1. Ha az ember szakterülete történetesen éppen a polgári eljárásjog, akkor nem csoda, ha örömét leli egy polgári eljárásjogi szakkönyv olvasásában. Ha viszont az érdeklődése nem ehhez a területhez kapcsolódik, akkor feltehetően kétkedve fogadja azon állításomat, hogy a napokban egy elméleti-dogmatikai és gyakorlati szempontból kimagasló, de egyben olvasmányos és izgalmas polgári eljárásjogi monográfiát volt szerencsém a kezembe venni. Pedig az a könyv, amelyet az alábbiakban röviden bemutatni igyekszem, bizony ilyen olvasmány. Az említett monográfia 2007-ben a Bíbor Kiadónál látott napvilágot Wopera Zsuzsa1 tollából, és a "Hatékony jogvédelem a magyar és az Európai Unió polgári eljárásjogában - Az ideiglenes intézkedés" címet viseli2. A könyv alapos, de egyben igen érdekes elemzést ad az ideiglenes intézkedésekről.
A monográfia munkahipotézise szerint a jogérvényesítés egyik legnagyobb akadálya a polgári perek elhúzódása, a peres eljárások idődimenziójának növekedésével pedig az időmúlás miatt utóbb el nem hárítható jogsérelmek megelőzésére adekvát jogi megoldásokat kell találni. Ebben az összefüggésben irányítja rá a figyelmet a szerző az ideiglenes intézkedésekre. Ugyanakkor a műben több helyen rögzítésre kerül az is, hogy ezen jogintézmény gyakorlatát Magyarországon mind a mai napig "periférikus jelleg" jellemzi.
2. A könyv az ideiglenes intézkedés intézményével kapcsolatos fontosabb elméleti kérdések tisztázásával kezdődik. A szerző az ideiglenes intézkedés fogalmát a magyar polgári eljárásjog, több külföldi állam és az Európai Unió tételes szabályaiból kiindulva - ugyanakkor a korábbi jogirodalmi eredményeket is részben felhasználva - az absztrakció igen magas fokán határozza meg. Eszerint "az ideiglenes intézkedés a bíróságnak az a nem érdemi, azonnali jogvédelmet biztosító határozata, melynek célja annak megakadályozása, hogy a jelenlegi állapot megváltoztatása miatt a kérelmező helyzete jelentősen megnehezedjen, vagy jogainak gyakorlása meghiúsuljon, ill. az intézkedés által a kérelmezőt közvetlenül fenyegető kár hárítható el."3
A szerző a monográfiában több helyen is - a funkció oldaláról közelítve - meggyőzően érvel az ideiglenes és a biztosítási intézkedés szoros rokonsága mellett. Erre tekintettel a hatályos magyar Pp. alkalmazási körén túlmutatóan, tágabb körben vizsgálja az ideiglenes intézkedés intézményét, és a betöltött funkció hasonlósága miatt részletesen foglalkozik a biztosítási intézkedésekkel is.
A monográfia második nagy szerkezeti egységében a szerző az ideiglenes intézkedés szabályozásának magyarországi történetét mutatja be 1868-tól egészen napjainkig. E körben arra is keresi a választ, hogy a jogintézmény alkalmazása miért nem vált általánossá hazánkban. Ez a fejezet nemcsak az ideiglenes intézkedés szabályozásának korábbi fejlődési tendenciáit mutatja be, hanem igyekszik röviden áttekinteni a szabályozás lehetséges jövőbeni irányait is.
A harmadik fejezet az ideiglenes intézkedés hatályos szabályozását és gyakorlatát mutatja be. E körben a szerző a Pp. 156. §-ában található generális szabályokon túl a Pp. különös részében és az egyéb jogforrásokban szereplő különös szabályokat is áttekinti, illetve a biztosítási intézkedésnek is külön alfejezetet szentel.
A negyedik nagy szerkezeti egység az ideiglenes intézkedések szabályozási megoldásait mutatja be a német, az osztrák, a francia, a holland az olasz, az angol és az amerikai polgári eljárásjogban.
Az ötödik fejezet a téma európai uniós vonatkozásait tekinti át. A közösségi jogban több jogforrásban is kifejezett és konkrét szabályozást nyert az ideiglenes intézkedés. A jelen sorok szerzőjének álláspontja szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy a jognak az Európai Unióban történő érvényesülése számos olyan problémát vet fel, amelyekre - többek között - épen az ideiglenes intézkedések határokon átnyúló alkalmazása adhat megoldást. Így kerültek az ideiglenes- illetve a biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos szabályok - többek között - a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendeletbe, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendeletbe, illetve a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK tanácsi rendeletbe.
A könyv utolsó fejezete a kutatási eredményeket összegzi, és javaslatot tesz egy új - a szerző véleménye szerint a hatályos magyar megoldásnál jóval hatékonyabb - szabályozási modell megalkotására. Itt a szerző egyik legfontosabb következetése, hogy indokolatlan az a magyar szabályozási kettősség, amely az ideiglenes és a biztosítási intézkedéseket jellemzi, így a két jogintézmény egységesítésére vonatkozó de lege ferenda javaslatot tesz. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályozással szemben általánosabbá válnának az ideiglenes intézkedés elrendelésének szabályai a Pp.-ben, ugyanakkor a Vht. külön rendelkezne az "ideiglenes intézkedések végrehajtásáról". Itt különbséget kellene tenni a kielégítési célú és a biztosítási célú ideiglenes intézkedések végrehajtása között. Ha az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés teljesítésre kötelezi a kérelmező ellenfelét, akkor a kielégítési végrehajtás szabályai szerint kellene eljárni. Ha viszont a bíróság a követelés majdani kielégítésnek biztosítása végett rendeli el az ideiglenes intézkedést, akkor Vht.-nek a pénzkövetelés biztosítására, illetve a zárlatra vonatkozó jelenlegi szabályai lennének irányadóak, kisebb változ-tatásokkal.4 Szintén jelentős javaslat, hogy - a korábbi szabályozáshoz és több európai jogrendszer megoldásához hasonlóan - az ideiglenes intézkedést már a keresetlevél benyújtása előtt lehessen kezdeményezni. Ezzel a jogintézmény perpótló, perelhárító funkciója erősödhetne, ez ösztönözhetné a felek egyezségkötését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
