a törvény átfogó felülvizsgálata nélkül is - részben nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeink teljesítéseként, részben az Alkotmánybíróság kezdeményezésére, részben ezektől függetlenül is - reformok. A családjogi jogszabályok átfogó felülvizsgálatára irányuló munkának új lendületet, új lökést adott a készülő Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottságának 2000. június 1-jén hozott az a határozata, amely úgy foglalt állást, hogy a családjog anyaga - szemben a mai szabályozással - ha önálló könyvként is, és ahol ez indokolt, önálló alapelvekkel is, de a Polgári Törvénykönyvben kerüljön szabályozásra.
Ez a határozat most már - az eddig több-kevesebb intenzitással folyt munkát felváltva - a Csjt. egészének, és ahol ez indokoltnak, szükségesnek mutatkozik más családjogi szabályoknak az átfogó felülvizsgálatát tette szükségessé, teszi szükségessé.
E munkálatok folyamatban létéről különböző szakmai fórumok által rendezett szakmai viták, és néhány e témakörben megjelent publikáció is tanúskodik, az ezen a téren eddig felmerült gondolatokról, eddig elért főbb eredményekről pedig az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának és tematikájának a Kormány 1003/2003. (I. 25.) határozatával elfogadott, a Magyar Közlönyben is közzétett szövege is tájékoztatást ad.
A családi viszonyokra, és így azok jogi szabályozására is közvetlenül vagy közvetve ható társadalmi viszonyokban és társadalmi szemléletben, valamint a családi viszonyokat érintő gazdasági viszonyokban, a Csjt. első átfogó kodifikációja óta, de akár csak a Csjt. két átfogó Novellája óta is jelentős változások következtek be. És hadd tegyük hozzá, a változások többsége Európa más országainak családjogai számára is az ezekre való odafigyelést tette szükségessé - egyes családjogi szabályok nem egyszer ismételt módosítása ezeknek az országoknak a családjogára is jellemző. A változások egy részét emellett itt is, ott is akár kifejezetten családjogi tárgyú, akár családjogi rendelkezéseket is tartalmazó Nemzetközi Egyezmények is szükségessé tették, és emellett a családjogi jogalkotás és jogalkalmazás sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem lehet közömbös a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság - igaz gyakran változó - ítélkezési gyakorlatának befogadását illetően sem.
A figyelembeveendő változások mellett a folyamatban levő családjogi kodifikációnak mégis arra is ügyelnie kell, hogy az ne törekedjék az újat alkotásra ott, ahol a meglevő szabályok megfelelőek, és ilyenekként elfogadottak is. Tudomásul kell emellett venni azt is, hogy a kétségtelenül konstatálható változások egy része - mint például a házasság felbontása tekintetében a közös megegyezésen alapuló bontóperek számbeli arányának jelentős növekedése, ez az arány 2000-ben 76,94% volt,1 vagy a házasságon kívül született gyermekek számának jelentős mértékű emelkedése ellenére az apaság megállapításának peres úton való rendezésének jelentős csökkenése és ehelyett az apaság elismeréssel való rendezésének gyakoribbá válása2 - legfeljebb kismértékben indokolja a családjogi jogszabályok módosítását.
Nem az újat alkotás iránti törekvés, hanem a családjogi jogszabályok teljesebbé tétele szólhat továbbá amellett, ha az új törvény a bírói gyakorlat által kimunkált, helyesnek bizonyult tételek egynémelyikét törvényi szintre kívánja majd emelni, valamint amellett is, ha a jogalkotó egyes, ma más jogszabályokban - akár más törvényben, akár alacsonyabb szintű jogszabályban - rendezett családjogi kérdéseknek, nem is szólva némely kérdésnek párhuzamosan, néhol indokolatlanul megosztva több jogszabályban rendezett voltáról, a jövőre nézve a készülő Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében való rendezését javasolja.
A családjog anyagának három részre: a házasság, a család vagy a rokonság és a gyámság kérdéseire való hagyományos tagolása az egyes jogrendszerekben megmaradt ugyan, és a magyar jogalkotás sem kíván ezen a jövőre nézve sem változtatni, említést kíván mégis, hogy a családjog két fő területévé egyre inkább a házassági jog és a gyermekek jogai válnak, úgy, hogy ez utóbbiak a gyermek családi jogállásának szabályait és a szülő-gyermek kapcsolat jogi szabályozásra szoruló kérdéseit egyaránt magukban foglalják.
A Csjt. élén nem találkozunk ugyan kifejezetten alapelvekként megfogalmazott elvekkel, a családjog tudománya - így a kommentár-irodalom és más e kérdéssel foglalkozó jogirodalmi munkák is - egységesen azt a nézetet vallják, hogy a Csjt. 1. § (1) bekezdésének a törvény célját meghatározó rendelkezései, valamint (2) és (3) bekezdéseiben a családjogi joggyakorlás számára követendőkként előírt rendelkezései a családjog alapelveinek tekintendők. A jogtudomány emellett, éppen mert a törvény élén nem állnak kifejezetten alapelveknek nevezett elvek, azt a nézetet vallja, hogy a családjog alapelveinek nincs zárt köre, így azok a Csjt. 1. §-ában meghatározottaknál szélesebb kört is felölelhetnek. Így kerül egyes munkákban a Csjt. 1. §-ában meghatározott elvek mellé a házasságkötés és a párválasztás szabadságának - igaz, nemzetközi egyezményekben is kimondott - elve, vagy más munkákban például a méltányosság elve is.
A Polgári Törvénykönyv alkotói - mint már említettük - felhatalmazást kaptak arra, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv Családjogi könyvének élén álló, a családi viszonyok, a családjogi viszonyok sajátosságait figyelembevevő specifikus alapelveket határozzanak meg. Ennek során a Csjt. 1. §-ában meghatározott alapelvek fenntartása, vagy ezek közül egyesek elejtése és a családjog esetleges további alapelveinek törvényben való kimondása is átgondolást igényel. A teljesség igénye nélkül néhány gondolatot szeretnénk e kérdéskörben felvázolni, előre is jelezve, hogy a Csjt. 1. §-ában foglalt elvek legalábbis nézetünk szerint egyrészt szűkítendők, másrészt viszont valamelyest bővítendők volnának.
Áttekintve a Csjt. 1. §-ában meghatározott alapelveket, ezek közül a házasság és a család védelmének elve, valamint a házastársaknak a házasságban és a családi életben biztosítandó egyenjogúság elve természetesen változatlanul fenntartandók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
