A 3. számú táblázat adatsorai tartalmazzák a főbb gazdasági ágazatok körében a csődesetek megoszlási arányait, a közölt nemzetgazdaságokban, illetve régiókban a 2016. és 2017. évek folyamán.
3. táblázat: A vállalati csődök (2016/2017. évi) megoszlása ágazatok szerint
| Feldolgozóipar | Építőipar | Kereskedelem | Szolgáltatók | |||||
| 2017 | 2016 | 2017 | 2016 | 2017 | 2016 | 2017 | 2016 | |
| Benelux | 5,3 | 6,0 | 15,1 | 14,2 | 40,7 | 39,8 | 38,9 | 40,1 |
| Skandinávia | 7,3 | 7,9 | 20,1 | 19,6 | 31,2 | 28,5 | 41,5 | 43,9 |
| Németország | 7,4 | 8,0 | 14,9 | 15,8 | 21,2 | 20,8 | 56,5 | 55,4 |
| Franciaország | 10,0 | 9,5 | 22,4 | 23,8 | 35,8 | 35,1 | 31,8 | 31,6 |
| Egyesült Királyság | 9,7 | 10,0 | 15,4 | 15,4 | 23,1 | 22,1 | 51,8 | 52,5 |
| Spanyolország | 14,4 | 13,3 | 15,4 | 18,2 | 26,9 | 27,3 | 43,3 | 41,2 |
| Olaszország | 19,3 | 20,7 | 19,4 | 20,8 | 31,7 | 30,1 | 29,6 | 28,4 |
| Ausztria | 4,5 | 4,9 | 17,4 | 18,9 | 33,8 | 33,2 | 44,3 | 43,0 |
| Svájc | 7,0 | 6,4 | 19,2 | 19,4 | 20,3 | 20,9 | 53,5 | 53,3 |
| ÖSSZESEN | 9,9 | 10,0 | 18,8 | 19,6 | 31,1 | 30,3 | 40,2 | 40,2 |
A vizsgált időszakban a szolgáltató szektorba sorolt cégek mindkét év során megoszlási arányok tekintetében a legnagyobb részt képviselik az összes csődökben, egyaránt 40,2%-os értékben. Ezt követik a kereskedelem körébe (a kis- és nagykereskedelmi, valamint a vendéglátóipari vállalkozások), ahol 30,3%-ról 31,1%-ra növekedtek a csődeljárás alá került cégek arányai. Az építőipar ágazatába tartozó cégeknek a fizetésképtelenségi eljárásoknál 19,6%-ról, 18,8%-ra csökkentek a megoszlási arányok. A feldolgozóipari szektorban a csődstatisztikai adatok megoszlási viszonyszámai a két év során közel azonosan 10, illetve 9,9%-ot tettek ki.
A régió egészének cégjeire vonatkozó elemzések fontos információkat nyújthatnak a vállalkozások stabilitására vonatkozóan és jelzéseket adnak a felszámolási fejlemények és tendenciák tekintetében is.
Nyugat-Európa egészében mintegy 3,1 milliót kitevő cégek közzétett mérlegeinek összegzésével, statisztikai elemzésével lehetővé válik a vállalkozások általános jövedelmezőségi helyzetének nyomon követése, azok tendenciális változásainak értékelése.
Mindezek lehetőséget teremtenek a cégek stabilitásának, csődkockázataira vonatkozó következtetések levonására is. Az értékelések és elemzések a 2016. évi lezárt mérlegek adatainak összegzésével történtek, összevetve azokat a megelőző évek hasonló adataival, feltárva ezáltal a vállalkozások gazdálkodásának dinamikáját.
A cégek működésének jövedelmezőségét kifejezően szemléltetik a profitrátának, az EBIT-mutató alakulásai, amelyek az adózás előtti nyereség és a teljes forgalom arányát fejezik ki. Az előző években érzékelhető konjunkturális megélénkülését folytatva a profitrátája a tárgyévben a nyugat-európai cégeknek tovább növekedett.
A 2016. év során a cégeknek 16,2%-a (az előző évben még csak 15,5%-ának a profitrátája volt magasabb 25%-nál.
- 8/9 -
A vállalkozásoknak 16,8%-a tartozott a (10-25%-os) EBIT-mutatóval rendelkező cégek sorába.
