A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (11) bekezdésének 2020. július 31-ig hatályos szabályai szerint a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérhette a Cstv. 6. §-a szerint illetékes bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére. 2020. augusztus 1-jétől a módosítás a hitelezői érdekeket sértő kezdetben hatvan, majd kilencven napos határidőt eltörölte. A módosítás indokolása ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a Cstv. 33/A. § módosításával megszűnt az adós vezető tisztségviselőjével szembeni felelősségáttörési megállapítási per utáni, a marasztalási kereset előterjesztésére vonatkozó határidő, vagyis a megállapítási pert követően elévülési időn belül indítható a marasztalási per.
Ezzel a módosítással maximálisan egyet lehet érteni, a korábbi rövid, ráadásul jogvesztő határidő volt érthetetlen.
A Cstv. 33/A. § (11) bekezdésének módosításával összefüggő átmeneti rendelkezés szerint azokban az esetekben, amelyekben az adós volt vezetője ellen a marasztalási kereset megindítására vonatkozó kilencven napos jogvesztő határidő a módosító törvény[1] hatálybalépésekor, 2020. augusztus 1-jén már elkezdődött - tehát a módosító törvény hatályba lépését megelőzően már közzétételre került a felszámolási eljárás lezárásáról szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben - az új rendelkezés, vagyis a kilencven napos jogvesztő határidő eltörlése és ezzel az elévülési időn belül történő keresetindítási lehetőség még nem alkalmazható.
A Cstv. új 39/A. §-a kimondja, hogy a felszámoló köteles lehetővé tenni, hogy a hitelező a hitelezői gyűlésen a személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. A hitelezői gyűlés meghívójában a felszámoló köteles megjelölni az igénybe vehető, a különböző helyszínen jelen lévők között egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszközt vagy más elektronikus eszközt, valamint köteles meghatározni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével részt vevő személy személyazonossága igazolásának módját is. A hitelező köteles a hitelezői gyűlést megelőző ötödik napig írásban jelezni, ha a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben az adósnál felmerülő költségek a hitelezőre nem háríthatók át, azokat felszámolási költségként kell elszámolni.
A módosító törvény indokolása szerint ez a módosítás a felszámolási eljárásban korszerűsíti és egyszerűsíti a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti együttműködést. Lehetőséget teremt arra, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tevő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a technikai megoldások gyorsítják és egyszerűsítik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, és elkerülhetők a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével, az oda történő utazásokkal felmerülő többletköltségek.
A módosítás indokolásával ellentétben itt nem lehetőségről van szó, minden felszámolónak - kicsinek és nagynak - minden típusú - kicsi és nagy - ügyben kötelessége lehetővé tenni, hogy a hitelező személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt a hitelezői gyűlésen. A hitelezői gyűlést akkor is ilyen módon kell összehívni, ha a felszámoló látja, hogy egyszerűsített felszámolással fogja lezárni az ügyet. A Cstv. 39. § (2) bekezdése esetét sem veszi ki a törvény a kötelező előírás alól.
A hitelező köteles a hitelezői gyűlést megelőző ötödik napig írásban jelezni, ha a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt. A felszámoló a visszajelzések után annyit fog megtudni, hogy hányan akarnak távolról részt venni a hitelezői gyűlésen, addigra viszont biztosítani kell a helyszínt és a technikát. Tehát az indokolással ellentétben nem kerülhetők el "a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével felmerülő többletköltségek". Veszélyhelyzet idején, amikor tilos összejöveteleket tartani, mint jelenleg, akkor ez a kettősség nem érvényesül, csak az elektronikus eszközökkel történő összehívás költségei jelentkeznek.
Biztonsággal kijelenthető, hogy az elektronikus eszközökkel történő részvétel kötelező biztosítása miatt a hi-
- 15/16 -
telezői gyűlés összehívása a felszámoló részéről többletmunkát és többletkiadást fog jelenteni. A felszámolási költségként történő elszámolás lehetősége az ügyek jelentős százalékában csak lehetőség marad. A rendszer kiépítésének költsége elvileg nem számolható el egy konkrét ügyben, viszont a technika használatával kapcsolatos költségek, mint például a bérleti díj, külsős alkalmazott bevonása a technika kezelésébe vagy az adott ügyhöz kapcsolódó adathordozók költsége igen.
A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) által szervezett, Egerben 2020. szeptember 11-én tartott továbbképzésen Tóth Szilárddal, az It Jump ügyvezető igazgatójával, a Jogakadémia oktatójával tartottunk előadást "Az e-kommunikáció során használható elektronikus hírközlő eszközök és a használat gyakorlati kérdései" címmel. A továbbiakban ennek az előadásnak az anyagát felhasználva tudom bemutatni, milyen feltételekkel lehet az új törvényi rendelkezések alapján hitelezői gyűlést tartani. A technikai kérdéseket Tóth Szilárd gyűjtötte össze és mutatta be.
A felhasználható technikai eszközök és eljárás tekintetében akkor tekinthető az elektronikus hírközlő eszköz a Cstv. 39/A. §-ban írt célra alkalmasnak, ha lehetővé teszi a valós idejű kép- és a hang egyidejű továbbítását, illetve a tagok korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját. Ezek például a Zoom, a Google Meet, a Google Hangouts, a GoToMeeting, a Microsoft Teams, a Webex, a Skype és a BlueJeans. Ezek közül talán a Microsoft Teams és a Skype a leggyakoribb megoldás.
A pandémiás időszak kivételével - amikor kijárási korlátozás vagy tilalom miatt nem lehet személyesen részt venni a hitelezői gyűlésen, mint jelenleg - mindig mind a kétféle részvételi forma, a személyes és a távolléti lehetőségére készülni kell. A regisztráció előkészítése is változik, ugyanis két, egymástól független regisztrációs folyamatot kell kialakítani.
Távoli részvétel esetén tájékoztatni kell a résztvevőket a hitelezői gyűlésbe történő beléptetés feltételeiről; a használni kívánt hírközlési eszközről; a résztvevő által teljesítendő feltételekről, melyek érdekében a dokumentumokat előzetesen meg kell küldeni és jelezni kell a betartandó határidőket. Tájékoztatni kell a résztvevőket továbbá a technikai feltételekről, amelyekkel a résztvevőnek rendelkeznie kell, értve ez alatt az eszközöket és internet sávszélességet; a bejelentkezés beléptetés, távazonítás folyamatáról; a hitelezői gyűlés résztvevői két lépcsős azonosításáról; valamint adatvédelmi tájékoztatót is csatolni kell, amely kitér a célra, jogalapra, tárolási időre, a jogorvoslati lehetőségekre és különösen az adatkezelő által kezelt személyes adatokra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
