"Büntetés a XXI. században. Új bv. törvény" címmel szervezett tudományos konferenciát a PPKE Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszéke a 2004/2005. tanévi tudományos programja nyitásaként. A 2004. október 1-jei tudományos kutatási évet is megnyitó napon a jogág legkiválóbb hazai művelőin kívül több külföldi neves szakember is jelen volt a teljesen megtelt díszteremben.
A száznál is több érdeklődő nagy figyelemmel kísérte a plenáris ülésen elhangzott előadásokat. A vitaindító előadást dr. Vókó György tanszékvezető egyetemi tanár tartotta "Elméleti, dogmatikai, hatékonysági alapvetés az uniós követelmények tükrében" címmel. Bemutatta a szankció-végrehajtás ismérvei közül azokat, amelyekre az európai uniós joggyakorlat hangsúlyt helyez, így az asszimiláció, valamint a szigorúság kritériumát, az arányosság és a törvényesség követelményeit. Az új évezred, évszázad első éveiben már olyan törvényre van szükség, amely a jelenleg hatályos, sokszor módosított törvényerejű rendeletnél jobban szolgálja a mai kornak megfelelő büntetési célokat, amely épít a magyar büntetés-végrehajtás ma is hasznosítható hagyományaira, értékeire, ugyanakkor közelít a hasonló korszerű európai megoldásokhoz.
Dr. Békés Ádám egyetemi tanársegéd "Az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi és büntetés-végrehajtási jogi együttműködés új dimenziói" című előadásában hatásosan mutatta be, hogy Magyarország Európai unióhoz történt csatlakozását követően a büntetőjogi szempontból értékelt jogforrási hierarchia átalakult, nemzetközi jogi szinten a közösségi jog alkalmazása is szerephez jut. Kiemelte többek között, hogy a jogegységesítés és a jogharmonizáció nem szinonim fogalmak, jelentéstartalmuk nagymértékben eltérő; a jogegységesítés a nemzeti jog rendelkezéseitől eltérő "harmadik megoldás", míg a jogharmonizáció tekintettel van a nemzeti jogrendszerek szerves fejlődésére, és azokat közelíteni kívánja egymáshoz. Végezetül levonta azt a következtetést, hogy önmagában a közösségi norma büntető jellegének hiánya nem zárja ki a büntetőügyekre vonatkoztatott jelentőségét.
Dr. Újvári Ákos egyetemi tanársegéd "Hazánk büntetés kiszabási gyakorlatának sajátosságai" című előadásában a bíróságok diszkrecionális jogkörének csökkentését elemezte, majd azzal folytatta, hogy a szankciórendszer elvi alapjainak átformálása a jogalkotó által nem célzott, sőt még csak nem is várt következményekhez vezethet,
- 190/191 -
vezetett. Megállapította, hogy amikor a büntetés kiszabási gyakorlat jelentősen, néhol differenciálatlanul szigorodott, a börtönnépesség fokozatos gyarapodását lehetett észlelni. Másutt viszont a büntetendő cselekmények konkrét tárgyi súlyára nem tekintő jellegéből fakadóan diszfunkcionális módon ugyan, de a korábbi ítélkezési gyakorlathoz képest a büntetések enyhülését vonta maga után, ami a bírák egy részének egyéniesített (individualizált) büntetés kiszabására irányuló kétségbeesett törekvésében kereshető.
Dr. Anton Fábry CSc. PhD, a Pozsonyi Comenius Egyetem docense, ezredes, katonai vezetőügyész "Az új büntetési rendszer a Szlovák Köztársaságban" című előadásának sikeréhez ízes magyar beszéde is hozzájárult. Bemutatta az új szlovákiai büntető törvényt, büntető eljárási törvényt és szólt a büntetés-végrehajtási törvény megalkotásának szükségességéről. A szankció-rendszer gazdagodása mellett kitűnt, hogy milyen határozottan igyekeznek fellépni a visszaeső súlyos bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A "háromszor és elég" büntetési elv bevezetésével megnőtt a szabadságvesztés büntetés általános felső határa is. Szemléletesen mutatta be az azonosságokat és a különbözőségeket Szlovákia és Magyarország büntetési rendszerében, valamint mindkét ország európai uniós meghatározottságát e tekintetben.
