A pénzügyi lízingszerződés olyan szerződés, amely több tipikus, a Ptk.-ban nevesített szerződéstípus elemeit tartalmazza, sokszor a felek élnek a diszpozitivitás lehetőségével, és még ezeket az elemeket is eltérítik a Ptk.-beli általános kötelmi jogi szabályoktól. A pénzügyi lízingszerződés teljesítése érdekében a lízingbeadónak harmadik személlyel is (adásvételi, szállítási, vállalkozási) szerződést kell kötnie.
A pénzügyi lízingszerződés teljesítésének zavara az, ha a felek bármelyike szerződésszegést követ el. A szerződésszegés sajátos esete a hibás teljesítés.
A hibás teljesítés megítélése viszonylag egyszerű akkor, ha a két fél kerül egymással szembe és az általános kötelmi jogi szabályok szerint kell a jogvitát megítélni (pl. adásvételi szerződés). Ehhez képest egy háromszereplős, atipikus jegyeket mutató szerződéses jogviszony esetén már bonyolultabb a felek felelősségének megítélése. További nehézséget jelenthet, hogy a Ptk. más-más szabályokat rendel alkalmazni a hibás teljesítés esetén - fogyasztóvédelmi megfontolásokból - a fogyasztói szerződésekre és a "nem fogyasztói" szerződésekre.
A jelen cikkben a pénzügyi lízingszerződések lízingbevevőinek igényérvényesítési lehetőségeit mutatom be a szállítóval és a lízingbeadóval szemben a kialakult bíró gyakorlat alapján.
A lízingbeadó először a lízingszerződést köti meg, majd ennek teljesítése érdekében köt adásvételi/szállítási/vállalkozási szerződést a lízingbevevő által kiválasztott eladóval/szállítóval/vállalkozóval, a lízingbevevő által kiválasztott dolog megvásárlására, szállítására, előállítására, felépítésére vagy felépíttetésére. A lízingszerződés megkötésekor a szállítói szerződésszegés még nem következik be. Az adásvételi szerződés (és a lízingszerződés) tárgyát képező dolog átadása után merül fel a szállító hibás teljesítése és csak ennek bekövetkeztekor lehetséges a szállítóval szembeni követelés (az érvényesíthető szavatossági jog) és az összegszerűség meghatározása.
A jogirodalomban létező álláspont szerint "...a lízingszerződésben történő engedményezés érvényesen nem jöhet létre. A lízingbeadók és lízingbevevők ezért akkor járnak el jogszerűen, ha ilyen irányú megállapodásukat előszerződésben rögzítik, melyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a lízingbeadónak a szállítóval szemben a hibás teljesítésből eredő követelése keletkezik, akkor azt ingyenesen a lízingbevevőre engedményezi. A követelés létrejöttekor pedig a felek az engedményezési szerződést külön okiratban már érvényesen megköthetik."[1]
Ugyanakkor a kialakult és állandósult bírói gyakorlat ezzel ellentétes álláspontot alakított ki. A Csongrád Megyei Bíróság több ítéletében is foglalkozott a szavatossági igények engedményezésének kérdéseivel[2], "Lízingszerződés esetén a lízingbevevő a hibás teljesítés miatti igényeit - azok szerződésben történt engedményezése esetén - elsősorban közvetlenül a dolog eladójával szemben érvényesítheti, feltéve, hogy az engedményezés a lízingbevevő jogainak orvoslására teljes körűen alkalmas."[3]
Az egyik ügyben a lízingszerződés azt tartalmazta, hogy a lízingbeadó lemond a lízingbevevő javára a szállító és közte megkötött adásvételi szerződésből származó, a lízingtárggyal kapcsolatban őt megillető szavatossági és jótállási jogáról, a lízingbevevő pedig a szavatossági jogokat, illetve az azok gyakorlásával összefüggő kötelezettségeket átvállalja és kötelezi magát, hogy azokat saját nevében és költségére érvényesíti. Ezt az elsőfokú bíróság perbizománynak értékelte, de a másodfokú bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ezzel ellentétesen foglalt állást, elfogadva, hogy a lízingbevevő engedményezés folytán jogosult volt a szállítóval szemben a szavatossági igények érvényesítésére.[4]
A következő ügyben a szállító csak számlát bocsátott ki a gépjármű értékesítéséről, külön írásbeli adásvételi szerződés nem jött létre. A számla viszont tartalmazta az adásvételi szerződés minden lényeges tartalmi elemét. Mivel a lízingszerződés mellékletét képező általános szerződési feltételek tartalmazta a szavatossági jogok korlátozás nélküli engedményezését, ezért a lízingbevevő jogalappal léphetett fel a szállítóval szemben.[5]
A lízingbeadók által alkalmazott gyakorlat az, hogy a Ptk. 314. § (2) bekezdésére alapozva - ún. egyéb előny biztosításával - a kellékszavatossági felelősségüket kizárják a lízingbevevő irányába. Az előnynek nem a szerződésszegéssel okozott (ténylegesen keletkezett) kárral kell arányban állnia, hanem azzal a kockázattal, amit a felelősségkorlátozás a hátrányt szenvedő félnek szerződéskötéskor jelentett[6].
