b) Míg az öröklési szerződés hatályos szabályainak módosítására, kiegészítésére irányuló felmerült javaslatok tekintetében a munkacsoport tagjai körében nagyban-egészben egyetértés alakult ki, dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor "Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban" című tanulmánya1 már sokkal hevesebb vitát váltott ki, a munkacsoport tagjai már sokkal kevésbé osztották az indító tanulmányban tett javaslatokat.
A tanulmány kiinduló tétele, hogy a mai társadalmi szemlélet mellett az élettársi kapcsolat olyan családi kapcsolatiként értékelendő, amely mint párkapcsolat a házassági kapcsolat alternatívájának tekintendő, és a különnemű párok voltaképpen választásuk szerint élhetnek házassági vagy élettársi kapcsolatban. Álláspontjukat statisztikai adatokkal, széleskörű külföldi joganyaggal és ugyancsak széles körű olyan hazai jogszabályanyag összeállításával is alátámasztják a szerzők, amelyek a házastársak mellett az élettársakat is olyanokként kezelik, akiket egyes jogosultságukat illetően a házastársakéhoz hasonló elbírálás illet, vagy fordítva, ahol az élettársi közösségben élés is az egyedülállót megillető kedvezmények megvonását eredményezi.
A tanulmány szerzői e kiinduló koncepció figyelembevételével az élettárs törvényes öröklésének elismerésére tesznek javaslatot, mégis azzal a korlátozással, hogy ennek csak hosszabb -10-15 éves - élettársi kapcsolat esetén legyen helye, és csak akkor, ha az élettársi kapcsolat az örökhagyó halálakor fennállt.
A vitára bocsátott javaslat szerint az élettársat - ezeknek a feltételeknek a megléte esetén - a házastárséhoz hasonlóan illesse meg a törvényes öröklés rendjén öröklési jog, vagyis leszármazó örökösök mellett a teljes hagyatéki vagyon haszonélvezete, a felmenő és oldalági örökösöket pedig - az ági vagyon kivételével - teljes egészében előzzék az öröklésben. Az élettársi közösség 10-15 évi fennállása, pedig és ugyanígy az a körülmény, hogy az élettársak az örökhagyó halála időpontjában nem éltek együtt, csak az élettárs kiesési okaként volnának figyelembeveendők.
A munkacsoport tagjai az élettárs törvényes öröklésére javasolt álláspontot nem osztották. Még azokkal a szerzők által esetlegesen felvetett korlátozásokkal sem, amelyek lehetőségét a szerzők mintegy kompromisszumnak szánva a tanulmányukban felvetettek, anélkül mégis, hogy maguk helyeselték volna.
A gyakorló jogászok részéről az élettárs törvényes öröklési jogának elismerésétől való idegenkedésén túl, felmerültek a hosszabb élettársi kapcsolat fennállásának vagy fenn nem állásának, a kapcsolat időnkénti megszakadása majd újbóli helyreállítása miatti időtartamok kiszámíthatóságának nehézségei is.
Felmerült mégis az a gondolat, hogy esetleg más elbírálás alá eshetne a kérdés, ha több nyugati ország jogához hasonlóan, Magyarországon is létezne az élettársi kapcsolatnak regisztrált formája is (egyes nyugati országokban közjegyzőnél, másutt bíróságoknál történhet ez a regisztrálás, de azokban sem ez az élettársi kapcsolat egyetlen formája).
Egyetértés alakult ki mégis a munkacsoport tagjai körében abban, hogy az élettárssal közösen lakott lakás és a közösen használt berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében kerüljön elismerésre az élettárs öröklési joga. A tanulmány szerzői ezt a megoldást csak mintegy "minimálprogramként" látták elfogadhatónak,
de szívesebben képviselték eredeti, a túlélő élettárs részére a törvényes öröklés rendjén sokkal szélesebb öröklési jogot biztosítani kívánó álláspontjukat.
c) A túlélő házastárs törvényes öröklésének kérdései két irányban vetnek fel megválaszolandó kérdéseket. Egyfelől a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklését illetően, másfelől a felmenő és oldalági örökösök melletti öröklését illetően.
A házastárs leszármazó örökösök melletti öröklésének fő kérdése a házastárs haszonélvezet-öröklésének megtartása vagy elvetése, állagörökléssel való felcserélése. A házastárs haszonélvezetöröklésének megtartása mellett elsődlegesen az szól, hogy ez a házastárs öröklésének nemcsak a magyar jogi szabályozásban, de a lakosság széles körű köztudatában is erősen élő, igényelt formája - mint olyan is, amely az özvegy számára a korábbi környezete megtarthatását a leginkább képes biztosítani. A házastárs haszonélvezet-öröklésének meghatározott hagyatéki hányad tulajdon-örökléssel való felváltása mellett pedig ha nem is kizárólag, de elsősorban a hagyaték tárgyaiban bekövetkezett lényeges változások szólnak, amelyek egy része tekintetében az állagörökösök számára haszonélvezettől mentes tulajdonjog biztosítása a gazdasági életben való részvételüket is jobban segítené2 A házastárs haszonélvezet öröklésének állagörökléssel való felváltása mellett sem lehetne azonban eltekinteni a számára az általa lakott lakáson és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítandó haszonélvezeti jogtól.
A kialakult vita során a munkacsoport tagjai a házastárs haszonélvezet-öröklésének megtartását tartották kívánatosnak -mégis azzal, hogy különösen olyan hagyatéki vagyontárgyak tekintetében, mint például a készpénz, takarékbetétkönyv, értékpapírok, hasznosítható jogok, ideértve a szerzői jogot is, nagyobb súlyt kellene kapnia a haszonélvezeti jog megváltásának.
A haszonélvezeti jog megváltása számos további kérdést vetett fel. Így vitatott volt a Ptk. 615. § (3) bekezdésének a haszonélvezet megváltására irányuló jog gyakorlását rendező szabályának a Legfelsőbb Bíróság 84. sz. PK állásfoglalásában, különösen annak indokolásában kifejtett, és ennek nyomán a bírói gyakorlatban kialakult megszorító értelmezése, pontosabban e megszorító értelmezés jövőbeli kiküszöbölése; észrevételek merültek fel a haszonélvezet megváltásának mértékével kapcsolatban, vitatott volt a házastársi haszonélvezet megváltásához való jog határidőhöz kötött volta, felmerült a kérdés, hogy indokolt-e az özvegy által lakott lakásra nézve a haszonélvezeti jog megváltásának kizárása arra az esetre, ha az özvegy utóbb más lakásba költözik, és felmerült a haszonélvezeti jog megváltása és korlátozása közötti összhang hiányának kérdése is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
