Miután kezembe került néhány régi okirat, melyek közül néhány három régi karcagi közjegyzőre utalt, kíváncsi lettem, kicsit olvasgattam, és az alábbi mozaikokat sikerült kiraknom, ha hézagosan is, miközben ráeszméltem, hogy egy tucat korabeli okirat is képes megjeleníteni a történelmet. Először a két alábbi idézettel is köszönetet mondok két kiváló karcagi kutatónak, kiknek útmutatásai nélkül kevés sikerrel kecsegtet bármely helytörténeti jellegű kísérlet Karcagon. Szerepi Nagy Attilának,1 és az Elek Györgyként publikáló Ruzicska Ferencnek, akik igen sokoldalúan foglalkoztak már a XIX. század karcagi emlékeivel.
Témánkhoz a XIX. század közepéig érdemes visszanyúlnunk, amikor »a Szabad Jászkun Kerület más néven Hármas Kerület, ...nemesi kiváltságokkal bírt, ugyanúgy, mint az országos "kutyabűrös nemesek!"2 Másik oldalról: "A nemesekkel kapcsolatban a kerületi gyűlés már 1764-ben kimondta, s a magyar országgyűléssel is tudatta, hogy előjogaikat elismerni nem hajlandó.«3
Ugyanakkor az élet a levert szabadságharc után itt is nehéz volt, és a jog embereit sem kímélték a történelem viharai 1849. november 27-én például "a' Városban szállásolt,' s egyébként is ugyan nem legszelídebb maga viseletű, azonban az előfogatoknak a' rendes időben ki nem lett állása miatt felbőszült, János Fő Herczeg nevét viselő Dragonyos ezredbeli Katonaságnak elkövetett tettei ... az előjáróságot ...széllyel zavarván, némellyeket halálra kerestek, - a' Város köz pecsétjét is elraboltták, a' lakossággal kegyetlenül bántak." "Az esettel kapcsolatban Varró László főbíró és Kacsó Lajos jegyző levélben keresték Kenéz Mihályt, a felbőszült dragonyosok négy altisztje ugyanis előbb a jegyzőt kereste otthon, majd Varró házára mentek és a főbírót megverték."4
Fentieken túl az abszolutizmus időszakát az is jellemzi, hogy egy 1851-ben keletkezett végrendeleten 30 kreuzer az illeték, és a viaszpecséten a birodalmi sas látható német felirattal. Az iratot a főbíró kiküldöttje készítette (Nemes Nagy Kunok Kerületében helyezett Kardszagon, ahogy a Tanács Gyűléseinek jegyzőkönyveiből megtudhatjuk.) Bevezetője megéri, hogy felidézzem: "Alábbirottak főbíró Varró László úr által kiküldetvén a'végett, hogy öreg Nádasdi Ferentz végrendeletét meghallgattván tennénk írásba, a'mikor is házához le mentünk ép elmével, 's öregségéhez képest illő erővel találtuk, következendő végrendeletét nyilvánította előttünk. Úgymint:"...
"Az 1858. évi február 07-én kelt császári nyílt parancsa jegyzőséget, mely az ausztriai részeken 1855-ben lépett életbe, ... Magyar- és Horvátországban ... behozta."5
Fontosabb részletei egyebek mellett "a jegyzők az állam által rendeltetnek ki s hitelesíttetnek meg, a végett, hogy a felek kívánatára, az ezek által jelenlétekben kötött vagy megerősített jogi ügyletekről közokiratokat vegyenek föl s azokról kiadványokat szolgáltassanak ki; a reájok bizott okiratokat megőrizzék s a törvény által meghatározott esetekben tényekről tanúságokat adjanak ki." "A jegyzői állomás elnyerésére megkívántatik, hogy ... az ügyvédi vagy jegyzői vizsgálatot jó sikerrel kellett kiállania. A bírói hivatal gyakorlása végett letett vizsgálat csak akkor képesít a jegyzőségre, ha a folyamodó jó sikerrel végzett egyévi jegyzői gyakorlatot képes felmutatni." "(13. §) A jegyzői állomások betöltésére rendszerint pályázat hirdetendő s azon jegyzői kamara által, melynek járásában az állomás megürült, közhírré teendő." "16. § ... A pecsétnek az ausztriai birodalmi sast, a jegyző vezeték - és keresztnevét a jegyzői minőséget, nemkülönben azon hely- és koronaország nevét kell tartalmaznia, hol a jegyző székhelye van."6
1863-ból származó fizetési meghagyás még két nyelvű, német és magyar.