Az ezt követő előadások szintén növelték a tudományos tanácskozás színvonalát, újszerűségét, szakmai érdekességét. Ilyenek voltak többek között az új Btk., valamint a Bv. Törvény megalkotásáról, továbbá a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtásának új elemeiről szóló előadások is.
A hozzászólók számos hasznos javaslatot vetettek fel, nem utolsó sorban a konferencián jelenlévő kodifikátoroknak figyelmébe ajánlva azokat és méltatták a tanszék tudományos munkájának érzékelhető eredményét.
*
2004. november 26-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karainak közös szervezésében Egyetemünk Dísztermében került megrendezésre "A magyar nemzetközi magánjog az uniós csatlakozás után" c. konferencia. A szervezőket, Burián László és Király Miklós professzorokat hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása, s ezzel nemzetközi magánjogunk számos elemének újragondolása motiválta. A rendezvényre minden magyarországi jogi kar nemzetközi magánjogászai, professzoroktól tanársegédekig, mint tudományos és gyakorlati szakemberek - e minőségükben - kerültek meghívásra. A Dékáni Úr köszöntötte a résztvevőket, majd a főreferátumot Dr. Brávácz Ottóné, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályának vezetője mondta el, a Főosztály munkájáról, a legfrissebb uniós és hazai jogalkotási tervekről, teendőkről. Ez utóbbi vonatkozásában heves vita bontakozott ki, melyben a felkért hozzászólók Martonyi János és Vékás Lajos értékes gondolatai után, a megjelent professzorok mindegyike részt vett: Bánrévy Gábor, Boytha György, Burián László, Király Miklós, Vörös Imre. A felmerült kérdések között is talán legsürgősebb annak megválaszolása volt, hogy e megváltozott jogi helyzet (lásd. Római Egyezmény, Róma I-II tervezetek) hogyan hat, milyen változásokat indukál jogforrási rendszerünkben. A Konferencia legkiemelkedőbb eredménye a jogalkotás, jogtudomány és joggyakorlat prominens képviselőinek
- 191/192 -
"egymás mellé ültetése" volt, nevezetesen, hogy e napjainkra rendkívüli jelentőséggel bíró jogág magyar szabályainak "európai harmóniája" kizárólag e három szektor közös munkájával biztosítható.
*
Április 14-16. között a pécsi egyetem jogi kara Polgári Jogi Tanszékének vendége volt karunk Polgári Jogi Tanszékének tudományos diákköre. A pázmányos küldöttséget dr. Tattay Levente vezette. A két társtanszék kiváló és gyümölcsöző kapcsolata immár több évre nyúlik vissza. A mostani látogatás során a két kar hallgatói egy nagyszerű hangulatú perbeszédversenyen mérték össze az erejüket (döntetlen eredménnyel), részt vettek egy, a pécsi jogi kar által szervezett konferencián, és egyéb "szabadidős" programokkal töltötték idejüket (mint például a püspöki pincészet meglátogatása). Pécsi részről Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár és Nemessányi Zoltán tanársegéd gondoskodott a három napos látogatás zökkenőmentes lebonyolításáról. Köszönjük a vendéglátást, viszonozni fogjuk!
*
"Legyetek derűsek...!" - Megemlékezés és kerekasztal-beszélgetés II. János Pál pápáról. A Lippay György Kör hallgatói öntevékeny csoport szervezésében kerekasztal-beszélgetés került megrendezésre 2005. április 14-én. A színültig telt Díszteremben a meghittség és a bizakodás hangulata egyszerre volt jelen. Előadók voltak: Kránitz Mihály rektorhelyettes úr, Zlinszky János prodékán úr, Bolberitz Pál professzor úr, valamint Szerdahelyi Csongor úr, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke. A beszélgetést Horváth Attila tanár úr moderálta.
