https://doi.org/10.59851/mj.73.01.11
2025. november 14-én a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gellért Campusának Auditoriumában rangos szakmai közönség gyűlt össze a "Sárközy Tamás 85. - Versenyképességi Konferencia" alkalmából. Az eseményt a BCE Számviteli és Jogi Intézete, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány szervezte, a Magyar Jogász Egylet (MJE) szakmai együttműködésével. A konferencia egyszerre szolgált tudományos fórumként és emlékülésként, amely Sárközy Tamás gazdag életműve és szellemisége előtt tisztelgett.
Kulcsszavak: Sárközy Tamás; gazdasági jog; társasági jog; versenyképesség
On November 14, 2025, a prestigious professional audience gathered in the Auditorium of the Gellért Campus of the Corvinus University of Budapest (BCE) for the "85th Tamás Sárközy - Competitiveness Conference". The event was organized by the Institute of Accounting and Law of the BCE and the Maecenas Universitatis Corvini Foundation, in cooperation with the Hungarian Lawyers Association (MJE). The conference served as both a scientific forum and a memorial meeting, paying tribute to the rich oeuvre and spirit of Tamás Sárközy.
Keywords: Tamás Sárközy; commemoration; economic law; corporate law; competitiveness
A rendezvény megnyitásakor Lukács János, a BCE Számviteli és Jogi Intézet tanszékvezetője köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy Sárközy Tamás munkássága mindmáig iránytű a gazdasági jog és a vállalati versenyképesség összefüggéseinek vizsgálatában, élete pedig példamutatás volt munkában, emberségben, méltóságban, tartásban. Idén kerül sor a 7. Sárközy Tamás Sportjogi Konferenciára, a Jégkorongszövetség eseményeket szervez emlékére, korábbi munkahelyein is tartanak megemlékezéseket. Mivel a Corvinuson belül a BCE Számviteli és Jogi Intézete lett a korábban évtizedekig Sárközy Tamás vezette gazdasági jogi tanszék jogutódja, örömmel vállalták e konferencia megrendezését.
Ezt követően Mészáros Tamás, rector emeritus (BCE Vállalkozás és Innováció Intézet) idézte fel személyes és szakmai emlékeit Sárközy professzorról, aki mindig otthonosan mozgott a tudomány, az oktatás és a közélet határterületein. A legeredetibb, legsokoldalúbb jogtudós volt a gazdasági jogban, a privatizációban, a sportjogban és a kormányzástanban egyaránt. E nem mindennapi pálya felsőoktatási állomásait is kiemelte: 1972-től Közgáz, 2001-től BME, 2008-2011 között ÁVF. Emellett a Minisztertanács parlamenti titkára, igazságügyiminiszter-helyettes, kétszer kormánybiztos, a Jégkorongszövetség vezetője, választottbíró, valamint többször is az MJE elnöke volt. Népszerűségét jelzi, hogy a közönség szavazataival Prima Primissima díjat kapott. Sokat elárul róla, hogy tanszéki szobájában fő helyen volt a hallgatói tagozat "legkedveltebb oktató" oklevele.
A délelőtti szekcióban Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke (BCE Pénzügy Intézet) tartott gondolatébresztő előadást "Versenyképesség felülnézetben" címmel. Elemzésében a gazdaságpolitikai döntések hosszú távú hatásait hangsúlyozta a versenyképesség fenntartható erősítésében. Ötven éve hallgatójaként, az 1980-as években pedig a Pénzügykutató tanácstermében találkozott Sárközy Tamással, a kisvállalkozások jövője, a bankrendszer reformja vitái során. 1988-89-ben államtitkárként egy kormányzatban dolgoztak, és bár nem értettek egyet több dologban (például a spontán privatizáció megítélésében), előre vivő párbeszédet tudtak folytatni.
Rátérve a jelenlegi helyzetre kiemelte, hogy azt egyesek válságközelinek ítélik, mások kiugróan jó teljesítményként értékelik, ő azonban egyikkel sem ért egyet. A GDP ugyan jelentősen nőtt, de a velünk együtt indulókhoz képest nem ez a helyzet: a 24. helyről a 26.-ra estünk vissza, egy EU-s tagállam van csak mögöttünk. A termelékenység növekedése 1995-2002 között évente 3,6%-3,7%, 2002-2010 között 1,7-1,6%, 2010-2023 között 1% volt. Munkaerő-kínálati tartalék nincs, a beruházási ráta ugyan magas, de a szerkezettel gond van. Az extenzív növekedés nem volt fenntartható. Nincs jelentős munkatartalék, tőketartalék, árstabilitás. A magas beruházási ráta nem hozta az eredményeket. Növekedési csapda ez, mert a mesterséges növekedés magas inflációhoz vezet; ha pedig nem csinálnak semmit, csupán 0,5-1% növekedés érhető el. Az elmúlt négy évben megszorítás tapasztalható a költségvetés, az EU-s pénzek és a monetáris politika területén. Összefoglalva: álláspontja szerint nincs pénzügyi krízis, a jelenlegi eredmény 4-5 évig megtartható, de fenntartható pályához nincs ezzel még esély.
Ezt követően Chikán Attila (az MTA rendes tagja, professor emeritus, társigazgató BCE Operáció és Döntés Intézet) és Czakó Erzsébet (egyetemi tanár, társigazgató, BCE Versenyképesség Kutató Központ) közös előadásukban "A magyar vállalatok versenyképessége - önbizalom és alkalmazkodás ingatag talajon" címmel a hazai vállalatok alkalmazkodóképességét és innovációs hajlandóságát vizsgálták. Mindkét előadó személyes hangvételű visszaemlékezése után, a Versenyképesség Kutató Központ bemutatására rátérve, Czakó Erzsébet felvázolta a "Versenyképesség a digitalizáció, a fenntarthatóság és a geopolitikai kihívások hármasában" elnevezésű, 2025-2028 közötti kutatási programot. A Chikán Attila által kialakított vállalati versenyképességi index három komponense a működőképesség, a vállalkozásképesség és a
- 65/66 -
piaci teljesítmény, amelyek vizsgálata alapján jól láthatók a lemaradók és az ütőképesek.
Chikán Attila röviden ismertette a kutatás előzetes megállapításait: a sikeresek és sikertelenek közötti különbség nőtt, az önbizalom és az alkalmazkodás göröngyös talajon mozog, de erős fonal a fenntarthatóság és a digitalizáció. Jelenleg 20-25 kutatócsoport dolgozik tudományos és vállalati kerekasztalokban. Kiemelt témáik a digitalizáció, a zöld átmenet és az innováció. A kutatási eredmények rámutattak: bár a magyar vállalatok önértékelése sokszor erősebb, mint objektív teljesítményük, a rugalmasság és tanulási képesség mégis komoly erőforrást jelenthet.
Gyorsjelentésük már megtalálható a neten, és 2026-ban könyv készül a magyar vállalatok versenyképességéről.
A gazdasági blokkot Lakatos László Péter (okleveles könyvvizsgáló, jogász, intézetvezető egyetemi docens, BCE Számviteli és Jogi Intézet) zárta, aki "A számvitel, mint a versenyképesség információs infrastruktúrája" című előadásában kiemelte, hogy a számvitel mérőműszer, amellyel szembeni elvárás, hogy legyen egységes, összehasonlítható, szabályozott, betartatott, globális. A számvitel fejlődéstörténetének rövid bemutatása után a jövő kihívásainak felvázolása következett: érdekhordozók szétválasztása, valós értékelés, globális szabályozás, vagyon és eredmény újragondolása, mérlegben nem látható vagyon, fenntarthatósági szemlélet, adatmennyiség. Hangsúlyozta, hogy a hiteles, átlátható és időszerű pénzügyi, integrált információk nélkül a gazdasági döntéshozatal nem lehet megalapozott.
A délelőtt utolsó előadója, Verebics János (egyetemi docens, ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék) "Szakítás a jogági szemlélettel: a modern gazdasági jog tantárgyi megalapozása a magyar közgazdászképzésben - és ami utána következett" címmel a gazdasági jog oktatásának fejlődéséről beszélt, bemutatva, miként vált a korábban szigorúan jogági megközelítésből egy integrált, interdiszciplináris terület, amely közelebb hozza a közgazdasági és jogi gondolkodásmódot. Ismertette Sárközy Tamás útját: 1972-ben a Csanády György vezette Jogi Tanszéken dolgozott (fő munkahelye a Jogtudományi Intézet volt), majd a hamburgi Max Planck Intézetben kutatott, ezután a Népgazdaságitervező-elemző szakon a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal (OT) számos későbbi munkatársát tanította. 1978-1979-ben jutott el az önálló gazdasági jog koncepciójához, első gazdasági jogi egyetemi tankönyve 1985-ben jelent meg. A PM és az OT munkatársaival átvitte gazdasági jogi elképzeléseit a gyakorlatba. Az 1990-es évektől továbbfejlesztette koncepcióját: gazdasági társaságok joga, vállalati jog, üzleti jog, gazdasági civiljog. 2000-től 2010-ig a BME GTK Vállalati Jogi, később Üzleti Jogi Tanszékét vezette.
A kávészünetet követően Lakatos László Péter köszöntötte a délutáni szekció résztvevőit, és átadta a szót Bánáti Jánosnak (c. egyetemi tanár, az MJE társelnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke), aki hangsúlyozta, hogy a jogi egyetem elvégzése után sokfelé ágazik ez a pálya, a hallgatók bírók, ügyvédek, jogtudósok, oktatók lesznek. Sárközy Tamás viszont egymaga képviselte ezt a sokszínűséget. Kiemelkedő jogtudós, oktató, gyakorló jogász, kodifikátor, sportvezető volt egyszemélyben úgy, hogy egyes területeket szinte ő hozott létre (gazdasági jog, sportjog). A harcias jégkorong egyik meghatározó sportági vezetőjeként alapelve volt, hogy szeressük egymást. Ennek jegyében választottbíróként is az álláspontok közelítésére, a mindenkinek megfelelő ítélet meghozatalára törekedett. A MJE többször megválasztott elnökeként a különböző hivatásrendeket együtt képviselte a jogalkotás, a gyakorlat, az egységes szemlélet kialakítása területén.
