Megrendelés

Prekáczka Judit: Gondolatok a civil törvény rendelkezéseiről II. (CH, 2012/10., 5-8. o.)

2. Az alapítvány

Az alapító által kérelmezett megszüntetésnél a bíróság felhívja az alapítványt, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozzon, egyetért vagy vitatja az alapítói kérelemben foglaltakat. Ennek megfelelően alakul az eljárás a további részében. Amennyiben az alapítvány vitatja a kérelmet, a bíróság megszünteti a nemperes eljárást és felhívja az alapítót az eljárást megszüntető végzésében, hogy 30 napon belül peres eljárásban kérheti az alapítvány ezen okból való megszüntetését. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha az alapító által csatolt iratból nem állapítható meg az alapítvány célja megvalósulásának lehetetlenné válása. Amennyiben az alapítvány nem vitatja az alapítói kérelmet, akkor a bíróság döntést hoz a megszüntetés tárgyában.

A gyakorlatban több probléma merült fel az eljárás sikeres lefolytatása során.

A cél megvalósulásának vizsgálata körében felmerülő kérdés, hogyan tudja bizonyítani a bíróság felé az alapító, hogy a cél megvalósult. Pusztán az erre vonatkozó nyilatkozata nem elegendő. Kétségtelen tény, a civil szervezetek is küzdenek a pénzügyi forráshiány, az anyagi ellehetetlenülés ellen. Több alkalommal finom vonal választja el a cél megvalósulása és annak lehetetlenné válása közötti tényleges helyzetet. Leginkább elmosódnak a határok e két helyzet között annak okán, hogy a kérelmezőnek mi a nézőpontja, optimistán avagy pesszimistán látja-e a helyzetet, nemegyszer a mundér becsületét védve minden igyekezettel állítja a cél megvalósulását, holott valószínűbbnek látszik a cél megvalósulásának lehetetlenné válása. Például, az alapító szerint másik szervezet vette át a célok megvalósítására irányuló tevékenységet jóval modernebb keretek között és gazdaságosabb feltételrendszerrel, ez az új szervezet élvezi a támogatást, az adományokat és a másik emiatt elsorvad, nincs már rá szükség, míg az alapítvány képviselője - bár nem vonja az alapító állítását kétségbe - állítja, komoly forrás hiánnyal küzdenek, a célokat megvalósítani nincs miből. A bíróság feladata, hogy az okot minden kétséget kizáróan egyértelműsítse mindkét oldalról. Ugyanakkor szinte minden esetben ezek a kétségek felmerülnek és élő problémákon nyugszanak.

A becsatolt iratokat illetően tipikus probléma, különösen a közalapítványok vonatkozásában, hogy évekkel korábban hozott alapítói határozattal eldöntötték az alapítvány megszüntetését, a tevékenységét leállították, a szervezet bankszámláját megszüntették, miután nem volt financiális háttér. Olyan helyzetek is adódnak, hogy a maradványvagyont évekkel korábban más társadalmi szervezet számára átadták, adományozták. További nehézség, hogy az évek múlása alatt a kuratórium tagjai lemondtak, elhunyt a képviselő, tehát kuratórium ténylegesen nem létezik. Bár a Ptk. 74/C. § (1) bekezdése szerint az új kezelő szerv (szervezet) a kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá, s ebből következően a korábbi kuratórium, kurátor változatlanul ezen időpontig vezető tisztségviselője, képviselője az alapítványnak, ez azonban a képviselő elhunyta miatt alkalmazhatatlan. Ilyen esetben a bíróság felfüggeszti a megszűnésre vonatkozó eljárást és elsőként rendeznie kell a kezelő szerv, a képviselő személyének bírósági nyilvántartásba vételét joghatályosan, majd ezt követően folytatódhat a megszűnésre vonatkozó eljárás az alapítvány felhívása vonatkozásában, az alapítói megszüntetés iránti kérelemre nézve. A komoly probléma akkor merül fel, amikor az alapító nem szándékozik együttműködni az új kuratórium felállításában és strucc-politikát folytatva, még a bírósági meghallgatáson sem hajlandó megjelenni. Miután a bíróságnak törvényességi felügyeleti joga nincs, a törvényességi ellenőrzés jogával az ügyészség rendelkezik, más megoldás nem marad, mint kezdeményezni a törvényességi ellenőrzést és az alapító kérelmét elutasítani. A jogalkalmazónak az a célja, hogy sikeresen, az eljárási határidő betartásával záruljon az ügy, ehhez azonban a hatvan napos határidő nem elegendő.