A Lippay kör nevében Gerencsér Balázs köszöntötte a megjelenteket, majd Dinnyés Viktória, végzős egyetemi hallgató idézte fel II. János Pál pápa életútját. A mintegy két órás kerekasztal-beszélgetésben az előadók Karol Wojtyla életének és munkájának kiemelt eseményeiről beszéltek. Így került szó a Szentatya közvetlenségéről, hogy szinte - rektorhelyettes úr szavaival - "meg lehetett érinteni, az emberek közelébe jött", az utazásainak kiemelkedő voltáról, amelyekről Bolberitz professzor azt mondta, hogy nem diplomáciai hanem elsősorban lelkipásztori jelentőségük volt. Zlinszky prodékán úr egy kérdésre válaszolva külön kiemelte a pápa személyének Közép-Európára való hatását és a rendszerváltozással új erőre kelő misszionárius munkát. Szerdahelyi úr az emberekkel és a modern médiával való kapcsolatáról, karizmatikus személyiségéről szólt. Végül természetesen a szentté avatás merült fel, amelynek eljárását rektor-helyettes úr ismertette részletesen, az előadók reményüket fejezték ki az eljárás mielőbbi megkezdése iránt. A Szentatya súlyosbodó betegsége és halála körüli időkre utalva Horváth tanár úr befejezésében kiemelte, hogy ilyen színvonalas és lélekemelő beszélgetés nem hangzott el a médiában sehol. Minden részvevő a beszélgetés végén szívében örömmel vitte haza II. János Pál pápa huszonhat éves munkájának első és utolsó tanítását (amely egyben a megemlékezés mottója is volt): Ne féljetek és legyetek derűsek!
*
Ritka szellemi élményben lehetett része annak a több száz érdeklődőnek, akik között helyet foglalt dr. Kapás Katalin, a Magyar Közjegyzők Országos Kamarájának elnöke
- 192/193 -
és dr. Bándi Gyula dékán is, aki 2005. április 29-én Egyetemünk dísztermében meghallgatta Nicola Picardi, Vatikánváros Állam főügyészének előadását a miniállam jogszolgáltatásának újkori történelméről. Gounod szerzeménye, a vatikáni himnusz és a magyar himnusz elhangzása után Picardi professzor, aki a római La Sapienza Egyetemi katedrája mellett mintegy oldallagosan látja el Tiberisen túli hivatalát, a nálunk tartott felolvasóülésen azt fejtegette, hogy az egyházi és a világi jellegű bíráskodás miként különült el egymástól a több évszázados fejlődés során. A bőven záporozó kérdésekre adott válaszaiból kitűnt, hogy a múzeumi lopások és a joghatósági kérdések okozzák a legtöbb fejtörést a Pápai Állam jogászainak. A vatikáni főügyész nálunk tett látogatása után az általa jól ismert abaúji tájakra indult, ahol Szikszón szívélyesen fogadta őt a város esperes-plébánosa. Picardi professzor előadása - dr. Gáspárdy László fordításában - már nyomtatásban olvasható a Kánonjog című folyóirat 2005. évi számában.
*
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara tudományos, erkölcsi és szellemi épüléséhez kimagasló áldozatvállalással hozzájárult oktatóit minden évben méltó elismerésben részesíti - ezzel az arra érdemeseket a kar egésze elé példaként állítja. Ez az elismerés a Pro Facultate-díj, amelyet idén május 5-én, a Pro Facultate-nap keretében már harmadik ízben adtak át.
A díj formája díszes, magyar és latin nyelvű oklevél, magyar szövege a következő: "Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományozunk ... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példaképként állítjuk az universitas minden tagja elé. Kelt."
