A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) -a könyvtárosok és szakinformációs tevékenységet végzők, a könyvtárak és szakinformációs intézmények országos hatáskörű, civil, non-profit szervezete - 2010-ben ünnepelte megalapításának 75. évfordulóját. A MKE kezdeményezőleg részt vesz a könyvtárpolitika és szakinformációs politika alakításában; az erre vonatkozó törvényhozási, kormányzati és egyéb társadalmi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában, képviseli a könyvtárosok, szakinformációs tevékenységet végzők, valamint a könyvtárak és szakinformációs intézmények szakmai érdekeit. A MKE munkáját 35 szervezet - közöttük 12 szakmai alapokon szerveződött szekció - támogatja.
A jogalkotást, a jogalkalmazást, a jogi tudományok oktatását napjainkban több mint kétszáz szakképzett könyvtáros és jogvégzett információs szakember segíti Magyarországon. Az elmúlt években több kezdeményezés is született egy szakmai közösség létrehozatalára. Elsőként 1998-ban megalakult a "bírósági könyvtárosok csoportja", amely két alkalommal szervezett konferenciát 1999-ben, majd 2004-ben. A gyakorlatban sajnos csak csekély létszámot sikerült megnyerni a csoport szerveződéséhez, ezért felmerült a gondolat, hogy más egyéb jogi szakkönyvtárak is csatlakozzanak az együttműködéshez.
A társadalmi változások, a jogfejlődés hatására új jogi intézmények jöttek létre, amelyeknek szakember gárdája igényelte a magas színvonalú könyvtári hátteret. Megszilárdult az önkormányzatiság, felértékelődött a helyi jogalkotás, számos új ügyvédi iroda nyílt, ahol speciális információs igények merültek fel. A nagy országos jogi egyetemek - budapesti, pécsi, debreceni, szegedi - könyvtárainak fejlődése is lendületet kapott az új elvárások alapján.
A MKE 2010. évi bajai vándorgyűlésén Gerencsér Judit az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Magyar Bíróképző Akadémia könyvtárosa, Haraszti Pálné nyugdíjas parlamenti könyvtáros, az MKE volt alelnöke, Sándor Gertrud a Zala Megyei Bíróság Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtár könyvtárosa és Dr. Horváth Sándor Domonkos az MKE elnökségi tagja a győri Galgóczi Erzsébet Könyvtár igazgatója baráti beszélgetést folytatott az MKE jogi szekció megalakulásának lehetőségéről. Koncepcióalkotás és sok-sok egyeztetés után a szervezők reálisnak látták, hogy 2011. január 28-án az MKE jogi szekciója megalapításának céljából Budapestre az OITH Bíróképző Akadémiáján összehívjanak egy szakmai fórumot, ahol a szekció potenciális tagjai találkoztak. A több mint negyvenfős szakmai fórum résztvevői - bírósági könyvtárosok, jogi egyetemek könyvtárosai, Országgyűlési Könyvtár képviselői, Alkotmánybíróság könyvtárosa, MTA Jogtudományi Könyvtárának könyvtárosai, megyei, városi könyvtárak, jogi könyvkiadók, és ügyvédi irodák képviselői döntést hoztak a szekció megalakításáról.
Az MKE elnökségének hivatalos jóváhagyása után a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Jogi Szekciója 2011. március 4-én tartotta alakuló ülését a Budapesti Ügyvédi Kamara Székházában. Ezt követően megvitatták és elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatot, megvitatták a szekció működési területeit, céljait, lehetőségeit, valamint megválasztották a vezetőséget.
