Megrendelés
Infokommunikáció és Jog

Fizessen elő az Infokommunikáció és Jogra!

Előfizetés

Pető Linda - Czékmann Zsolt: A távmeghallgatásos eljárások tapasztalatai a büntetőeljárásban, különös tekintettel a COVID-19 járványra (IJ, 2022/2. (79.), 21-25. o.)

Több, mint 140 év telt el azóta, hogy elhangzott a híres mondat: "Watson, jöjjön kérem. Szükségem van magára!"[1] Ezzel megvalósult az első telefonbeszélgetés. Azóta a technika fejlődése megállíthatatlan ütemben zajlik, teret nyerve a gazdasági, üzleti élet mellett az igazságszolgáltatásban is.

Az új, innovatív technológiák megjelenése nagy kihívást jelent a bírósági eljárások tradicionális "liturgiájának," ugyanakkor forradalmasíthatja is az eljárások szokványos menetét. Az egyik ilyen innovatív technológia a távmeghallgatás, amelynek köszönhetően a koronavírus-járvány kitörését követő időszakban is biztosítva volt a már megindított eljárások folytonossága.

Távmeghallgatás bevezetése

A jogalkotó a távmeghallgatás intézményét - a nemzetközi elvároknak eleget téve[2] - a 2002. évi I. törvénnyel vezette be a hazai büntetőeljárás általános szabályai közé[3] tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján[4] néven, a tanú - illetve szűkebb körben a terhelt - kihallgatásának egyik speciális formájaként. Létjogosultságát - a törvény indokolása alapján - a tanúvédelem, az áldozatvédelem, valamint a nemzetközi jogsegélykérelmek teljesítése alapozták meg.[5]

A 2003. július 1-jétől alkalmazható jogintézmény tehát annak a lehetőségét teremtette meg, hogy a törvényben meghatározott személyek tárgyalási kihallgatására ne a bíróság tagjainak és a tárgyalás résztvevőinek fizikai jelenlétében kerüljön sor, hanem térben elkülönülten; ennek ellenére a fizikai jelenlét nélkül is a közvetlenség valamennyi eleme ellenőrizhetően csorbítatlan maradhasson. E módon tanú és vádlott tárgyalási kihallgatására kerülhet sor, akár a bírósági szakaszban tárgyaláson, akár az eljárás nyomozati szakaszában, a nyomozási bíró által vezetett ülésen.[6]

Kezdetben a rendszer használata a nagyon költséges és nehézkes volt, mivel a bíróságok nem rendelkeztek kiépített zártcélú távközlő hálózatokkal. A rendelkezésre álló, összesen kettő darab (és egy tartalék) mobil eszköz az Országos Igazságszolgáltatási Tanács[7] (a továbbiakban: OIT) tulajdonában állt, melyeket hosszú procedúra után[8] igényelhettek a bíróságok. Ha az OIT engedélyezte a rendszer használatát, akkor számolni kellett a rendszer idő- és költségigényével. A mobil készletnek a helyszínen történő elhelyezése, összeszerelése legalább 4 munkaórát igényelt, melyet a tárgyalást megelőző nap délután, illetve este kellett elvégezni, valamint a tárgyalás kitűzésénél figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a helyszínről történő elszállításához - a tárgyalás befejezését követően - ugyanennyi időre volt szükség.[9] A mobil készlet igénybevételének költségei is jelentősek: pl. a rendszer Budapesten belüli felhasználása már 2014-ben is meghaladta a 40 000 forintot,[10] illetve arra is található adat, hogy 2011-ben Győri Törvényszéken zártcélú távközlő hálózat útján tartott kihallgatás költsége 80 056 Ft volt.[11] A költségek kapcsán fontos azt is megjegyezni, zártcélú távközlő hálózat igénybevételével felmerülő költség ugyan a büntetőeljárás költsége, azonban bűnügyi költségként nem vehető figyelembe, így az elrendelő bíróságot terhelte.[12]

A távmeghallgatás hatályos szabályozása

A távmeghallgatás intézménye a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a bíróságok általi alkalmazása elenyésző volt. Ennek egyik oka a szabályozás merevsége, a másik a technikai feltételek hiánya volt.

