Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-a szerint: "Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza."
A Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, hogy: "A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki."
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának e) pontja értelmében fogyasztói szerződés: "az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk)". E § d) pontja alapján a Ptk. alkalmazásában fogyasztó: "a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy".
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény általános indokolásának II. 1-2. pontja szerint: a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében a törvény célja a teljes összhang megteremtése; az irányelv egységes, közösségi szintű minimumszabályok létrehozását célozza a határokon átnyúló fogyasztói vásárlások ösztönzésére; a szabályozás kedvezményezettje, a "fogyasztó" "természetes személy" [vö. irányelv 1. cikk (1) bekezdés, 8. cikk (2) bekezdés]. Az irányelv alkalmazásában fogyasztó: "minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból jár el" [1. cikk (2) bekezdés a) pont].
Jogerős ítélet [a Ptk. 685. §-ának d) pontjában meghatározott "fogyasztó" fogalom vonatkozásában, határozatot meg nem jelölve] tartalmazza: "E körben a bíróság utal arra, hogy a mára egységessé vált bírói gyakorlat szerint a Ptk. 685. § c) pontja alapján a felperesi betéti társaság gazdálkodó szervezetnek minősült és a gazdálkodó szervezet fogyasztóként nem léphet fel, fogyasztói szerződés megkötése fogalmilag kizárt a gazdálkodó szervezet esetében. Egységessé vált bírói gyakorlat alapján arra sincs lehetőség, hogy gazdálkodó szervezetek saját nevükben kötött egyes szerződésekben fogyasztóként, más szerződésekben gazdálkodó szervezetként lépjenek fel." (Pest Megyei Bíróság 7. G. 23.313/2006/85. sorszámú, 2011. január 25. napján kelt, elsőfokú, 2011. március 26. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált ítélet 9. oldal - Pest Megyei Bíróság 7. G. 23.313/2006/86. sorszámú, 2011. április 04. napján kelt végzés).
Ugyanakkor az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja a "fogyasztó" fogalom szó szerint történő természetes személyre szűkítéséről szól: az új Polgári Törvénykönyv koncepciója (Magyar Közlöny 2002/15/II. - 2002. január 31.); "Polgári Törvénykönyv Javaslat" (- normaszöveg - Budapest, 2006. december 31.) 5:34. § (1)-(3) bekezdés (és indokolás); a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat 5:33. § (1)-(2) bekezdés, 7:2. § 6. pont (és indokolás); a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény 5:33. § (1)-(2) bekezdés, 7:2. § 11. pont [részletesen: Hámori Antal: A "fogyasztó"-fogalom "dilemmái" különös tekintettel az Fgytv. módosításában és az új Ptk.-javaslatban foglaltakra, in Magyar Jog 56 (2009/2) 88-97. oldal; ad 2009. évi CXX. tv.: 51/2010. (IV. 28.) AB határozat, 2010. évi LXXIII. tv. 1. §].
A Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat 5:33. §-ához fűzött indokolás szerint: "A hatályos jog (a Ptk. maga és más jogszabályok is) indokolatlanul kitágítja a fogyasztónak minősíthető jogalanyok körét a jogi személyekre. A hatályos definíció lehetővé teszi azt, hogy akár gazdasági társaságok is fogyasztói védelemben részesüljenek, ha alaptevékenységükön kívül kötnek szerződést." "Érdemben sem helyes a fogyasztó-fogalom kiterjesztése jogi személyekre, ahogy azt a hatályos jog teszi. …" A "Polgári Törvénykönyv Javaslat" címet viselő tervezet 5:34. §-ához fűzött indokolás megfogalmazásában: "A Ptk. és más jogszabályok az európai közösségi irányelvekhez képest indokolatlanul tágítják ki a fogyasztónak minősíthető jogalanyok körét, lehetővé téve ezzel, hogy akár gazdasági társaságok (például részvénytársaság) is fogyasztói védelemben részesüljenek, ha »gazdasági vagy szakmai tevékenységükön kívül« kötnek szerződést. Ennek fenntartása nem indokolt, ezért a Javaslat alapvetően a természetes személyekre korlátozza a fogyasztó fogalmát. …"
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2008. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításáig, az Fgytv. fogyasztó fogalmának természetes személyre le nem szűkítéséig az egységes bírói gyakorlat szerint az Fgytv. alkalmazásában a gazdálkodó szervezet is fogyasztó lehetett (pl. BH 2000/554., EBH 2004/1093., BH 2006/343.). Megemlítendő az is, hogy amikor az európai közösségi irányelvek a "fogyasztó" fogalmát csak a természetes személyre vonatkoztatják, akkor a definíciókban a "természetes" szó szerepel (részletesen: Hámori A.: i. m. 88-89. oldal). Miként az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjából is látható, annak nincs akadálya, hogy a tagállami szabályozás szerinti fogyasztó fogalom a nem természetes személyekre is kiterjedjen.
A fentiek alapján - véleményem szerint - úgy tűnik, hogy az idézett jogerős ítélet szerinti "bírói gyakorlat" és az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja során - tekintélyes elméleti és gyakorlati szakemberek (pl. bírák) által - megfogalmazott norma- és indokolási szöveg között jelentős "feszültség" mutatkozik.
A Kormány a Korm. rendeletet (preambuluma szerint) a Ptk. 248. §-ában foglaltakra figyelemmel alkotta meg; a Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 7. §-a a Ptk. fogalmaira, szabályaira utal [vö. uo. 1. § (3) bekezdés]. Kérdés, hogy ha a Korm. rendelet szerinti fogyasztó - s íme, itt a Ptk. "fogyasztó" fogalmának egyik relevanciája - a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó köteles-e a fogyasztási cikket azonnal kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza (a Korm. rendelet 7. §-ából értelemszerűen következik-e a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége)? [A Ptk. "fogyasztó" fogalmának jelentőségéhez, például: Ptk. 248. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés harmadik mondat, 305/A. § (2) bekezdés, 306. § (5) bekezdés, 307. § (2) bekezdés, 308. § (4) bekezdés, 308/A. § (2) bekezdés, 309. § (1) bekezdés második mondat, 311. § (1)-(3) bekezdés, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet).]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