1865. márciusból származó "átadási okirat" fejléce szerint "a karczagi tanács, mint bíróság által az 1864.-dik évi ápril hó 30. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt karczagi lakos összes hagyatéka, mely áll a következőkből jelesen: ..." ,,a leltár jogkedvezménye mellett az 1864.-dik évi június hó 30.-dik napján a hagyaték tárgyalása alkalmával létre jött örökösi nyilatkozat és atyafiságos egyezség értelmében örökhagyóról egyenes ágon leszármazó természetes és törvényes örökösöknek ... ezennel bíróilag átadatik". Az átadási okirat aláírója a főbíró, kiadta a főjegyző.
A kiegyezés közeledtével a birodalmi sas már elkerülte a magyar okiratokat, olyannyira, hogy "az országbírói értekezlet; ... február 15-én tartott ülésében kimondotta (8. §), hogy ... a közjegyzői hivatal ezennel megszüntettetik. (9. §) A közjegyzőknél letett okiratok és hivatalos eljárásaikról készített irataik jegyzőkönyveikkel együtt az újonnan felállítandó azon első folyamodású törvényszéknek lesznek sorjegyzék mellett átadandók, melynek területén működtek."7
Ennek megfelelően az 1874 szeptemberéből származó hagyatéki végzést még a karcagi királyi törvényszék jegyzi.
Ezt követően viszont 1875. augusztus 01-jén életbe lépett az 1874. XXXV. közjegyzői törvény, melynek következtében a Magyar Királyi Közjegyzőség okirataival találkozhatunk az elkövetkezendő évtizedekben.
A 260 ügyszám / 1882-es okirat hiteles kiadványát (nem elírás) már Csanády Béla karcagi királyi közjegyző készíti, tárgya: birtok elkülönítési egyezség. Gyámhatósági jóváhagyást is tartalmaz. Bizonyítandó, hogy nincs új a nap alatt idézem az okirat záró sorait: "a Miről ezen közjegyzői okirat felvétetett, felek előtt felolvastatott, általok akaratjokkal mindenben megegyezőnek találtatván aláíratott. Díjjegyzék: 1. Munkadíjj. 4 frt. 2. Írásdíj 2 frt 3. Hitelesítés 80 kr; 4 Illetékbejelentés 50 kr; Postadíjj 10 kr 6 Bélyeg 3/50 - 1 frt 50 kr; összesen 8 frt 90 kr ..."
