A bírói gyakorlatban uralkodónak mondható álláspont szerint tehát a megszűnés időpontja az ezt elhatározó testületi döntés meghozatalának, illetve a megszűnést megállapító vagy megszüntetést (feloszlatást) elrendelő bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja, mely független a megszűnés nyilvántartásban történő regisztrálásától.
Eljárásjogi szempontból a következő aggályok merülnek fel a kialakult állásponttal kapcsolatban.
A társadalmi szervezet elhatározásából bekövetkező önkéntes megszűnés (feloszlás, egyesülés) során a megszűnt szervezet képviselőjének kérelmére induló nemperes eljárásban, fellebbezhető végzéssel dönt a bíróság a törlés tárgyában. Amennyiben azonban a megszűnésről (feloszlásról vagy egyesülésről) szóló határozathozatal időpontjában megszűnik a szervezet, úgy jogalanyisága hiányában ezt a kérelmet sem terjesztheti elő. A megszűnt szervezet nevében eljáró korábbi képviselő pedig a már nem létező szervezet képviselője.
Az említett törlés mint változás-bejegyzés iránti nemperes eljárásban fellebbezés előterjesztésére is sor kerülhet, akár az ügyész, akár a kérelmet benyújtó megszűnt szervezet részéről. E fellebbezéseket az ítélőtábla érdemben bírálja el, annak ellenére, hogy perbeli jogképességgel nem rendelkezik a kérelmező, adott esetben a fellebbezést előterjesztő.
Úgyszintén a perbeli jogképesség hiányát kellene megállapítani abban a perben is, amelyet a társadalmi szervezet tagja indít az Etv. 10. § (1) bekezdése alapján a feloszlást vagy egyesülést kimondó határozat törvénysértő voltára hivatkozva. Az idézett törvény hely szerint ugyanis a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. Amennyiben a megszűnés tárgyában született határozat meghozatalának időpontjában bekövetkezik a társadalmi szervezet megszűnése, az ezen határozat megtámadása iránt indított peres eljárásnak a társadalmi szervezet - jogalanyiság nélkül - már nem lehet az alperese.
A felsorolt érvek a bírósági peres és nemperes eljárás lefolytatásának alapfeltételét jelentő perbeli jogalanyiságot érintik, melynek hiánya nem áthidalható eljárásjogi akadály.
Arra a helyzetre sem lehet kielégítő megoldást találni, ha a bíróság a megszűnés tárgyában hozott határozatot utóbb megsemmisíti: a jogerős ítélet ilyen esetben visszamenőlegesen "hatálytalanítja" a határozathozatallal bekövetkezett megszűnést.
Nemcsak eljárásjogi, hanem legalább ilyen súlyú dogmatikai probléma is felmerül a kialakult álláspont fenntarthatóságát illetően a következő okokból.
A korábbiakban kifejtettek szerint a Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezései irányadóak a társadalmi szervezetekre, így azok megszűnésére is. A Ptk. 64. §-a alapján a társadalmi szervezetekre az egyesületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell, az egyesületre pedig, mint a jogi személy egyik altípusára vonatkoznak a Ptk. 29. §-ában foglalt előírások.
Ptk. 29. § (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
(2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét.
(3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.
A Ptk. idézett szabályainak a társadalmi szervezetekre való kötelező alkalmazása nem képezheti vita tárgyát. Ezt jól példázza, hogy a Ptk. 29. § (3) bekezdésének korábban hatályos szabályára tekintettel hozta meg a Legfelsőbb Bíróság a társadalmi szervezetnél, alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezésről szóló 3/2005. KJE számú jogegységi határozatát, majd a Ptk. 29. § (3) bekezdésének módosítását követve az 1/2008. KJE számú jogegységi határozat kimondta, hogy a korábbi jogegységi határozat nem alkalmazható a Ptk. 29. § (3) bekezdés harmadik mondatának hatályon kívül helyezése folytán.
A fentiekhez képest megállapítható, hogy a Ptk. 29. § (4) bekezdésében foglalt szabálynak is érvényesülnie kell a társadalmi szervezetek vonatkozásában. Ennek lényege az, hogy a társadalmi szervezet is olyan jogi személy, melynek létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti a jogszabály [Ptk. 62. § (2) bekezdés, Etv. 4. § (1) bekezdés], ezért a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.
A társadalmi szervezet megszűnése olyan változás, melynek a nyilvántartásban való feltüntetése kötelező: a megszűnés bejegyzése a társadalmi szervezetnek a nyilvántartásból való törlését jelenti. A megszűnés tehát - mivel bejegyzett körülmény megváltozásának minősül - harmadik személyek irányában csak attól kezdve hatályos, ha ez a változás a nyilvántartáson átvezetésre kerül. Ennek indoka az, hogy harmadik személyek a jogi személyt érintő lényeges változásokról csak a nyilvántartásból szerezhetnek hiteles tudomást.
A Ptk. 29. § (4) bekezdésében megfogalmazott törvényi követelmény érvényesülését akadályozza az az értelmezés és gyakorlat, mely szerint a megszűnés már a határozathozatallal bekövetkezik és ennek időpontjára, hatályára nincs kihatással a nyilvántartáson való átvezetés (törlés). Ennek az álláspontnak az elfogadása azzal jár, hogy a szervezetre vonatkozó alapvető nyilvántartási adat változását harmadik személyek irányában annak ellenére bekövetkezettnek tekinti, hogy a körülmény megváltozása a nyilvántartásból nem állapítható meg, arról a harmadik személy nem győződhet meg. Mindez ellentétes a Ptk. 29. § (4) bekezdésében foglalt előírással.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
