13 2015-ben az felperes, az akkor 6 éves GN apja, HM mellett ülve utazott egy légi jármű fedélzetén. A Mallorca (Spanyolország) és Bécs (Ausztria) közötti e járatot a fuvarozó, a Niki Luftfahrt üzemeltette.
14 A repülés alatt HM számára egy pohárban forró kávét szolgáltak fel, amely a HM előtt lévő lehajtható tálcára helyezve GN jobb combjára és mellkasára ömlött, másodfokú égési sérüléseket okozva neki.
15 Azt nem lehetett megállapítani, hogy a kávéspohár azon lehajtható tálca hibája miatt borult-e fel, amelyre azt helyezték, vagy a repülőgép remegése miatt.
16 A törvényesen az apja által képviselt felperes a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése alapján arra irányuló kérelmet nyújtott be, hogy a már felszámolás alatt lévő fuvarozót kötelezzék a neki okozott kár megfizetésére, mintegy 8500 euró összegben.
17 Az alperes arra hivatkozik, hogy mivel nem történt baleset, felelőssége nem állapítható meg az említett rendelkezés alapján. Nem hirtelen és váratlan esemény vezetett ugyanis ahhoz, hogy a kávéspohár megcsúszott és tartalma kiömlött. A felperes szerint a "balesetnek" a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdése értelmében vett fogalma megköveteli, hogy a légi közlekedésre jellemző kockázat álljon fenn, amely feltétel a jelen ügyben nem teljesült.
18 2015. december 15-i ítéletében a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) helyt adott a felperes kártérítési kérelmének. E bíróság úgy ítélte meg, hogy a GN-nek okozott károk egy külső cselekményből eredő szokatlan eseményre vezethetők vissza.
19 Az említett bíróság megállapította, hogy a légi közlekedésre jellemző kockázat valósult meg, tekintettel arra, hogy a légi jármű az üzemeltetése közben különböző mértékű lejtéseknek van kitéve, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy a vízszintes felületen elhelyezett tárgyak a repülőgépen csúszni kezdenek anélkül, hogy ehhez rendkívüli repülési manőverre lenne szükség. Ugyanezen bíróság azt is megállapította, hogy az alperes vétkessége nem áll fenn, mert a forró italok pohár- tető nélküli edényben történő felszolgálása általánosan megszokott és társadalmilag megfelelő.
20 2016. augusztus 30-i ítéletében az Oberlandesgericht Wien (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria) hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. E bíróság szerint a Montreali Egyezmény 17. cikke csak azokra a balesetekre vonatkozik, amelyeket a légi közlekedésre jellemző kockázatot okoz, a jelen ügyben pedig a felperes nem tudta ezt bizonyítani. E körülmények között kizárt az alperes felelőssége.
21 A felperes ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság, Ausztria) a fuvarozó felelőssége, illetve az elszenvedett kár megtérítése iránti kérelme megalapozottsága megállapításának céljából.
22 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének értelmezése vitatott azon kérdést illetően, hogy a "balesetnek" az e rendelkezés értelmében vett fogalma arra az esetre korlátozódik-e, amikor a légi közlekedésre jellemző kockázat következik be. A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben két eltérő értelmezési megközelítését mutatja be.
23 Az első megközelítés szerint a "balesetnek" a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmába kizárólag azok a helyzetek tartoznak, amelyekben a légi közlekedésre jellemző kockázat következik be. E megközelítés szerint az szükséges, hogy a légi jármű jellegéből, állapotából vagy annak üzemeltetéséből, illetve a be és kiszálláskor használt repüléstechnikai berendezésből eredő kockázat következzen be. Következésképpen ez azzal a következménnyel járna, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló azon balesetek, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a légiközlekedési tevékenységgel, és amelyek más körülmények között is előfordulhatnak, nem alapozzák meg a fuvarozó felelősségét, ami megfelel a Montreali Egyezményben részes államok szándékának. A bizonyítási teher egyébiránt ebben az esetben a kárra hivatkozó személyre hárul. A jelen ügyben ez a megközelítés a felperes által benyújtott kereset elutasításához vezetne, mivel nem lehet meghatározni a baleset okát.
- 38/39 -
24 Ezzel szemben a másik megközelítés szerint nincs olyan követelmény, hogy a légi közlekedésre jellemző kockázat következzen be a fuvarozó felelősségének fennállásához. E megközelítés a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének megfogalmazásán alapul, amely nem határoz meg ilyen követelményt. Ezenfelül e követelmény elfogadása megfosztaná lényegétől az említett rendelkezésben előírt felelősségi rendszert. Ily módon ugyanis majdnem minden kár kizárható lenne, mivel azok más élethelyzetekben hasonlóképpen bekövetkezhetnek. Mindenesetre nincs semmi ok arra, hogy e megközelítés következményeként a légi fuvarozó korlátlan felelősségétől kelljen tartani, mivel a fuvarozó a Montreali Egyezmény 20. cikkének értelmében a sérült vétkessége esetén mentesül a felelősség alól.
25 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy a szakirodalom egy része a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett "balesetnek" minősíti forró italoknak vagy ételeknek az utas testére történő borulását. A jelen ügyben e megközelítés az alperes felelősségének elismeréséhez vezetne.
26 A kérdést előterjesztő bíróság "köztes megoldásként" a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének egy olyan értelmezését is felvázolja, amely szerint a felelősség kizárólag azon a tényen alapul, hogy a baleset a légi jármű fedélzetén vagy a be és kiszálláskor használt repüléstechnikai berendezések használata során következett be, anélkül, hogy szükséges lenne a légi közlekedésre jellemző valamely kockázat megvalósulására, azonban annak érdekében, hogy mentesüljön e felelősség alól, a légi fuvarozóra hárítja annak bizonyítása terhét, hogy nem állt fenn kapcsolat a légi jármű üzemeltetésével vagy jellegével. A jelen ügyben ez a megközelítés is az alperes felelősségének megállapításához vezetne, mivel a baleset okát nem lehetett megállapítani.
27 E körülmények között az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
"A [Montreali] Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének értelmében vett, a fuvarozó felelősségét megalapozó »balesetről« van-e szó, ha a levegőben lévő repülőgépen az elülső ülés lehajtható tálcájára helyezett, forró kávét tartalmazó pohár tisztázatlan okból megcsúszik és felborul, amitől a légi utas égési sérüléseket szenved?"
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
