2002. január 1-jén léptek hatályba az 1994. évi LIII. törvényt (Vht.) és a kapcsolódó jogszabályokat módosító 2000. évi CXXXVI. törvény rendelkezései, amelyek alapján kibővült a cégek köre a végrehajtói irodával. A törvény indokolása szerint így lehetőség nyílik - az önálló bírósági végrehajtók választása alapján - a végrehajtói tevékenység társas formában történő végzésére és ezáltal az iroda alapításához és működtetéséhez szükséges anyagi bázis bevonására.
A végrehajtói irodával mint társas gazdálkodási formával kiegészült a Ptk. 685. §-ának c) pontja - a gazdálkodó szervezetek felsorolása - is.
A végrehajtók egyébként továbbra is az állam igazságszolgáltató szervezetének részeként látják el feladataikat, az önálló bírósági végrehajtók önálló jogkörrel, a megyei bírósági végrehajtók pedig igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban. A végrehajtók eljárása polgári nemperes eljárásnak minősül. (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv 97. §-a is ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz és a nemperes eljárás jellegére figyelemmel kimondja, hogy a végrehajtónak hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.)
A végrehajtói irodára vonatkozó anyagi részletszabályokat a módosított Vht. 254/A-254/F §-ai tartalmazzák.
A cégbejegyzési eljárás szempontjából csak a végrehajtói irodának van jelentősége, a nevében hasonló, "végrehajtók közös irodájának" nincs. (Ez utóbbi közös iroda csak a hivatali helyiség és az annak fenntartásával járó költségek megosztását jelenti, szemben a végrehajtói tevékenység elősegítése céljából folytatott közös gazdálkodással.)
A törvény definíciója szerint a végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A fentiekből következően végrehajtói iroda határozott időre nem alapítható.
A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére - a törvényben foglalt eltérésekkel - a Gt.-nek a kft.-re vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Melyek ezek a legfontosabb eltérések?
Végrehajtói iroda az egyszemélyes kft.-re vonatkozó szabályok szerint nem működhet.
Végrehajtói irodát természetes személyek vagy gazdasági társaságok alapíthatnak oly módon, hogy az irodában a szavazati jog több mint 50 százalékát önálló bírósági végrehajtó tag gyakorolja, és vezető tisztségviselője csak végrehajtó tag lehet.
A végrehajtói iroda vezető tisztségviselője az irodavezető. A szervezet alapító okirattal jön létre. A végrehajtói iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok szerint nem kezdheti meg a működést.
A törvény részletesen felsorolja azokat a többletkövetelményeket, amelyeket a nem végrehajtó természetes személyekkel, illetve a külföldi állampolgárokkal szemben támaszt. Hasonlóképpen szigorúbb előfeltételeknek kell megfelelniük a gazdasági társaság tagoknak is.
Gazdasági társaság akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha
a) tagjai kizárólag természetes személyek, vagy alapítója, illetve tagja kizárólag könyvvizsgáló társaság, és az kifejezetten végrehajtói irodai tagság létrehozására alapította a gazdasági társaságot;
b) vele, illetve tulajdonosával vagy természetes személy tagjával, továbbá a befolyása alatt működő más gazdasági társasággal szemben végrehajtási vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban;
c) adó- és más köztartozása nincs;
d) nem szerepel a kamaránál az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásban;
e) természetes személy tagjával kapcsolatban az igazságügy-miniszter a törvényben előírt hozzájárulást megadta.
Végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a végrehajtói irodáknak a kamaránál vezetett nyilvántartásába felvett iroda működhet.
A végrehajtói iroda alapító okiratában meg kell határozni:
a) a végrehajtói iroda nevét és székhelyét;
b) a végrehajtói iroda tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; a végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amelyre kinevezték), hivatali helyiségének címét, illetékességi területének kiterjesztését és terjedelmét;
c) az irodavezető végrehajtó nevét és hivatali helyiségének címét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait;
d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját;
f) a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait;
g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik;
h) az eredmény felosztásának szabályait;
i) a végrehajtói iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.
A végrehajtói iroda neve a következő lehet:
a) a végrehajtó tag neve és a "végrehajtói irodája" kifejezés;
b) az egyik végrehajtó tag családi neve és a "társa" vagy "társai", valamint a "végrehajtói iroda" kifejezés;
c) a végrehajtó tagok egy részének családi neve és "végrehajtói iroda" kifejezés.
A végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a kamaránál előterjeszteni. Így kell eljárni az irodai tagság létesítése esetén is. A kamara a végrehajtói iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha
a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,
b) tagjával szemben a végrehajtói irodai tagságot kizáró körülmény nem áll fenn.
A kamara megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat, beszerzi az igazságügy-miniszternek a végrehajtói irodai tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulását, és - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi az okiratban foglalt adatok valódiságát.
A végrehajtói iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak mint cégbíróságnak; a végrehajtói iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
A cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói irodát a kamara kérelemre felveszi a végrehajtói irodák nyilvántartásába.
A végrehajtói iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a végrehajtói tevékenység elősegítésére folytathat.
A végrehajtói iroda megszűnik akkor is, ha a végrehajtói iroda
a) tagjainak száma egy főre csökken, vagy
b) az egyetlen végrehajtó tag tagsági viszonya vagy végrehajtói szolgálata megszűnt, továbbá ha szavazati joga nem több, mint 50 százalék.
A végrehajtói iroda csak másik végrehajtói irodával egyesülhet, vagy végrehajtói irodákká válhat szét, gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
A kamara a végrehajtói irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál.
A fenti változások nyomán a cégeljárás is változott, a cégjegyzék az 1997. évi CXLV. tv, a Ctv. 12. §-ában meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza: Végrehajtói iroda esetében a cégjegyzékben szerepeltetni kell:
a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,
b) az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.
A Ctv. melléklete is kiegészült: a végrehajtói iroda esetén a bejegyzéshez szükséges okirat a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara alapítási engedélye. Ennek hiánya - értelemszerűen - a cégbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításával járhat.
A 10/2001. (VII. 27.) IM számú rendelettel módosított 8/1998. (V. 23.) IM számú rendelet melléklete tartalmazza a végrehajtói iroda bejegyzésénél alkalmazandó nyomtatványmintát. ■
Visszaugrás