A díj odaítéléséről a kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói együttesen döntenek. Az egyhetes, rendelkezésre álló időszak során idén is mindenki élhetett szavazati jogával. A korábbi díjazottak 2003-ban dr. Zlinszky János, 2004-ben dr. Bánrévy Gábor, dr. Kilényi Géza, dr. Pálinkás György (posztumusz) és dr. Péteri Zoltán voltak. Az universitas közössége idén dr. Békés Imre professor emeritusnak, dr. Gáspárdy László professzornak, valamint dr. Horváth Attila docensnek ítélte oda a díjat. A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk!
*
Ez év tavaszán útjára indult Magyarországon egy - modern szóhasználattal élve -roadshow, amely esemény a Menedzsment, ha számít a hit című könyv országos bemutatója köré szerveződött. A mű szerzői Helen J. Alford OP - a Pápai Szent Tamás Egyetem társadalomtudományi karának dékánja - és Michael Naughtont - a minnesotai Szent Tamás Egyetem rendes tanára -, akik közül az utóbbit, mint előadót, körünkben üdvözölhettük. Alford és Naughton újragondolták a menedzsment mozgatórugóit. Esettanulmányokkal támasztották alá, hogy a keresztény etika tudatos alkalmazása a business világában és a nagyobb üzleti eredmény között pozitív korreláció áll fenn. Éppen ezért vállaltuk fel a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetben, hogy megszervezzük a nyitó konferenciáját ennek a nagyjelentőségű rendezvénysorozatnak.
- 193/194 -
A 2005. május 9-én megtartott konferencia a Keresztény társadalmi tanítás - gazdasági valóság címet viselte. A rendezvény rangját az is megadta, hogy a nyitóbeszédet dr. Kránitz Mihály rektorhelyettes, a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke tartotta meg, míg a levezető elnök tisztét prof. dr. Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke vállalta magára.
Relativizált világunkban erkölcsi kötelességünk keresni az igazságot. Így helye van ennek az igazságkeresésnek a közgazdaságtudományban is, amely az utóbbi években - a szó jó értelmében - határtudomány jelleget kezdett ölteni. Olyan összetett jogi-gazdasági-politikai folyamatok jellemzik világunkat, amelyek új kérdések feltevését teszik szükségessé; vagy legalábbis a régi kérdésekre adott válaszokat kell újból górcső alá venni. Ezt tették konferenciánk előadói is:
- Prof. dr. Michael Naughton: Menedzsment, ha számít a hit,
- Prof. dr. Botos Katalin: Keresztény társadalmi tanítás - magyar gazdaság,
- Klaus Weigelt (Adenauer Alapítvány elnöke): Szociális piacgazdaság kihívásai Németországban és
- dr. Dabóczi Kálmán (Altern csoport): A Krisztus-követés útelágazásai egy pénzközpontú világban.
Ezt követően tudományos vita bontakozott ki az előadók és a jelenlévők között, akik közül sokan a Professzorok Batthyány Körét képviselték. A konferencia anyagaiból és a hozzászólásokból kiadványt szerkesztünk.
*
Ünnepi Ülés a Pázmány Péter által alapított Egyetem 370. évfordulóján. Egyetemünk jogi karának Szentkirályi utcai díszteremében a 2005. május 11-én rendezték meg a 370 éves évfordulós megemlékezést. Az elnökségben három egyetem rektora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nagyszombati Egyetem első számú vezetői foglaltak helyet egymás mellett.
Pázmány 370 esztendővel ezelőtt, 1635. május 12-én alapította meg Nagyszombatban egyetemét, amely félszáz diákkal és fél tucat tanárral kezdte meg működését. Ma mindhárom egyetem vallja és vallhatja magát az első fennmaradt egyetem örökösének, több tízezer hallgató és több ezer oktató számára lehetőséget és munkát adva a kultúra és a tudományok ápolására és a Pázmány által meghonosított egyetemi eszme kiteljesítésére. Mind a teológiai, mind a filozófiai fakultás a mai napig folyamatosan működik: az előző ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karaként, az utóbbi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karaként. E két egyetem, tehát de jure vallhatja magát az 1635-ben alapított egyetem örökösének.