A bírói gyakorlat szerint a lízingbeadónak a hibás teljesítés alapján érvényesíthető jogokat teljes körűen engedményeznie kell a lízingbevevőre:
-342/343-
"A Ptk. 314. § (2) bekezdésében foglalt kógens jogszabályi rendelkezés folytán a szerződésszegésért való felelősség érvényesen nem zárható ki és nem is korlátozható, feltéve, hogy az ezzel járó hátrányt a lízingbeadó valamilyen egyéb előny nyújtásával nem egyenlíti ki. A bírói gyakorlat ilyen kompenzációs előnyként kezeli, ha a lízingbeadó az engedményezéssel [...] az adásvételi szerződés hibás teljesítése miatt az eladóval szemben őt megillető jogokat, követeléseket ruházhatja át a lízingbevevőre. [...] Az engedményezés mellett a felelősségkizáró kikötés csak annyiban lehet érvényes, amennyiben az eladóval szembeni közvetlen fellépést biztosító engedményezett, átruházott jogok és követelések a lízingbevevő szerződésszegési érdeksérelmének a teljeskörű orvoslására alkalmasak."[7]
"Amennyiben a lízingszerződés engedményezést nem tartalmaz, mely alapján a lízingbevevő a vele szerződéses jogviszonyban nem álló eladóval szemben érvényesíthetné a hibás teljesítésből származó igényét, a felelősségkizárás semmis."[8]
Az egyik perben a bíróság aggálymentesen elfogadta, hogy a lízingbevevő az alábbi szerződéses rendelkezése alapján gyakorolta az elállás, illetve árleszállítás szavatossági jogát: "Az adásvételi szerződés III. pontja szerint a szállító elfogadja, hogy a vevő a jelen adásvételi szerződés alapján őt megillető minden jogot, így különösen a gépjármű megvásárlásából eredő jótállási és szavatossági jogait - tulajdonjog, illetve a gépjármű esetleges vételár (vételárelőleg), valamint az eladó által kizárólag a vevő részére esetlegesen biztosított valamennyi árkedvezmény visszatérítésének kivételével -, illetve az őt terhelő valamennyi kötelezettséget - a vételár kifizetése kivételével - a lízingbe vevőre ruházza át. A szállító a jelen adásvételi szerződés aláírásával tudomásul veszi az engedményezést, illetve hozzájárulását adja a kötelezettségátvállaláshoz"[9]
Egy másik ügyben a szállítóval szembeni jogok átruházása csak annyiban volt korlátozott, hogy a lízingbeadó fenntartotta a tulajdonjogra és a vételár részbeni vagy teljes visszatérítésére vonatkozó jogát, így egyéb megszorítás hiányában a lízingbevevő valamennyi szavatossági jog és hibás teljesítésből eredő kár szállítóval szembeni érvényesítésére jogosult[10].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