Csanády Béláról a Nagykun városok 1920-19308 című kiadványban. (Melynek a rendelkezésemre állott eredeti példányára az a munkásmozgalmi ihletésű felirat került, hogy "burzsujok születése és életleírása") bővebben olvashatunk, miszerint "Telegdi Csanády Béla kir. közjegyző és birtokos. Született: az 1846. évben Nagyváradon, ahonnan azonban már két év múlva Álmosdon levő ősi birtokára kellett mennie, mert atyja néhai Csanády István a 48-as háború alatt, mint vadászőrnagy saját csapatot tartott és ezért halálra ítélték és felakasztották." Fia "... A katonáskodást megunva Debrecenbe ment és ott elvégezte a jogot. Majd Karcagra a kir. törvényszékhez aljegyzőnek neveztetett ki... 1875-ben karcagi kir. közjegyzőnek neveztetett ki és Karcagon ... lakott 1894 október havában bekövetkezett haláláig. Kitüntetést soha el nem fogadott, habár több izben erre fel lett szóllítva. Egy alkalommal arra hivatott fel, hogy a kamarási kulcsért folyamodjon, de ezt nevetve tagadta meg, mert mint mondta: méltóságos közjegyző nem akar lenni." Mint későbbi kollégai "Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, a város képviselőtestületének és sok általa életrehívott és most is fennálló intézménynek."9
Csanády Béla után egy nem kevésbé közismert férfiú következett a poszton, bogdi Papp Sándor, aki 1852-ben született és 1908-ban hunyt el. A források versengenek alakja felidézésében, ami részben származásának, nagyobb részt feltehetően saját ténykedésének tudható be. A Kossuth Lajos Karcagon című írás magát Papp Sándort idézi, miszerint "a Nagy-Kunság rendkívüli mellékletében 1884. március 25-én Papp Sándor, Papp Móric fia" írja "Bátyánk Kálmán Sándor nádori alkapitány ... lévén elfoglalva, öccsét, atyámat, a karcagi kerület országos képviselőjét bizta meg a vendégek fogadásával."10 Papp Mór mint olvashattuk, országgyűlési képviselő "később pedig a karcagi kir. törvényszék elnöke lett. Karcagi nagybirtokos, aki 1895. február 15-én történt elhunytáig mindig vezéregyénisége volt Karcagnak.11 (Papp Sándor unokatestvére, Papp Elek Karcag első polgármestere, majd a nádudvari választókerület országgyűlési képviselője.).
Érdekes adalék, hogy Karcag, mint a Nagykunkerület székvárosa 1872 novemberéig főbíró elnöklete alatt irányítatott, okiratai bevezetője azt tartalmazta, "Mi, szabad Nagy-Kun Kardszag város főbírája és tanácsa ezen Levelünknek rendiben adjuk emlékezetül 's tudtokra, a' kinek illik."12 Az is érdekes adalék, hogy ez idő tájt Karcag városa jogi fénykorát élte. 1872. január 01-jén megkezdi működését a Katcagi Törvényszék, először csak Karcag, Kisújszállás, Püspökladány illetékességgel ,,1875-ik évben azonban a karcagi kir. törvényszék hatásköre nagy mértékben kiterjed. A karcagi törvényszék illetősége alá kerül ekkor Szolnok, Mezőtúr, Kunszentmárton és a köztük levő helységek valamennyien, a megye többi része a jászberényi kir. törvényszék illetőségi körébe jut."13 Az országgyűlés 1884-ben elhatározza a Szolnokra történő áthelyezést, ezt egy évig tudja halasztani gróf Apponyi Albert Jászberény képviselője, de a karcagi kir. törvényszék működése 1885. június 01-jén megszűnt.
Visszatérve bogdi Papp Sándorra, kinek fényképe fellelhető a karcagi múzeumban, síremléke pedig a karcagi Déli temetőben, az utókor még 1941-ben is az alábbi tartalommal faragott rímet a Nagykunság című újság 1941. október 25-számában:
"Életében legenda lett egyik-másik tette, / Cirkuszban az "erőművészt" kétvállra fektette.
Soha senki nála jobban el nem bírt a borral, / Talpig úr volt, s lelke, teste csak megnőtt a korral... / Mint közjegyző fejezte be ezt a földi pályát, / Barátai tisztelői máig is sajnálják ..."14
A már többször idézett hivatalosabb hangvételű forrás szerint "egyetemi éveiben az egyetemi ifjúság egyik vezére volt. Ügyvédi diplomájának megszerzése után Karcagon előbb ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd a város tiszti főügyésze lett. 1895-ben neveztetett ki Karcagra kir. közjegyzőnek. A békeidőben egyike volt a legkitűnőbb ulánus, majd honvéd huszártisztnek, ... karcag város képviselő testületének és Jász-Nagykún Szolnok Vármegye törvényhatóságának, több mint három évtizeden keresztül volt reprezentabilis tagja, a közjegyzői kamara titkára, egyházi tanácsos, a Széchenyi Társaskör (Uri Casino) nagyra becsült elnöke. ... Őfelsége előbb a királyi tanácsosi címmel tüntette ki, majd a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta a minden tekintetbe kvalitásos, nagynevű férfiúnak."15
Saját kis irattáramban az ő tevékenységére egyetlen utalás van, egy végzés 119. sz/tk 904 szám alatt mely "A Karczagon 1904. január 08-án bagdi Papp Sándor kir. közjegyző által 6/904. sz. a felvett közjegyzői okirat alapján tulajdonjog ... karczagi lakos javára a 400 kor. vételár kifizetése mellett vétel jogczímén bekebeleztetni rendeltetik s foganatositása a tkvi irodának meghagyatik..."
