Balatonlelle város sajátos helyzeténél, s különösen az idegenforgalomra építő gazdaságánál fogva kiváló kereteket biztosított a kisvárosi kereskedelmi igazgatás átfogó vizsgálatára, amelyhez a városi önkormányzat és annak polgármesteri hivatala is fontos segítséget nyújtott. Előzetes hipotézisünk az volt, hogy egyrészt Balatonlelle városában a kereskedelmi igazgatás erőteljes szezonalitást mutat, illetve azt is feltételeztük, hogy a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv elsősorban az igazgatásra és az eljárásokra gyakorolt hatást, s csak kisebb mértékben befolyásolta a határon átnyúló kereskedelmet.
A kutatás során mindkét kiinduló hipotézisünk igazolást nyert. Egyrészt az ügyiratforgalom és a személyes interjúk alapján a kereskedelmi ügyforgalom erős idényszerűséget mutat, a bejelentések elsősorban júniusban tetőznek, míg a tevékenység megszüntetésével vagy szüneteltetésével összefüggő bejelentésekre főleg szeptemberben kerül sor. Másrészt azt is igazoltuk, hogy bár az Európai Unióban az új kereskedelmi szabályok elősegítették a határon átnyúló szolgáltatások elterjedését, ez az új rezsim alig érintette a magyar kereskedelmi igazgatást, még egy olyan kiemelt idegenforgalmi jelentőségű kisvárosban, mint Balatonlellén is eddig egy alkalommal került sor határon átnyúló szolgáltatásnyújtással összefüggő eljárásra.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköre (a továbbiakban: Közigazgatási Jogi TDK) az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával vizsgálja az európai uniós belső piaci irányelv átvételének hatását, valamint annak a helyi kereskedelmi igazgatásban tükröződő gyakorlatát, különös tekintettel az uniós jogforrások és ezáltal a tagállamok közötti szabad kereskedelem és a szolgáltatások szabad áramlásának érvényesülésére. Kutatásunk során központi jelentőségű szempontként szerepel továbbá, hogy figyelemmel kísérjük a magyar közigazgatási jog helyi igazgatást érintő változásait és azok gyakorlatban történő manifesztációját is.
A tudományos kutatás mintaalkotó modelljeként kettő, adottságaikban nagymértékben különböző önkormányzatot választottunk: Budapest XIV. kerület önkormányzatát mint nagy népességszámú fővárosi kerületet, valamint a mostani kutatásunk helyszínét, Balatonlellét.
Jelen tanulmányban Balatonlelle kereskedelmi igazgatását vizsgáljuk. Balatonlelle különleges helyzetét Balaton-parti elhelyezkedése alapozza meg, ami együtt jár a kereskedelem és a szolgáltatások erőteljes szezonalitásával, valamint a turizmus kiemelkedő szerepével. Az üdülővárosi szerep azonban nem az egyetlen sajátossága a városnak, mivel az itt található nemzetközi hírű borospincéknek köszönhetően az ipari termelés jelentősége is előtérbe kerül.
Vizsgálódásunk során IMRAD kutatásmódszertan elvét alkalmazzuk, ennek alapján a bevezetés után a vizsgálati metódusokat ismertetjük, utána az eredményekre és ezek elemzésére térünk ki, majd végül a kutatás során feldolgozott adatokból konklúziókat vonunk le.
Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke 2015. január 1-je óta vesz részt Dr. Nagy Marianna vezető oktató irányításával, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával folyó, Az európai belső piac szabályozásának új tendenciái és ezek hatása a közigazgatás szervezetére, működésére elnevezésű projektben. A Közigazgatási Jogi TDK ennek keretein belül már második alkalommal, 2015 novembere után 2016. október 6. és 8. között szervezett látogatást, azon belül aktavizsgálatot és interjúfelvételt Balatonlellére, hogy empirikus kutatással segítse az OTKA-projekt megvalósulását.
A választás azért esett Balatonlellére, mivel a kutatás keretei között egy nagy, illetve egy viszonylag kis lélekszámú településen vizsgáljuk a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatásait. Az utóbbi szerepét tölti be a Balaton-parti település, mely nemcsak az elhelyezkedése miatti speciális helyzete okán felelhet meg a kutatásnak, hanem mivel a Tanszék évek óta jó kapcsolatot ápol a balatonlellei önkormányzattal, több látogatás és interjúfelvétel helyszínéül szolgált már korábban is. A cél elsősorban a balatonlellei önkormányzat jegyzője által ellátott kereskedelmi igazgatási feladatok vizsgálata volt. A vizsgálat során különös figyelmet fordítottunk az európai uniós belső piaci irányelvnek a magyar helyi igazgatásra gyakorolt hatásainak vizsgálatára is, különösen a bejelentési eljárásra és a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységre.[2]
A kutatás előkészítéseként felvettük a kapcsolatot a település önkormányzatával, ahol dr. Kovács Tamás jegyző úr készséggel állt rendelkezésünkre, segítségét ezúton is köszönjük. A TDK utazása előtt egy, a kutatáshoz szükséges adatok gyűjtését célzó kérdőívet küldtünk el, melyben a település szolgáltatás-engedélyezéshez és bejelentéshez kapcsolódó ügyforgalmáról kértünk előzetesen adatokat. Ennek eredményeit helyszíni interjúkkal egészítettük ki a kirándulás során.
A korábbi hipotézisünk az volt, hogy a Balaton-parti önkormányzat kereskedelmi igazgatását - ellentétben a kutatásba bevont másik, nagyvárosias önkormányzattal, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló önkormányzatával[3] - erős szezonalitás jellemzi, mivel elhelyezkedésből és az idegenforgalomra építő helyi gazdaságból[4] adódóan a kereskedelmi tevékenység a nyári időszak folyamán kiugró tendenciát mutat.[5] Ez az első adatfelvételkor megerősítést nyert, így második alkalommal azt vizsgáltuk, hogy a korábbi eredményeink továbbra is helytállóak-e.
A belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve,[6] melynek a tagállamok nem-
- 27/28 -
zeti jogába történő átültetési határideje 2009. december 28. volt, hatályát tekintve számos szolgáltatásra kiterjedt, többek között a termékek és szolgáltatások kis- és nagykereskedelmére, valamint a turizmusra és a szabadidős szolgáltatásokra. Az irányelv egyik fő célja a szolgáltatások kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolása volt az Európai Unióban, részint a szolgáltatókat érintő közigazgatási eljárások egyszerűsítése révén. Az irányelv 42. pontja alapján pedig a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok a túlzottan nehézkes engedélyezési rendszereknek, eljárásoknak és alaki követelményeknek a felszámolására szolgáltak, amelyek akadályozták a letelepedés szabadságát és ennek nyomán új szolgáltató vállalkozások létesítését.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatályba lépése ültette a magyar jogrendbe az uniós szabályozást, jelentősen liberalizálva a szolgáltatói tevékenységet. Az engedélyezésről mint hatósági jogalkalmazásról az önkéntes jogkövetést előtérbe helyező bejelentésre helyezi a hangsúlyt a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor. A hallgatás beleegyezés elvének bevezetésével, illetve a többszöri engedélyezési eljárások kiiktatásával, az integrált ügyintézéssel igyekszik elősegíteni a szolgáltatások szabadságának megvalósulását a magyar piacon is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