Szignifikáns különbséget érzékelhetünk, ha megnézzük azt, hogy a cégek negatív profitrátát mutatnak ki mérlegeikben 2016 folyamán (22,9%-ban). Ezek aránya 2012-ben még 27,9%, 2014-ben pedig 25,3% volt. Ez további konszolidáció, gazdasági fellendülés mellett a 2015. évben 23,5%-ra tovább javult.
A 4. számú táblázat összegszerűen szemlélteti a vizsgált cégek mérlegei révén a vállalkozások nyereségének és forgalmi adatainak (az EBIT-mutatónak) az arányait a 2016. év folyamán, mellette zárójelben feltüntetve ezeknek az előző évi mértékeit is.
4. táblázat: A nyugat-európai cégek profitrátáinak megoszlása
| EBIT mutatók | 2016 (2015) |
| negatív EBIT | 22,9 (23,5)% |
| 5%-ig | 29,1 (29,2)% |
| 10%-ig | 15 (15,2)% |
| 25%-ig | 16,8 (16,6)% |
| 25% felett | 16,2 (15,5)% |
A jövedelmezőséget ágazatonként vizsgálva változatos képet kaphatunk.
A kis- és nagykereskedelmi szektorban, ideértve a szállodákat és a vendéglátóipart is, csak nagyon kevés vállalkozásnak van 25%-ot meghaladó profitrátája. (Az összes ilyen cégnek csupán az 5,2%-a). Bár az előző évekhez mérten itt is érzékelhető némi pozitív fejlődési trend.
Az építőipari vállalkozások jövedelmezőségének növekedése a régiók egészében tovább folytatódik. A tárgyévben 12,1%-ról 12,6%-ra nőtt a 25%-ot meghaladó profitrátával rendelkező cégek aránya.
A nyugat-európai cégeknek a saját tőkével való rendelkezési hányadai igencsak vegyes képet mutatnak. Évről évre mind több vállalkozás mutat ki 50% feletti saját tőke arányt. Ezek a mértéke az utóbbi tárgyévben 42,8%-ról 43,7%-ra növekedett.
A kép túlsó oldalán a cégek 23,5%-a igen alacsony saját tőkehányaddal rendelkezik, ami a tőkehányadban mintegy 10%-os mértéket jelent. Bár ezeknek az aránya az utóbbi években az összes cégek teljes közegében közel 1,5%-kal csökkent.
Mindezek együttesen kifejezik azon feltételi háttér egészét is, melyek a fizetésképtelenségi helyzet egésze mögött meghúzódnak.
A feldolgozóipari cégek az utóbbi években figyelemreméltóan növelték a gazdasági stabilitásukat. A kimondottan kielégítő stabilitással rendelkező cégek a saját tőkehányad több mint 37%-át jelentik. Ilyen kondícióval 2012-ben még csak a cégek 33,7%-a rendelkezett. Ezzel szemben a gyenge, csupán 10%-kal bíró saját tőkehányadú cégek 2012. évi 24,3%-ával szemben 2016-ban sokkal kevesebb, csupán 22,3%-a mondhatta magát alultőkésítettnek.
Az építőipari cégek 2012. évet követően különösen jelentős mértékben javítottak az általános sajáttőke ellátottsági helyzetükön. A 10%-os saját tőke hányaddal bíró cégek aránya 29%-ról 26,7%-ra csökkent. Ugyanezekben az időszakban a cégek több mint egyharmada (33,7%-a) az 50%-os hányadú saját tőke ellátottsággal rendelkezett. Ez 2012-ben még csak 29,6% volt.
Az összes cégek közül a kereskedelem szektoraiba tartozó vállalkozások rendelkeznek a legalacsonyabb saját tőke ellátottsággal. A 10% mértékű saját tőke hányaddal a cégek 27,8%-a bír, bár ebben a körben levőknél is javult a helyzet a 2012. évi 29,2%-hoz képest. A cégeknek kevesebb mint egyharmada (32,6%) tartozik az 50% feletti tőkehányadúak kategóriájába, amely hasonlóképpen a többi gazdasági szektorhoz több, a 2012. évi 29,4%-os mértéknél.
Összefoglalóan elmondható, hogy 2016-ban mind a kereskedelmi és mind az építőipari ágazatokba tartozóan azon cégek aránya, amelyek erősebb tőke ellátottsággal bírnak, szignifikánsabban magasabb arányt képviselnek mint az alacsonyabb tőkéjű vállalkozások. A 2012. év folyamán ez a két csoport még közel azonos arányt tett ki.