Az új Katolikus Egyetem 1992-es újra alapítást követően további három kart csatolt az 1950 után Hittudományi Akadémiaként működő teológiai fakultáshoz, az ELTE pedig a Bölcsészettudományi Karon kívül ma már további hét karral rendelkezik.
Érdekes, hogy 1992-ben Nagyszombatban is létrehoztak egy olyan egyetemet, amely szintén vallja a pázmányi örökséget. Eljárásuk teljesen általánosnak és indokoltnak mondható, hiszen mindazok a városok, melyek egyszer már birtokoltak egyetemet, és később lehetőségük nyílott, méltán nyúltak vissza értékes hagyományaikhoz, amikor - akár több évszázados hiátus után is - ismét egyetemet fogadtak be.
- 194/195 -
Az ünnepi ülés kezdetén dr. Fodor György rektor megnyitója után először az 1635. évi alapítólevélből való felolvasásra került sor Marton Zsolt prefektus tolmácsolásában, majd a Pázmány-sírhely kutatásáról hangzott el előadás dr. Hargittay Emil professzor úrtól, mely részleteiben vizsgálta a pozsonyi Szent Márton dómban a Pázmány temetésére vonatkozó fennmaradt adatokat. Pázmány sírjának megtalálását egy majdani régészeti kutatómunka teheti befejezetté és nyilvánvalóvá. A fennmaradt adatok tanúsága szerint a temetkezés helyét a dóm főoltára előtti területen kellene keresni. Dr. Kránitz Mihály rektorhelyettes pedig ezzel összefüggésben vetített képes előadást tartott, s az egyetem alapítására és megújulására vonatkozó képek között helyet kaptak azok a - túlzás nélkül - történelminek tekinthető felvételek, melyeket a dóm alatti kriptákban 2004. november 6-án, a Nemzetközi Pázmány Bizottság tagjaként készített.
Ezt követően Käfer István intézetvezető tartotta meg előadását, dokumentálva, hogy a Pázmány korabeli magyar-szlovák katolikus irodalmi kapcsolatok vezettek a szlovák irodalmi nyelv széleskörűvé válásához, melynek kezdő lépése volt Pázmány Kalauzának (sajnálatos módon mai napig kéziratban levő) korabeli szlovák fordítása.
A megemlékezés időpontjára jelent meg az eddigi legteljesebb Pázmány-bibliográfia, amely csaknem 1200 tételével háromszor annyi mű adatát tartalmazza, mint a húsz esztendővel ezelőtt Rómában összeállított Pázmány-bibliográfia. E kötetet az egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének két doktorandusza, Adonyi Judit és Maczák Ibolya készítette.
*
2005. július 12-16. között Karunk díszterme adott otthont "A pozitív jog alapjaként felfogott természetjog tomista értelmezése" című nemzetközi konferenciának, melynek tárgya az európai jogfilozófiai örökség egyik gyöngyszemének tartott De lege volt (Summa Theologiae I-II, qu. 90-108). A konferenciát szervező Varga Csaba és Fulvio Di Blasi professzor urak meggyőződése szerint ugyanis napjainkban, különösen a politikai közösség alapjáról szóló európai vitákban a tamási gondolatok nagyon aktuálisak. A résztvevők vitát folytattak azon filozófiai felfogásokról és utakról is, amelyek révén - a tomista hagyomány szerint - a természetjog képes megalapozni a pozitív jogot. Megkülönböztetett figyelem övezte a magyar jogfilozófiai hagyományt, elsősorban a nemzetközileg legismertebb és legelismertebb neoskolasztikus gondolkodó, Horváth Sándor OP (1884-1956) életművét. Az ülés Fodor György, egyetemünk rektora és Bándi Gyula, karunk dékánja, valamint a szervező professzorok üdvözlő szavaival vette kezdetét.
