Erdős Károly: A magyarországi cégek és a fizetésképtelenségi eljárások a Csődtörvény hatályossága alatt I. (CH, 2003/5., 12-14. o.)

A gazdasági korszakváltás jellegzetes vonásai, főbb adatai

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. számú törvény (Gt.) 1989. január 2.-i hatálybalépésétől 2003 januárjáig több mint hatszázezer céget alapítottak Magyarországon. A jelenlegi "nagyüzemi" törvényhozási tempóban politikai, gazdasági, illetve jogalkotási szempontból is különlegesnek, adott rendszerre jellegzetesen kifejezőnek számíthat az a tény, hogy a Gt.-t 1988. október 11-én fogadták el, és ez a "békebeli" törvényhozási tempóban az év folyamán a hatodik sorszámú törvény volt. A kilencvenes évek folyamán bekövetkezett társadalmi rendszerváltozással szoros kölcsönhatásban megindult a gazdasági korszakváltás is, elkezdődött az érdemi piacgazdaság jogszabályi rendszerének és szervezeti, működési kereteinek kialakítása. A piacgazdasági átmenet kezdeti időszakában a vállalkozások (állami vállalatok, szövetkezetek, valamint az egyre jobban szaporodó gazdasági társaságok, egyéb cégek stb.) krónikus körbetartozásai, piacvesztése, privatizációja, tömegméretű átalakulása, likviditási problémái miatt bekövetkezett (prognosztizált) fizetésképtelenséget a gazdaságpolitika a Csődtörvénnyel bevezetett "nem peres" eljárásokkal kívánta kezelni. Az 1991. évi lL. számú, a csődeljárásról, felszámolási- és végelszámolási eljárásokról szóló törvényt (a Cstv.-t) 1992. január 1-jei hatállyal vezették be.

Az 1. számú táblázat adatsorai a Cstv. hatálybalépését követően évenként bemutatják a működő és bejegyzés alatti cégek számát, a felszámolási, illetve végelszámolási eljárások alatti, és végső soron az eljárások során megszűnt, illetve a cégjegyzékből törölt cégek, gazdasági társaságok évenként összegzett adatait. A hivatalosan, a Cégközlönyben közzétettek szerint 1989. január 1.-2003. január 1. között Magyarországon összesen 181 706 cég szűnt meg, ennyi gazdálkodó egységet töröltek a megyei (fővárosi) cégbíróságok a hivatalos cégnyilvántartásból.

1. sz. táblázat

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK FŐBB ADATAI (1992-2003)

(A Felszámolók Országos Egyesületének adatai)

A Cstv. hatálybaléptetésekor a nemzetgazdaság legnagyobb problémáját a körbetartozások, a krónikus likviditási problémák, a gazdálkodó szervezetek tartós fizetésképtelensége jelentette. A Cstv. akkori szabályainak egyik kiemelt célja ezek gyors megszüntetése volt, erre szolgált volna a jogalkotók szerint a kötelező (ön)-csőd intézménye.

A 2. számú táblázat adatsorai révén végig követhetőek a Magyarországon a Cstv. bevezetését követő években a bíróságokhoz érkezett csődbejelentések száma, továbbá azt követően láthatóak azoknak a számokban kifejezett további intézési formái.

2. sz. táblázat

Csődeljárások számának alakulása 1992-2000. között

Forrás: Igazságügyi statisztika, Ügyfélforgalom, IM, 1992; A bírósági ügyfélforgalom adatai, IM, 1993-2000. alapján

A csődbejelentések száma a táblázatban közöltek szerint az 1992. év folyamán összességében elérte a négyezres csúcsot, 1993-ban (az öncsőd megszüntetése után) ezek száma fokozatosan ezer alá, 1994-95-ben kétszáz alá, 1996-ban pedig már száz alá csökkent. Az 1997-1999. évek során az év egészében hivatalosan közzétett csődeljárások száma már csak ötven körüli volt. A kialakuló piacgazdaságban a kötelező csőd intézménye egyáltalán nem érte el a gazdasági célját, a nemzetgazdaság akkori helyzetében a fizetési moratóriumok sem tudtak a cégeken segíteni.

A Cstv. első átfogó módosítására 1993-ban a LXXXI. számú törvénnyel került sor. Ennek keretében a csődeljárás szabályozása teljesen megváltozott, megszűnt a kötelező öncsőd intézménye; a fizetési haladék, a moratórium megadását a hitelezők hozzájárulásától tették függővé. Ugyanekkor a felszámolás egyes szabályait is megváltoztatták, bevezették a hitelezői választmány intézményét, s szigorították a vagyonértékesítés szabályait is.