A szekció célja: a jog- és államtudományi, közigazgatási gyűjtőkörű könyvtárakban működő könyvtárosok, információs szakemberek, és valamennyi a könyvtári és jogi szakterület művelésében érintett szakember számára szervezett lehetőség biztosítása az együttműködésre, tapasztalatcserére, informális továbbképzésére, érdekeik képviseletére - a Magyar Könyvtárosok Egyesületének céljaival összhangban, a szakterületi sajátosságoknak megfelelően.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. évi vándorgyűlésének 2011. július 14-16 között Pécsett a Dél Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont adott otthont. A vándorgyűlés szlogenje: "Tanulás, tudás, műveltség - könyvtárosok a jövő szolgálatában" irányt szabott a szekciókon elhangzott előadások témáinak. A Jogi Szekció programja a "Könyv & Tár & Jog avagy a műveltség, a jog és a könyvtár tükrében" téma köré szerveződött. A szekcióülés helyszíne a PTE szenátusi terme volt. Nagy érdeklődés kísérte az előadásokat, aki nem tudott személyesen részt venni a vándorgyűlés programjain, élő online közvetítés segítségével bárhonnét követhette a szekcióülésen elhangzottakat.
A megjelenteket e cikk szerzője köszöntötte, majd bemutatta az előadókat és ismertette a szekció egész napos programját. Dr. Berke Gyula a PTE Jogi Karának dékánja "Mit jelent a jogi műveltség napjaink-
- 229/230 -
ban?" című előadásában megállapította, hogy a jogi szakkönyvtár egyik alapvető funkciója a hatályos joganyag, a jogszabályok, bírósági döntések és egyéb jogi aktusokat tartalmazó, papír alapú információhordozók gyűjtése feleslegessé vált, hisz megjelentek az informatikai alapú adatbázisok, amelyek mögött jelentős feldolgozó apparátus áll, így a modern jogi könyvtárnak ilyen célra erőforrást biztosítania nem kell. Jelenleg a jogi anyagokat feldolgozó kézikönyvek, kommentárok, jogszabálygyűjtemények nagy számban és változatos minőségben jelennek meg a piacon tisztán üzleti alapon, de előre láthatóan, amint már a joganyag is közvetlen internet kapcsolatok révén jeleníthető meg, úgy a jogalkalmazás piaci igényeit is online kapcsolatok révén fogják kielégíteni. A jogot tudományos módszerekkel feldolgozó könyv és folyóirat irodalom ügyét hazánkban a piac mérete határozza meg, amely nem teszi lehetővé, hogy üzleti alapon jogtudományos irodalom jelenjen meg, sőt az állami támogatások is elapadtak. Drámainak látja a jogtudományos folyóiratok helyzetét is, mivel említésre méltó folyóiratot a hazai környezetben alig találni. Úgy látja, hogy a könyvtári állománygyarapodásra fordított összeg is elapadóban van, mivel egyre szűkülnek a források. A könyvtári tájékoztató tevékenységet illetően arra a megállapításra jutott, hogy egyre kevésbe könyvtárszakmai, sokkal inkább jogász szakmai tevékenységgé vált. Szükségesnek látja a jogi könyvtárak együttműködésében a specializációt, az egyes jogterületeket feldolgozó szakjogi adatbázisok létrehozásával. Az előadó véleménye szerint az európai dokumentációs központok európai joghoz kapcsolódó könyvtári szolgáltatásainak rendszere hosszan nem lesz fenntartható, ezeknek a könyvtári szolgáltatásoknak integrálódnia kell az általános jogi könyvtári tevékenységbe.
Dr. Bragyova András alkotmánybíró a könyvtár és jogtudomány kapcsolatát elemezte. A jogi könyvtárak helyzetét kritikusnak ítélte meg, a szakkönyvtárak finanszírozása nem kiegyensúlyozott, mivel vannak olyan könyvtárak, amelyek igen rossz anyagi helyzetűek, és vannak jelentős anyagi támogatást élvező könyvtárak is. A könyvtárat úgy definiálta, mint a jogi tudás és ismeret forrását, az információ tárházát, ahol minden könyv megtalálja a maga olvasóját. A jogi tudás őrzője a könyvtár, amelynek feladata a tudás megőrzése és továbbadása. Hangsúlyozta a jogi nyelv ismeretének, rendszerezett használatának fontosságát, hisz az információ kereséséhez mind a könyvtáros, mind az olvasó számára szükséges ennek ismerete. Meglátása szerint a jogi könyvtárak gyűjteménye érdekes, sokszínű, de kevés a tudományos jellegű mű. Szükségesnek látja a különböző jogi könyvtárak együttműködését.