A következő közjegyzői forrásomat már Dr. Elbel Tibor (aki Nagykárolyban született 1876-ban, és 1952. június 11. napján hunyt el Karcagon) karcagi állami közjegyző készítette a Pk. 978/2. ügyszámú kivonat 1919-ből, 244/1919. közjegyzői szám alatt, mely alábbiak szerint kezdődik: "a karczagi Járás bíróság Pk. 978/2 919. számú megbízó végzése folytán dr. Elbel Tibor karczagi állami közjegyző által Karczagon 1919. évi november hó 18. napján felvett jegyzőkönyvből ... "a haláleset felvétel felolvastatván megállapítást nyert, hogy az nem helyesen van felvéve, mert nem örökhagyó még élő szüleit ... tünteti fel igényjogosultnak, hanem a testvér és testvérek leszármazóit, márpedig addig míg a szülők élnek ők az öröklésre igényjogosultak nem pedig az oldalág". Érdekes a zúgkerti föld, a Hatház dűlőbéli szántó, a kődszállási szántó, a "sárga tehén 4 hónapos üszőfiával" mely "nem 2000 korona hanem 3000 korona becsértékkel fog a leltárba felvétetni" Szerepel a forgalmi becsértékre vonatkozó kioktatás, a hagyatéki terhek pedig "Szenvedő állapot" megjelöléssel kerültek rögzítésre. A közjegyző a végrendeletet kihirdette, "a végrendelet elfogadtatott összes érdekeltek részéről."
"Tárgyalási díj - tekintve a haláleset felvétel és leltár helyesbítésével külön telekkönyvi eljárással felmerült hosszadalmasságot - 160 koronában számíttatik fel kivonatok írásdíja (7*5) 35 korona bélyeg, 3 korona összesen 198 korona mely összeg befizettetett"
Tudjuk azt is, hogy az 1920 évi választókerületi képviselőválasztás eredményét a városháza erkélyéről dr. Elbel Tibor közjegyző, szép beszéd keretében hirdette ki"16
A doktor Elbel Tibortól származó következő irat "előbb alulírt helyen és napon, 80/1924-es ügyszám alatt. Tárgya csereszerződés, leróva 5000 koronás illetékbélyeg, a hiteles kiadványon. A díjjegyzék szerint az 1, okirat díja: 107.500 K 2, írásdíj 6000 K Bélyeg; 10.00 K összesen 123.500 K. A kiadványnak külön díja van 1.) írásdíj: 4.500 k, hit. díj; 2.) 15.000 k. 3.) bélyeg 5.000 k, összesen 29.500 K." (A díjjegyzék az inflációt is tükrözi.) A már idézett kiadványban17 ezen elődünkről azt olvashatjuk, hogy "...Budapesten a jogi egyetemet hallgatta s már 23 éves korában jogtudorrá avatták. Két év mulva sikeres ügyvédi vizsgát tett, amely után a közjegyzői pályájára lépett, mint a debreceni kir. közjegyző helyettese. Az igazságügyminister nagyképességeit ismerve, 34 éves korban Karcagra kir. közjegyzőnek nevezte ki, ahol már 20-ik éve működik. 1916-tól 1925-ig a debreceni közjegyzői kamara válaszmányi tagja és titkára volt. Karcag város társadalmi életében a legintenzivebb munkásságot fejti ki, így a karcagi volt uri kaszinónak 3 éven át volt ügyvezető elnöke... a háboru előtti Korcsolya Egylet elnöke ..., a Karcagi Városi Takarékpénztár felügyelő bizottságának több éven át tagja..., a város képviselőtestületének s a megye törvényhatósági bizottságának rendes tagja". (Akkor még nem volt összeférhetetlen.)