Bogdán Tibor (a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének megerősítéséért felelős kormánybiztos) "Digitalizáció, jog és versenyképesség" című előadásában Sárközy Tamást a magyarországi digitalizáció egyik úttörőjének nevezte, mivel hozzá fűződik az első informatikai fejlesztés 37 éve, a "digitális kőkorszakban", majd 2005-2006-ra a mai céginformációs rendszer kialakítása. Sajátossága volt a kodifikációs szemléletű megközelítés. 2008-ban a válság után felgyorsult a digitalizáció az idő- és költségmegtakarítás igényére reagálva. Napjainkra vonatkozóan kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia szabályozási kényszert vált ki a polgári jogi felelősség, a digitális javak, az adatvagyon és az eljárásjogok területén. Hat a joggyakorlatra, és lehetőséget biztosít a jogrendszer továbbfejlesztésére, például az eljárási szabályok egységesítése, a banki és egyéb szerződések szabványosítása során. Rávilágított, hogy a technológiai fejlődés nem csupán eszköz, hanem új jogi és szabályozási kihívások forrása is, amelyekhez a jogalkotásnak is alkalmazkodnia kell.
A következő előadást Pázmándi Kinga (egyetemi docens, ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék, MJE Kereskedelmi és Üzleti Jogi Szakosztály) tartotta "Vállalat, jog, versenyképesség" címmel. Idézett néhány elemet a Sárközy-örökségből:
- a gazdaságnak és a jognak természetes közege a piac (közös nyelv a piac csinálóival);
- gyakorlatias, rendszerszemléletű jogászi gondolkodás szükséges;
- fontos a modern "keresztülfekvő" társasági jog és az "érintkező területek" kodifikációs kultúrája;
- a "hazai gazdasági jog fejlődése evolutív volt";
- "nem a sok jogszabály a baj, hanem a kiszámíthatatlan jogalkotás".
Kiemelte, hogy a vállalati jog szabályozási szükségletei: az egyensúlykeresés a gazdasági jogban, arányérzék a tervezésnél, kiszámíthatóság a megvalósításban. A vállalat, jog, versenyképesség alapjai a globális kontextus és a lokális kihívások. A szabályozási trendekről szólva pedig hangsúlyozta a jogász szerepének változását (például compliance).
A záróelőadást "A magyar társasági jog fejlődése és aktuális kérdései" címmel Bodzási Balázs (közjegyző, egye-
- 66/67 -
temi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, MJE Civilisztikai Szakosztály) tartotta, aki korábban a BCE Gazdasági Jogi Tanszékét vezette. Rámutatott, hogy a kapitalizmus jogintézményei nem a római jogban gyökeredznek. A modern kapitalizmus kialakulása, a vállalkozói kedv elterjedése (ahogy Kornai János kiemelte) az elmúlt kétszáz év vívmánya. Legfőbb elemei a korlátolt tagi felelősség és a vállalatok önálló jogalanyiságának elismerése. Ez utóbbit Sárközy Tamás részletesen elemzi "A jogi személy elméletének átalakulása" című 1985-ös könyvében. A magyar társasági jog aktuális kérdései köréből az előadó kiemelte a felelősségáttörés eseteit (Ptk., Cégtörvény, Csődtörvény), az online cégalapításnak a kft.-k számára biztosított lehetőségét. Rámutatott az üzletrész öröklésére vonatkozó öröklési (ipso jure öröklés) és társasági jogi szabályok (megegyezés a tagokkal) közötti lehetséges feszültségre (társasági jogok nélküli tulajdonos). Módosítási javaslatokat említett a pótbefizetés, a felmentvény, az eltiltás, a dolgozói részvény, a vagyontárgy fogalmai köréből, valamint indokoltnak tartaná a hagyatéki eljárás idejére a vagyonkezelő bevonásának lehetőségét.
A konferenciát Lukács János zárta, aki köszönetet mondott az előadóknak és résztvevőknek. Kiemelte, hogy Sárközy Tamást tudás, kormányzáskritika, alázat és elegancia jellemezte. Bár fájó pontok voltak számára az akadémiai tagság hiánya, a spontán privatizáció miatti kritika, a Postabank-ügyben kapott vádak, a rendszerváltók tanácskérésének hiánya, az egyetemváltások, a Ptk. egyes társasági jogi szabályai, de humorát nem vesztette el. Kiemelte Sárközynek az ifj. Korsós Antal néven jegyzett jogászportréit, köztük a saját magával készített interjút.
A konferencia méltó módon idézte meg Sárközy Tamás professzor alakját, aki nemcsak a múlt értékeit őrizte, hanem új gondolatokat is ébresztett arról, hogy milyen irányba mutathat a jog, a gazdaság és az innováció egymást erősítő kapcsolata. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző c. docens, Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Jog című folyóirat szerkesztője.
Visszaugrás