A szolgáltató ágazatban a cégek közel a fele (47,9%) jó, biztonságot adó saját tőkehányadot ért el. Az általános helyzet ezen szektorban kiegyenlítően jónak mondható.
A gazdaságok dinamikus fejlődése, az élénkülő konjunktúra kedvező hatással volt a pénzügyi követelések, számlák kiegyenlítésének összesített, átlagos futamidejének csökkenéséhez.
Ez az érték a Nyugat-Európa egészében 55,4 napról 53,9 napra csökkent.
Az áruforgalomban, a szolgáltatások és az építőipari kivitelezések, beruházások számláinak, követeléseinek teljesítése terén jelentősen csökkentek az átfutási, teljesítési átlag időtartamok.
Valamelyest növekvő teljesítési adatokat kellett az elmúlt évben megállapítani Franciaországban (51,5 napról 53,6 napra) és Németországban (27,5 napról 28,6 napra) nőttek a pénzügyi követelések kielégítési átlagidejei.
Mindazon által Németországban az európai átlaghoz képest a követelések teljesítési futamideje továbbra is a legalacsonyabb maradt.
A leghosszabb átfutási teljesítési periódus továbbra is Olaszországban van az előző évi 99,4 naphoz képest minimális javulással átlagosan 97 nappal teljesítik a követeléseket.
Svájcban, Ausztriában, továbbá a Skandináv országokban a számlák kiegyenlítésének átlagos időtartama előnyösen befolyásolja a cégek likviditásának, pénzügyi stabilitásának helyzetét. Az előző évekhez viszonyítva a pénzügyi követelések kiegyenlítésének átlagos
- 9/10 -
futamideje ezen régiókban mindenütt csökkent, átlagosan közel egy nappal. A 2016. év során a futamidők Svájcban és Ausztriában 31,1; Skandináviában 33,9 és az Egyesült Királyságban 38,9 nap volt.
A közép- és kelet európai régió tizennégy országának nemzetgazdaságaiban eléggé váltakozó módon és közel sem egységesen alakultak a fizetésképtelenségi, csődjogi statisztikák, a különböző felszámolási és cégmegszüntetési eljárások a 2017. év folyamán.
A számba vett államok közül 8 országban csökkentek az összesített csődesetek míg 6 nemzetgazdaságban az előző évhez képest változatosan nőttek a fizetésképtelenségi eljárások összességükben.
A Közép- és Kelet-Európa egészében a 2017. év folyamán a gazdasági társaságok fizetésképtelensége terén lényeges javulás következett be. A regisztrált eljárások száma (12,8%-os) csökkenés révén 86 879 lett, az előző évi 99 629 helyett. Ezen általános, kedvező trendekkel szemben azonban Litvánia, Szlovénia, Románia és Észtország növekvő számú csődöket jelentett. Számok tekintetében jelentéktelen növekedésről adott számot Szerbia és Ukrajna.
A fizetésképtelenségi eljárások számának átlaghoz képesti csökkenése nagyobb volt Horvátországban (mínusz 42,9%), Csehországban (mínusz 26%) és Macedóniában (mínusz 22%). Az előző két országban az adatok alakulásában szerepet játszott az új csődtörvények megalkotása és bevezetése, melyek jelentős változásokat eredményezett az országok csődstatisztikájában is. Csehországban a jelentős csődszám csökkenés még a természetes személyek privát csődjeinek bevezetésével is összefüggésbe hozható.
Az 5. sz. táblázat révén nyomon követhetők a régióba tartozó országok csődstatisztikáinak alakulása 2013-2017 között.