Miközben egyszerre derűsen és megilletődötten böngészem az egy-másfél évszázados forrásokat, melyeknek már a nyelvezete is lebilincsel, elgondolkodom vajon további egy évszázad múltán kíváncsi lesz-e valaki eleinkre, vagy éppen ránk. ■
JEGYZETEK
1 Akitől olvasható pl. a Karcagon 1999-ben megjelent Karcagi Legendárium.
2 Szerepi Nagy Attila Karcagi Tanya Céhek. Karcag 2006.
3 Bagi Gábor: A jászkun kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig 1745-1848, Szolnok 1995. 77. old.
4 Elek György: Egy város a hátországban, Karcag 1848-49-ben Barbaricum Könyvműhely, Karcag 1988. (SZML Jk. Ker. It. Főnöki iratok 1. csomó, 89/1849. Varró László főbíró levele.
5 A közjegyzőség és hiteles helyek történte Magyarországon. Érdújhelyi Menyhért. Budapest, Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1899. Reprint kiadás. 267. oldal.
6 A közjegyzőség és hiteles helyek történte Magyarországon, Érdújhelyi Menyhért, Budapest, Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1899. Reprint kiadás, 267-268. old.
7 A közjegyzőség és hiteles helyek története Magyarországon, Érdújhelyi Menyhért, Budapest, Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1899. Reprint kiadás, 274. old.
8 Nagykún Városok Karcag, Kúnmadaras, Túrkeve, Kúnszentmárton, Kúnhegyes. Kisújszállás 1920-1930. Szerkesztette: Oroszlány Gábor MCMXXX. Nyomtatott: Klein Mór Könyvnyomdai Műintézetében Karcagon 1930. 73. old.
9 Nagykún Városok Karcag, Kúnmadaras, Túrkeve, Kúnszentmárton, Kúnhegyes, Kisújszállás. 1920-1930. Szerkesztette: Oroszlány Gábor MCMXXX. Nyomtatott: Klein Mór Könyvnyomdai Műintézetében Karcagon, 1930. 14. old.
10 Karcagi Kincses Kalendáruim 1994. 55. old. Rideg István: Kossuth Lajos Karcagon.
11 Karcag R. T. Város Polgármesterei. Adatok Karcag Város Történetéhez, írta: Dr. Szentesi Tóth Kálmán nyug. Polgármester 1928. Kertész József Könyvnyomdája, Karcag 8. old.
12 Karcag R. T. Város Polgármesterei. Adatok Karcag Város Történetéhez, írta: Dr. Szentesi Tóth Kálmán nyug. Polgármester 1928. Kertész József Könyvnyomdája, Karcag 7-10. old.
13 Karcag R. T. Város Polgármesterei. Adatok Karcag Város Történetéhez, írta: Dr. Szentesi Tóth Kálmán nyug. Polgármester 1928. Kertész József Könyvnyomdája, Karcag 145-146. old.
14 Karcagi Kalendárium 2001. 122-124. old. Fazekas Mihály: Régi karcagi arcképek.
15 Nagykún Városok Karcag, Kúnmadaras, Túrkeve, Kúnszentmárton, Kúnhegyes, Kisujszállás. 1920-1930. Szerkesztette: Oroszlány Gábor MCMXXX. Nyomtatott: Klein Mór Könyvnyomdai Műintézetében Karcagon, 1930. 63. old.
16 Karcag R. T. Város Polgármesterei. Adatok Karcag Város Történetéhez. Írta: Dr. Szentesi Tóth Kálmán nyug. Polgármester 1928. Kertész József Könyvnyomdája Karcag, 126. old.
17 Nagykún Városok Karcag. Kúnmadaras, Túrkeve, Kúnszentmárton, Kúnhegyes, Kisujszállás. 1920-1930. Szerkesztette: Oroszlány Gábor MCMXXX. Nyomtatott: Klein Mór Könyvnyomdai Műintézetében Karcagon, 1930. 46. old.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Mándoki István közjegyző LL:M.
Visszaugrás