Dr. Sipos Anna Magdolna előadásában az európai integráció és a könyvtárak jogi szabályozásáról szól. Bemutatja, hogy az Európa Unióban milyen tényezők határozzák meg a könyvtárügy egységesülési folyamatait és felsorakoztatja az uniós szintű egységes jogi szabályozás ellen és mellett szóló érveket. Részletesen taglalja a könyvtárügy jogi szabályozásának nemzetközi egységesülési folyamatait, az ezekben szerepet játszó nemzetközi szervezetek tevékenységét (IFLA UNESCI, ISO, FID), az egységesülési folyamat fontosabb állomásait. Kulturális téren az EU nem törekszik előíró magatartás tanúsítására a tagországok irányába. Hangsúlyozza, hogy a közösség továbbra is csupán a kapcsolatok szervezésében és erősítésében, valamint a kulturális élet ösztönzésében kíván szerepet vállalni, a döntési jogokat továbbra is a tagállamok gyakorolják. Az EU kulturális magatartásának másik meghatározó jellemzője a szubszidiaritás elve, amelynek maradéktalan betartásához a közösség a legmesszebbmenőkig ragaszkodik. Európa Tanács Kulturális Együttműködési Bizottsága, valamint az EBLIDA közzétette a könyvtári jogszabályokra és a könyvtárpolitikára vonatkozó irányelveit. Az irányelvek megfogalmazzák, hogy a könyvtári rendszer legfőbb feladata a vélemény- és információszabadság biztosítása az állampolgárok számára. Az Európa Tanács kezdeményezésének pozitív hatása az, hogy aktív könyvtári törvényhozási folyamat indult el Európában. Sajnálatos módon csak azokban az országokban hozott a jogi szabályozás módosulása megfelelő változásokat, ahol korábban is fejlett könyvtári kultúra volt. Az eddig elért legfőbb eredmény az európai digitális könyvtár - az EUROPEANA - létrehozása.
Miszler Tamás a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár Jogi Kutatójáról szóló előadásában bemutatja a jogi kutató létrejöttének körülményeit és a jövőre vonatkozó terveket. Jogi kutatószoba létrehozásának gondolata már 2003 óta létezett, mivel az ez időben lezajlott épületrekonstrukció során jelentős mennyiségű régi értékes jogi szakkönyv került a tanszékekről a könyvtárba. A jogi kutató terei: a fizikai tér mintegy 1700 kötetből álló állomány, a virtuális tér pedig egy honlap, amely segíti a jogtudománnyal foglalkozó hallgatók, kutatók munkáját. A jogi kutató leendő szolgáltatásai: szaktájékoztatás, tematikus bibliográfiák készítése, a PTE Jogi Kar történetével kapcsolatos anyagok közzététele - egykori oktatók életrajza, publikációi, dokumentumok - régi könyvek digitalizálása, hasznos linkek gyűjtése, elektronikus hírlevél küldése stb. Az előadó felsorolja azokat az intézményeket, melyekkel a jövőben szoros kapcsolatokat szeretne kialakítani, majd bemutat néhány kiemelten értékes könyvet a gyűjteményből.
- 230/231 -
Összefoglalva, az MKE Jogi Szekciójának a vándorgyűlésén tartott szakmai programja - amelyet nagy érdeklődés kísért - lehetőséget adott arra, hogy a jogi területen dolgozó könyvtárszakma találkozhasson célközönsége képviselőivel, megismerje a könyvtár iránti elvárásokat, véleményeket, kitekintést kapott az Európai Unió könyvtárügyi törekvéseiről, jogi szabályozásáról, valamint megismerhette a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárának alakulóban levő külön gyűjteményét a Jogi Kutatót.
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története 1935-2009. Szerkesztette Bényei Miklós, Budapest: MKE, 2011. (687-725) o.
Gerencsér Judit - Haraszti Pálné - Sándor Gertrud: Megalakult a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Jogi Szekciója. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2011. május. 37-43. o.
Az MKE Jogi Szekció szervezeti és működési szabályzata ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző könyvtár igazgató, Pécs.
Visszaugrás