5. táblázat: A 2013-2017. évi csődstatisztikai adatok Közép- és Kelet-Európában
| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | Változás 2016/17%-ban | |
| Bulgária | 859 | 871 | 1 083 | 1 031 | 1 232 | –1,4 |
| Horvátország | 10 744 | 18 811 | 19 543 | 2 641 | 6 220 | –42,9 |
| Csehország | 1 803 | 2 438 | 3 004 | 3 563 | 6 021 | –26,0 |
| Észtország | 343 | 335 | 376 | 428 | 469 | +2,4 |
| Magyarország | 36 576 | 41 007 | 46 967 | 60 596 | 46 397 | –10,8 |
| Lettország | 587 | 731 | 802 | 964 | 818 | –19,7 |
| Litvánia | 2 865 | 2 560 | 2 012 | 1 594 | 1 561 | +11,9 |
| Macedónia | 142 | 182 | n s | n s | n s | –22,0 |
| Lengyelország | 593 | 616 | 770 | 864 | 926 | –3,7 |
| Románia | 8 256 | 8 053 | 10 269 | 20 696 | 27 924 | +2,5 |
| Szerbia | 2 113 | 2 104 | 2 072 | 2 062 | n s | +0,4 |
| Szlovákia | 584 | 692 | 715 | 831 | 880 | –15,6 |
| Szlovénia | 1 439 | 1 376 | 1 154 | 1 302 | 941 | +4,6 |
| Ukrajna | 19 975 | 19 853 | 13 696 | 13 198 | 8 811 | +0,6 |
| Összesen | 86 879 | 99 629 | 102 463 | 109 770 | 102 200 | –12,8 |
A következőkben tételesen vizsgáljuk meg az egyes közép- és kelet-európai országok csőd-helyzetének és gazdálkodásának alakulását a közelmúltban.
Bulgária a fizetésképtelenségi eljárásoknál enyhe számbeli csökkenést tud kimutatni 2017-ben (859 eljárás mínusz 1,4%-os mértékkel). Az előző év során 871 csődeset volt. A gazdaság fejlődése az országban alapvetően pozitív jellegű. A növekedés elsődlegesen a magánfogyasztás növekedése és az exportbevételek bővülése révén következett be 2017-ben. A bruttó nemzeti jövedelem a GDP növekedését a tárgyévben mintegy négy százalékos mértékben határozták meg. Az ország deflációs fázisa lassan közeledik a végéhez.
Horvátországban a gazdasági társaságok fizetésképtelenségei lényegesen csökkentek, a megelőző két év igencsak magas számaihoz képest. Ez a 2015. évi új csődtörvény bevezetésének is köszönhető, mely igencsak megváltoztatta a csődeljárások teljes átfutási idejét és lebonyolításának előírt módszereit. Mindezek révén a 2015. évi 19 453 eljárással szemben 2017 folyamán csupán 10 744 eljárás volt.
A cégekben a fizetésképtelenségi eljárások során a vállalkozások többségében egyáltalán nem voltak tartalékok, a cégek teljesen vagyontalanok voltak, tetemes hiteleket, adósságokat halmoztak fel.
Időközben az Európai Unióba történt csatlakozást követően az ország gazdasági dinamikája némiképp erősödött. Az élénkítő impulzusok elsődlegesen a belső fogyasztás növekedés és az uniós beruházások bővülése révén érkeztek. A bruttó hazai össztermék (GDP) közel három százalékkal emelkedett az elmúlt év során.
Észtországban a 2017. év folyamán a csődök száma kis mértékben nőtt az előző évhez képest (+2,4%-kal), összesen 343 eljárás indult. A csődök során az eljárások
- 10/11 -
3200 munkaerőt érintettek. A többi országokhoz képest az országban viszonylag alacsony a fizetésképtelenségi esetek száma. A vállalkozások piacról történő kilépése, a cégek megszüntetése az esetek többségében nem csődeljárással történik. A fizetésképtelenségi eljárások viszonylag magasabbak a vendéglátóipari szektorban.
Általánosságban elmondható, hogy a gazdaság egésze dinamikusan fejlődik, az adott évben a GDP jó 4%-kal növekedett. Észtország Európának az egyik legjobban erősödő, fejlődő nemzetgazdasága, különösen a beruházások növekedtek gyorsabban az elmúlt időszakban.
Lettország az előző éveket folytatva 2017-ben is a fizetésképtelenségi eljárások jelentős csökkenését jelentette, (-19,7%-kal) meghaladva a 2016. évi (-8,9%-os) csökkenést. Az ország gazdaságának egésze nagyon pozitívan fejlődött. Több mint 4%-os GDP növekedést realizáltak, melyet kedvezően befolyásolták lényegében az Európai Uniós forrásokból származó beruházások.
