Roger Zách immár második kiadásban megjelentetett "Az európai gazdasági jog alapvonalai" című nagyívű munkájában[1] 2005. évi állás szerint ismét az olvasók elé tárja korábban is nagy sikerrel szerepelt könyvét. A munka 450 oldal terjedelemben vázolja fel a bonyolult témát: érdeme éppen az, hogy sikeresen egyensúlyoz a részletekben való elmerülés és a semmitmondó "zsebkönyv" terjedelme között. Nem kétséges, hogy egyes európai jogi jogterületek bemutatása adott esetben több ezer oldalt is igénybe vehet, de emellett létjogosultsága van az átfogó, - persze nem a teljességre törekvő - alapvonalakat bemutató áttekintésnek, amelynek elolvasása után az olvasó azután - immár alapvető ismeretek birtokában - kézbe veheti az egy-egy jogterületet bemutató részletes munkákat.[2]
A könyv jó pillanatban, ugyanakkor az Európa jövője iránti aggodalom csillagzata alatt született: jó pillanatban, mert a 2004. évi nagy változások - a versenyjog eljárási és anyagi jogi reformja, a szervezeti összefonódások ellenőrzésének újraszabályozása és az Európai Alkotmányról szóló Szerződésnek a ratifikálások, népszavazások sorozatára bocsátásakor - az európai jog, és benne az európai gazdasági jog új szintézisét nagyon aktuálissá teszik. Ugyanakkor az Alkotmányról szóló Szerződés francia és holland népszavazásokon történő elvetése fehérenfeketén veti fel a kérdést: a politikusok Európa, az EU jövőjét illető communis opinio-ja egyben az európai polgárokét jelenti-e. A jelek szerint erre nem lehet mérget venni.
Zách munkája azonban éppen ebből a sajnálatos körülményből következően még sokáig nem veszít aktualitásából - a gazdasági jogi részeket egyébként az Európai Alkotmányról szóló Szerződés a hatályos joganyaghoz képest egyébként is alig érintette. Az Alkotmány hatályba lépése tehát ezen a területen elsősorban jogforrási jellegű változást eredményezne.
A könyv hat részre tagolva mutatja be az európai gazdasági jogot - anélkül, hogy ennek a fogalomnak a használatát, jogági- esetleg jogterületi határait, más területektől való elhatárolásának kérdéseit részletesebben felvetné. A bevezetés mindenesetre rögzíti, hogy a közös piac központi jogi elemei tartoznak ide: a vámunió, az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad áramlása, végül a versenykorlátozások elleni szabályok.
A hat rész a következő: az első alapozó rész az EU jogrendjének jellegzetes vonásaival foglalkozik, ideértve az európai integráció útjának történetét, a jogforrási rendet, a közösségi jog közvetlen hatályát és közvetlen alkalmazhatóságát, és a tagállamok és a közösségi szervek közötti hatáskör-megosztásnak a kérdését.
A második-harmadik-negyedik és ötödik rész a négy alapszabadsággal: a belső piac működésének, jogi rendjének lényegét kitevő áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgásának jogi rendjével foglalkozik. Végül a hatodik rész a belső piac jogi szabályozásának más oldalról a lényegét alkotó versenykorlátozások elleni joganyaggal foglalkozik.
A szerző európai jogi felfogásáról a könyv szerkezete így közvetetten tehát tájékoztat. Eszerint az európai gazdasági jogot a gazdasági jog tematikájához kapcsolódó első - mondhatni - alkotmányjogi-"közjogias" alapozó rész, a belső piac jogi rendje és a vállalati szintű versenykorlátozások elleni szabályok alkotják. E három oszlopon áll az EU gazdasági rendje: a gazdasági unió; ennek megfelelően a szerző a politikai unió kérdéskörét helyesen leválasztja - elkerülve ezzel az "általában" az európai jogról, az EU jogáról stb írott munkák szerkezetitematikai csapdáját, és implicite állást foglalva amellett, hogy az európai jog "an sich" nehezen definiálható, aktuálpolitikai szempontok által meghatározott folyamatos bővülése nem feledtetheti a tudományos egzaktsággal elvégzett rendszerezés igényét.
A munka a versenykorlátozások jogát - megítélésünk szerint helyesen - a vállalati szintű versenykorlátozásokra "korlátozza" és nem hozza összefüggésbe az állami szintű - jogalkotási úton megvalósuló - kereskedelem-korlátozásoknak voltaképpen a belső piac jogi rendjébe tartozó kérdésköreivel (pl. vámokhoz hasonló hatású intézkedések, állami támogatások, monopóliumok).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