A budapesti esemény nyitánya volt annak a több helyszínen - karunk mellett a barcelonai Uversitat Internacional de Catalunyán és a palermói Collegio Universitario ARCESen - zajló konferenciasorozatnak, amely a STEP [Saint Thomas Education Project] keretében kerül megszervezésre. A STEP Aquinói Szent Tamás jogfogalmának tanulmányozására létesített, részben az Európai Bizottság, részben a közreműködő karok és más intézmények által finanszírozott nemzetközi projekt. A tengerentúlról az Acton Institute, az American Public Philosophy Institute és az Ave Maria School of Law kapcsolódott be a vállalkozásba. A STEP keretében készül az a honlap is - www.thomasinternational.org -, amely a De legét, és az ezt kommentáló tanulmányokat öt nyelven (angol, latin, magyar, olasz, spanyol) közli.
- 195/196 -
Az összejövetelen Samuel Gregg (Acton Institute) a perszonalista személy-felfogásról és az emberi méltóságról [The Concept of Human Dignity in the Thought of Thomas Aquinas], Nora O'Callaghan (Ave Maria School of Law) a "Kerry-ügyről" [Catholic Politicians: Are they bound by Church Teaching and Natural Law?], Varga Csaba (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék) II. János Pál pápa jogfilozófiai örökségéről [Goals and Means in Law], Pia de Solenni (Family Research Council) az Egyház Társadalmi Tanításának a természetjoghoz fűződő viszonyáról [Natural Law and John Paul II], Christopher Wolfe (Marquette University) az amerikai alkotmánybíráskodás természetjogi alapjairól [The Relation Between Natural Law and Positive Law in American Judicial Review], Lee Strang (Ave Maria School of Law) a precedensjog és természetjog viszonyáról [Where Natural and Positive Law Meet in American Constitutional Adjudication: A Theory of Precedent], Fulvio Di Blasi (Collegio Universitario ARCES) Aquinói Szent Tamás ius gentium-koncepciójáról [Natural Law and Ius Gentium in Aquinas], Kuminetz Géza (PPKE JÁK, Kánonjogi Intézet) Horváth Sándor OP jogrend-felfogásának filozófiai alapjairól [La fondazione filosofica dell'ordine giuridico nelle opere di Alexander Horváth], Frivaldszky János (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék) a tomisták - kölönösen Horváth Sándor OP - természetjog-meghatározásának tartalmi-regulatív elemeiről [Come riempire con contenuti regolativi il diritto naturale? Alexander Horváth e la prospettiva tomista], Andrzej Bryk (Jagelló Egyetem) a jogállamiság és a hatalommegosztás-tan keresztény gyökereiről [Natural Law and Limitations of Power in the Middle Ages], Paksy Máté és Tattay Szilárd Aquinói Szent Tamás és William Ockham jog- és nyelvfilozófiájáról, tulajdon- és természetjog-koncepciójáról [Ius and Dominium in Medieval Thought: Notions], Nicoletta Giganti (Collegio Universitario ARCES) az európai alkotmányról [EU Constitution and Natural Law Theory], Zlinszky János (PPKE JÁK, Római Jogi Tanszék) a középkori jogunkra gyakorolt skolasztikus hatásról [A Romanist's Reflections on Re-reading of Saint Thomas Aquinas] és Juhász Tamás Gábor (PPKE HTK) a tomista ontológiáról és antropológiáról [A Systematic Anthropology (with Justice as Virtue) in the Ontology of Saint Thomas Aquinas: From Medieval Thomism to the Personalism of John Paul II] tartott előadást.■
Visszaugrás