Litvániában a 2017. év folyamán a társasági fizetésképtelenségeknél újbóli növekedés történt. Ez következménye kimondhatóan a 2015 év folyamán végrehajtott csődtörvénybeli változtatásoknak, mely jelentősen megkönnyítették a fizetésképtelenségi bejelentések és eljárások rendjét. A csődszámokbeli növekedés 2016-ban (+27,2%) volt, amely 2017-re kicsit csillapodott (+11,9%-ra).
Jellemzően megállapítható, hogy Litvániában a csődeljárásokat döntően az állami szervek (adózási és társadalombiztosítási hivatalok) indítják.
Lengyelországban a cégeket érintő fizetésképtelenségi eljárások az évek sorozatában egyre inkább csökkentek. A csődök száma 2013-ban 926 volt, 2015-ben 770, míg 2017-ben további (-3,7%-os) csökkenéssel 593 volt.
A vállalkozások csődjeinek csökkenése különösen jellemző volt a kereskedelemben és az építőiparban.
A 2017 folyamán a lengyel nemzetgazdaság viszonylag elég dinamikus fejlődést tud felmutatni, több mint négy százalékos GDP növekedéssel, amivel Európa vezető országai közé sorolható. Ennek fő hajtóereje egyrészt a privát fogyasztások növekedése, másrészt a beruházások is fellendültek köszönhetően a jelentős európai uniós forrásoknak.
Románia a 2017. évben a csődök kismértékű növekedését jelentette. A (+2,5%-os) növekedés mellett 8256 csődöt mutattak ki a 2016. évi 8053 csődszámot követően. Az átlagosnál több eljárást regisztráltak az építőipari ágazatban és a szállítási szektorban. A csődök többségében érintették a kis és közepes vállalatokat, a nagyobb cégek körében aránylag kevesebb csődeljárás történt.
A román nemzetgazdaság növekedése 2017-ben igencsak kiemelkedőnek mondható a 6%-os mértékű GDP növekedéssel. A fellendülés elsődlegesen a belső fogyasztás bővülésének tudható be, ezzel szemben a beruházások kevésbé képezték a fellendülés motorját.
Csehországban 2017 folyamán összesen 1803 csődeljárást regisztráltak, mely szerint az év során (mínusz 26%-kal) csökkentek a vállalati csődök. Az előző évben még 2438 céget érintettek a fizetésképtelenségi eljárások. Mindezt szembe állítva a 2012. évi 8400-at jelentő csúccsal, a magyarázatot a 2013-ban bevezetett új csődtörvény, és a természetes személyekre vonatkozó privát csődeljárások bevezetése adja.
Az utóbbi években mindezek mellett a csődök csökkenését befolyásolta a gazdasági konjunktúra kellő, állandósult dinamikája is. A gazdaság fejlődése a nemzeti bruttó termékek (a GDP) növekedése elérte a 4,5%-ot. A nemzetgazdaság több ágazatában a teljesítőképesség a felső határaihoz érkezett.
Szlovákiában jelentősen (-15,6%-kal) csökkentek a fizetésképtelenségi eljárások. Folytatódott az országban a gazdasági fellendülés. 2017-ben a GDP növekedés több mint 3%-os volt, nagyjából megismételve az előző évi eredményeket. A gazdálkodási és az infrastrukturális szférában visszafogottak voltak a beruházási tevékenységek, nem hívták le az adott évben a rendelkezésükre álló európai uniós pénzügyi forrásukat. Számos ágazatban problémákat jelentett a képzett munkaerők hiánya.
Magyarország a közép- és kelet-európai országok nemzetgazdaságainak azon körébe sorolható, ahol az utóbbi évek során fokozatosan és jelentősen csökkentek az évenkénti regisztrált fizetésképtelenségi eljárások számai. A 2014. évi 60 598 eset, 2016-ra erőteljesen leesett 41 007-re, ami a 2017. év folyamán tovább csökkent 36 576-ra. A régió többi országaihoz képesti igencsak nagyobb értékre az adhat magyarázatot, hogy Magyarországon az összegzett fizetésképtelenségi eljárásokhoz beszámítják a klasszikus (reorganizációt célzó) csődeljárások mellett, az ezek sikertelenségét követő és egyéb felszámolási eljárásokat, továbbá a különböző cégmegszüntetés és cégjegyzékből történő törlési módozatokat is.