A szabályozás merevségén a jogalkotó az új Be.-ben, azaz a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) enyhített, és széles körben kiterjesztette az 1998-as Be. zártcélú távközlő hálózat alkalmazásának szűk körben alkalmazható szabályait, megalkotva ezzel a telekommunikációs eszköz használatának jogintézményét.[13] Az új név mellett a jogintézmény új szerepkört is kapott, az eredeti célok[14] megtartása mellett kiemelt céljává vált, hogy a büntetőeljárás gyors, illetve költség- és erőforrás-hatékony lebonyolításának egyik eszközévé lépjen elő.[15]

A Be. rendelkezésein kívül a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet VI. fejezete szól a telekommunikációs eszköz használatáról, míg a VII. fejezete az eljárási cselekményről készített felvételeket szabályozza. Ezen rendelkezések mellett a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) a 12. és 14. §-aiban tartalmaz rendelkezéseket a kép- és hangfelvétel megtekintése, a meghallgatása útján történő felvilágosítás, illetőleg az erről készített másolat vonatkozásában.

Az intézmény jellegét érintő szabályok alapvetően nem változtak az új eljárási törvényben; a technikai eszköz alkalmazása esetén az eljárási cselekmény két helyszínen, az eljárási cselekmény helyszínén és az ettől elkülönült, az intézmény alkalmazásával közvetlenül érintett személy tartózkodási helyeként szolgáló más helyszínen zajlik és e két helyszín között a folyamatos és egyidejű kapcsolatot egy technikai eszköz biztosítja.

A Be. 120. § (1) bekezdése alapján a telekommunikációs eszköz alkalmazásának célja az érintett személy jelenlétének biztosítása, így a technikai eszköz

- az eljárás bármely szakaszában (tehát nem csupán a vádemelés után),

- a büntetőeljárásban részt vevő bármely személy vonatkozásában (nem csupán a terhelt és a tanú tekintetében), és

- bármely eljárási cselekmény egész tartamára nézve (nem csupán a kihallgatás vonatkozásában, illetve a kihallgatás tartamára) alkalmazható.

A telekommunikációs eszköz használatára két formában kerülhet sor: a Be. fő szabályként határozza meg a kép- és hangfelvételt biztosító eszköz alkalmazását (videókonferencia), míg célszerűségi okból lehetővé teszi korlátozott körben a telefonkonferencia alkalmazását is. Tanú kihallgatása, tolmács közreműködésének biztosítása érdekében telefonkonferencia a teljes büntetőeljárás során alkalmazható, míg a szakértő meghallgatása és a terhelt kihallgatása ilyen módon csak a nyomozás során biztosítható.

A korlátozás oka, hogy a kizárólag hangkapcsolatot biztosító összeköttetés korlátozottabb részvételi lehetőséget biztosít, és az eredmény hitelessége is megkérdőjelezhetőbb, mert példának okáért egy vallomás esetén hiányzik a tanú mozgása, arckifejezése, gesztusai észlelésének lehetősége. Azonban mégis célszerű a telefonkonferencia lehetőségét biztosítani, hiszen a hangkapcsolatot biztosító berendezés telepítése és használata lényegesen egyszerűbb, mint egy kép- és hangfelvételt biztosító rendszer üzemeltetése, továbbá számtalan esetben elégséges lehet, és mégis jelentősen

- 21/22 -

elősegítheti az eljárás érdemi előbbre vitelét az ezúton beszerezhető egyszerű nyilatkozat is.[16]

A telekommunikációs eszköz használatának elrendelésére az eljárási cselekményt végző szerv jogosult hivatalból vagy indítvány alapján kerülhet sor, de a Be. kíméleti, védelmi okból, valamint célszerűségi alapon meghatároz olyan esetköröket, amikor - amennyiben ezzel ellentétes indok nem merül fel - a jelenlétet telekommunikációs eszköz alkalmazásával kell biztosítani abban az esetben, amennyiben az eljáró szerv számára az eszköz rendelkezésre áll.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére