Az első közbeszerzési törvény1 az Európai Közösségekhez való csatlakozás előkészítésének egyik előfeltételeként 1995-ben került megalkotásra. Célja az volt, hogy a hazai közpénzfelhasználás az európai elvárásoknak megfelelően szabályozott legyen, annak érdekében, hogy csatlakozásunkkor már csupán a végső, szükséges kiigazításokat kelljen megtenni ahhoz, hogy e területen a jogharmonizációs kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tegyünk.
Az első Kbt. kilencvennyolc szakaszból állt és hozzá négy végrehajtási szabály kapcsolódott2. A kezdeti tapasztalatok alapján, a Közbeszerzések Tanácsának, valamint a közbeszerzési jogviták eldöntésére hivatott Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságának néhány éves tevékenységéből leszűrt következtetések alapján 1999-ben került sor a hazai közbeszerzési jog első komolyabb felülvizsgálatára3, aminek számottevő voltát jól tükrözi az, hogy a módosítások az első Kbt. szakaszainak közel felét érintették.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőzően a magyar jogalkotó szükségesnek és indokoltnak látta a belső közbeszerzési jogunk teljes körű felülvizsgálatát, ennek eredményeképpen született meg a második közbeszerzési törvény, ami négyszázhét szakaszból állt4.
E törvény eredetileg tizenöt végrehajtási szabály megalkotására adott felhatalmazást, amelyek elkészítésére és hatályba lépésére a második Kbt. kihirdetését követően, különböző időpontokban került sor. A hatályba lépést követően bekövetkezett törvénymódosításokra tekintettel a Kbt. által előírt végrehajtási rendeletek száma huszonháromra emelkedett.
Mint látható, a közbeszerzési jog hatalmas, szinte párját ritkító gyors növekedésen esett át, önálló jogterületté nőtte ki magát a közjog és a magánjog érintkezési területén. A közbeszerzési jog robbanásszerű növekedése számos eldöntendő kérdéssel, problémával terhelte meg az egyébként is nagy változáson áteső jogrendszerünket, amit jól jelez többek között az is, hogy a második Kbt. hatályba lépése óta eltelt kevesebb, mint három év alatt e törvény módosítására eddig tizenhat, a végrehajtási jogszabályok módosítására pedig tizenkettő alkalommal került sor. Bár a módosításra vonatkozó adatok önmagukban feltétlenül nem alkalmasak következtetések levonására, mégis elgondolkoztató, hogy az eredetileg négyszázhét szakaszból álló második Kbt.-ből az eltelt alig több mint két év alatt százhetvennél is több szakasz módosult és hat került hatályon kívül helyezésre. A bekezdések számának alakulása egy szinttel alacsonyabban ugyancsak jól érzékelteti a folyamatos módosítások mértékét, ugyanis az eredetileg ezerháromszáz-harminckilenc bekezdésből álló második Kbt.-ből eddig több mint háromszázötven került módosításra, huszonhét pedig hatályon kívül helyezésre5.
E cikkben nem vállalkozhatunk arra, hogy az új jogterület robbanásszerű növekedéséből és gyors változásából adódó problémákat teljes körűen számba vegyük, azonban fel kívánjuk hívni a figyelmet a közbeszerzési és a polgári jog érintkezési felületének néhány fontos kérdésére, nevezetesen a közbeszerzési jog terjeszkedésére, az alvállalkozó fogalom megkettőzésére, a teljesítési segéd fogalmának közbeszerzési jogi használatára, valamint a magyar közbeszerzési jogban komoly bizonytalanságot keltő erőforrását felajánló szervezet fogalmának a magyar jogba való átültetésének problémájára.
A közbeszerzési jog azoknak a közjogi jellegű jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közpénzfelhasználás során megkötésre kerülő polgári jogi szerződések létrejöttét megelőző versenyeztetés rendjét, a szerződések teljesítésének egyes szabályait, valamint a közbeszerzés intézményrendszerét.
A közbeszerzési eljárás célja az, hogy az átláthatóság és az ellenőrizhetőség igényének érvényesítésével az ésszerű közpénzfelhasználás érdekében polgári jogi szerződés jöjjön létre a közpénzfelhasználó - amelyet a közbeszerzési jog ajánlatkérőnek nevez - és a közbeszerzési versenyeztetési eljárás nyertes ajánlattevője között.
A közbeszerzési jogszabályok megalkotására mind az Európai Unió, mind pedig a tagországok szintjén azért került sor, hogy a közpénzfelhasználást szolgáló polgári jogviszonyok létrejöttét megelőző versenyeztetési eljárás megfelelően szabályozott, lehetőség szerint visszaélésmentes legyen. A közbeszerzési jog szolgálati szerepe nyilvánvalónak látszik, hiszen a közbeszerzési eljárások során minden azért történik, hogy jogszerű versenyeztetés alapján, a köz számára a legelőnyösebb polgári jogi szerződés jöjjön létre.
Elméletileg talán az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a közpénzfelhasználás folyamatát tekintve hol kezdődik, és hol végződik a közbeszerzési jog, melyek és hogyan alakultak és alakulnak e jogterület határai6.
A közpénzfelhasználás szabályait alapvetően az államháztartási jogszabályok adják meg. Mivel azonban a közpénzfelhasználásra széles körben közbeszerzési eljárás útján kerül sor7, mondhatni, minden második költségvetési forint közbeszerzés útján hasznosul, ezért kijelenthető, hogy a közbeszerzési jog e tekintetben az államháztartási szabályok közé ékelődve, ezekkel együtt élve tölti be szerepét, elősegítve az államháztartási jog gondos közpénzfelhasználásra vonatkozó szabályainak érvényesülését. Az államháztartási szabályok érvényesülnek a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, a versenyeztetés lefolytatása során, valamint a létrejött polgári jogi szerződés teljesítésének időszakában is. A közpénzfelhasználás folyamatában bizonyos időszakban az államháztartási és a közbeszerzési szabályok egymással párhuzamosan élnek, fejtik ki hatásukat. Ez elsősorban magára a közbeszerzési versenyeztetési eljárásra igaz, de a párhuzamosság tetten érhető az eljárás előkészítésének szakaszában, valamint a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejött szerződés teljesítésének az időszakában is. Az előkészítés során az államháztartási szabályok mellett már megjelennek a közbeszerzési jognak a közbeszerzési tervezésre vonatkozó szabályai8, valamint életre kelnek a közbeszerzési összeférhetetlenséget megalapozó rendelkezések9 is. Később pedig a szerződés teljesítése során a szerződés módosítására és a teljesítésben részt vevő személyekre vonatkozó közbeszerzési szabályok mellett folyamatosan érvényesülnek az államháztartási jognak a szerződések teljesítésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályai.
A közbeszerzési jog érvényesülése ott kezdődik, ott lép be a közpénzfelhasználásnak az államháztartási szabályok által uralt területére, ahol a jogalkotó ezt meghatározta, azaz a közbeszerzési tervezés körében. Ezt követően az e jogterület szabályai viszonylag rövid időszakban, a közbeszerzési eljárás lefolytatása során átmenetileg dominánssá válnak az államháztartási szabályokhoz képest, majd pedig a szerződés teljesítése során visszahúzódnak, csak szűk körben váltanak ki joghatást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