A Közép- és Kelet-Európa térségében a kilencvenes évek során szinte minden régióban megtörtént az országokban a politikai, társadalmi rendszerváltás és mindezek nyomán bekövetkezett mindenütt a vele járó gazdasági korszakváltás is. Mindezek alapvető változásokat eredményeztek a nemzetgazdaságok gazdasági szerkezeteiben és a tulajdonviszonyokban egyaránt.
Magyarországon az 1989 végén fogadták el a gazdasági társaságok alapításaira és szabályozott működésére vonatkozó cégtörvényt (Gt.) és a következő évek során kialakították és elfogadták a Csődtörvényt (Cstv.) is. Ezek alapvető intézményes, törvényes kereteket adtak a gazdasági korszakváltásnak.
Az 1989-2018 közötti időszak folyamán a Gt. hatálya alatt a napjainkig 1 337 605 céget alapítottak. A 2018. január 1-jéig ezeknek több mint a hatvan százaléka mintegy nyolcszázezer gazdasági társaság megszűnt, a cégbíróságok ennyit töröltek a cégjegyzékből. Az év elején az ország egészében közel ötszázezer céget tartanak nyilván mint működő gazdasági társaságot, míg közel ötvenezerre tehető a különböző indokok szerint a bírósági eljárás alatti cégek nagyságrendje.
A cégjegyzéki adatbanki kimutatások szerint 2017. év folyamán számottevően igen kevés a cégek reorganizációját, további észszerűbb működését célzó valóságos csődeljárás (2017 januárjában szám szerint csupán 29, decemberében 9 csődeljárást regisztráltak). Az év során a 13 991 felszámolás mellett 9758 cég határozta el a működésének befejezését végelszámolással.
- 11/12 -
Ezek mellett nagyságrendileg több vállalkozást kellett a cégbíróságoknak kényszer-végelszámolással, illetve kényszertörlési eljárásokkal törölni a hivatalos cégjegyzékből. Ezen utóbbiak száma 2017 során több mint 13 000 vállalkozást érintett, tett ki.
Az országban a nagyságrendileg a cégmegszüntetések tekintetében a legnagyobb mértékű és számú a cégeknél a dél-európai vállalkozási klímához hasonlóan az, hogy tulajdonosaik a cégüket, üzletüket egyszerűen otthagyják, a volt székhelyüket bezárják, megszüntetik, hivatalosan levelezéseiket nem veszik át, munkavállalóik járandóságait nem fizetik ki és jelentős adózási társadalombiztosítási hátralékok felhalmozásával eltűnnek, végső soron hitelezőikkel sem számolnak el.
Az ország egészében a közelmúltban viszonylagos konjunkturális fellendülés érzékelhető a közép- és kelet-európai régió többi nemzetgazdaságaihoz hasonlóan. Az előző évekhez képest az ország GDP-je 2017-ben jelentős növekedéssel bírt, a (+3,7%-os) eredmény kielégítőnek, biztatónak mondható. Bár mindezek mellett a bruttó államadósság még mindig nagyobb mint a 2008-as válság előtt, és a nemzetközi hitelminősítők is a "bóvli" kategóriából történő átsorolásukkal még kivárnak.
Az európai uniós források révén jelentősen megnövekedtek a beruházások. Bár ezek egy része presztízs célokra pazarolódottak el és kimondottan érzékelhetően nem javították a nemzetgazdaság globális versenyképességét. A jelentős uniós források igénybevétele mellett elmaradtak az átfogó reformok és gazdasági szerkezeti modernizációk, és továbbra is eltolódott, kevésbé valósult meg az uniós átlaghoz történő felzárkózás, utolérés lehetősége.
Ukrajnában a cégek, vállalkozások fizetésképtelenségi helyzete, szintje az elmúlt évek politikai viszonyainak, általános gazdasági helyzetének következtében tendenciálisan továbbra is kedvezőtlennek ítélhető meg. Az általános kép összefügg az ország nehéz gazdasági helyzetével, annak ellenére, hogy a háborús válság, a gazdasági recesszió után a GDP visszatért egy szerény növekedési pályára, 2017-ben mintegy 2%-os emelkedéssel. Ennek motorjai elsődlegesen a privát fogyasztások bővülése és a beruházások voltak. A további javulásra igencsak szükség volna számos területen és szektorban. A fizetésképtelenségi eljárások száma 2017-ben 19 975 volt, közel azonos az előző évben regisztrált csődökkel. ■
Visszaugrás