A hiánypótlásra vonatkozó eljárási szabályok betartása is nehézséget okozhat, a kérelmező - nem ismerve az új jogszabályi előírásokat - beadja a korábbi ismeretei alapján a megszüntetési kérelmét. A hiánypótló végzés kibocsátása alapján kevés esetben sikerül a megfelelő intézkedések megtétele a végzésben foglaltaknak megfelelően.

Új eljárási szabály, mely szerint a kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérheti, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra (ismételt hiánypótlás) hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem vagy annak melléklete olyan - az eredeti kérelemben nem szereplő - hiányosságban szenved, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye. Az ismételt hiánypótlásra a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben vagy annak mellékletében is hiányos volt. Ha a kérelmező a hiánypótlás benyújtásakor elmulasztja az ismételt hiánypótlás iránti kérelme benyújtását, avagy nem mulasztja el, azonban a hiánypótló végzésben foglaltaknak nem tesz maradéktalanul eleget, a kérelem elutasítása következik. Gyakorlatilag az ismételt hiánypótlás lényege, hogy amennyiben a hiánypótlás során benyújtott beadványban merül fel hiba, hiányosság, az korrigálható az ismételt hiánypótlással. Ebben az esetben a bíróságnak ki kell bocsátania az ismételt hiánypótló végzését, feltéve, ha erre vonatkozó kérelem benyújtásra került és nem az eredeti kérelemben illetőleg mellékleteiben merült fel a hiba. Itt nincs mérlegelési lehetőség, hanem az eljárás a tényszerűségen nyugszik. Általában kapkodásból, figyelmetlenségből, a jogszabály ismereteinek hiányával összefüggésben a végzés tartalmának értelmezési hibáiból ered a hiánypótlás sikertelensége a kérelmező részéről. Hozzáadódik az a tény is, hogy nem kötelező a jogi képviselet, ezért javarészt a civil szervezetek maguk nyújtják be kérelmüket és beadványaikat. Ennek következtében jóval nagyobb a hibalehetőség, mint a jogi képviselő közreműködésében. Célszerű lenne a bíróság mérlegelési jogkörébe helyezni, hogy ismételt hiánypótlást követően miként döntsön, érdemes-e tovább segíteni hiánypótlással a szervezetet a sikeres bejegyzéshez, avagy szükségtelen. Előfordul, hogy meghallgatás kitűzésével van mód arra, hogy a kérelmező megértse, miként kell eljárnia ügyében és mely intézkedéseket kell végrehajtania. Miközben a bíróság részéről a szigorúan betartandó ügyintézési határidő halad.

Természetesen fennáll az ismételt iratfelhasználás iránti kérelem benyújtásának lehetősége, arra inspirálva a kérelmezőt, hogy ne adja fel, a bírósági elutasítást követően újból nyújtsa be a kérelmét. Szemben a cégeljárás rendelkezésével, a civil eljárási törvény szerint 60 napon belül kell benyújtani a változásbejegyzési kérelmet a változás bekövetkeztétől számítva, azonban szankció az ügyészi törvényességi ellenőrzés bírósági kezdeményezés lehetőségén kívül nincs, így a kérelmező azt akkor nyújtja be, amikor jónak látja, akár a döntéshozataltól eltelt egy év elmúltával.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére