1. A múlt évben jelent meg az első magyar nyelvű összehasonlító jogi szöveggyűjtemény. Ez a munka a magyar összehasonlító jogtudomány előzmények nélküli vállalkozása, hiszen hasonló gyűjteményes kötet - amely a jogösszehasonlítás jelenleg uralkodó paradigmájához kötődő szerzők kézikönyveinek egyes részeit illetve magyar kutatók hiánypótló munkáit tartalmazza - összeállítására az összehasonlító jogtudomány magyarországi történetében eddig még nem volt példa. A vállalkozás előbbiekben említett különlegessége miatt, mindenképpen érdemes a kötetet a szélesebb tudományos közvéleménynek is bemutatni, talán más tudomány területek képviselői is meríthetnek inspirációkat a szerkesztők problémafelvetéseiből.
2. A "Betekintés a jogrendszerek világába" című szöveggyűjtemény 17 írást tartalmaz, amelyek közül több eredeti összehasonlító jogi munka fordítása, más írások pedig magyar szerzők munkái. Célszerű a kötetben található írásokat téma szerint csoportosítani, és így vizsgálni az egyes részeket.
A bevezető rész funkcióját látja el a kötetben Badó Attilának a jogösszehasonlítás tudományának kialakulásáról és az egyik legfontosabb elméleti problémájáról; a jogrendszerek csoportosításáról írt rövid tanulmánya.[1] Ebben a munkában a szerző bemutatja összehasonlító jogtudomány kialakulásának legfontosabb állomásait, illetve felleltározza az egyes jogterületeken működő különféle összehasonlító jogi intézeteket és intézményeket. Az írás második részében a jogrendszerek osztályozásának problematikájába nyerhetünk bepillantást. A szerző - részben Rodiére egy tanulmányát követve - áttekint egyes osztályozási kísérleteket, és ezután részletesebben bemutatja René David jogcsalád- és a Zwiegert-Kötz szerzőpáros jogkör-elméletét, valamint felvillant bizonyos elméleti problémákat. Ehhez a bevezető részhez kapcsolódik Mathias Reimann-nak az összehasonlító jog fejlődéséről és tudományelméleti problémáiról írt tanulmányának fordítása is.[2] Ez az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az amerikai kontinensen válságba sodródott összehasonlító jogtudomány hogyan tudná saját, alapvető problémáit megoldani. E válság legfontosabb okai a szerző szerint a jogösszehasonlítás tudományának inkoherenciájában - aminek oka az elméleti keretek kidolgozatlansága és kiforratlansága - és az összehasonlító módszer bizonytalanságában állnak. A tanulmány írója javaslatot tesz - az európai közösség jogegységesítési folyamatában kiemelkedő szerepet játszó európai összehasonlító jogtudomány sikerének elemzése alapján - egy egységes tudományos zsinórmérték kialakítására, az alapvető célokban való megegyezésre, és a tudományos együttműködés kiszélesítésére. Ez a tanulmány, ami jellegzetesen amerikai viszonyok között született és így sajátos problémafelvetéseket tartalmaz, kiválóan alkalmas a jogösszehasonlítás tudományában napjainkig létező, belső problémák érzékeltetésére.
A kötetben három írás foglalkozik a common law jogcsalád bemutatásával. Badó Attila e témában oroszlánrészt vállalva egyik írásban az angol jogrendszer alapjait,[3] másik írásában pedig az Egyesült Államok jogrendszerének legfontosabb kérdéseit tekinti át.[4] Az angol jogrendszerről szóló fejezetben részben az angol jog három nagy forrását - common law, equity law és statue law - és történeti kialakulásukat tárgyalja, részben precedensjog legfontosabb jellemzőit leltározza fel. Részletesen bemutatja a stare decisis elvének kialakulását, valamint a ratio decidendi és az obiter dicta fogalmának elhatárolásával kapcsolatos nehézségeket. E témák után a szerző még kitér az angol jogászi professzióval kapcsolatos kérdésekre. Igen részletesen, szociológiai oldalról megközelítve világítja meg az angol jogászsággal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket, és így eligazít az angol jogászi szféra alapvető viszonyaiban. Az Egyesült Államok jogrendszerét az angol jogrendszerrel összevetve tárgyalja a szerző. Különös súlyt helyez munkájában azokra a pontokra, ahol az USA jogrendszere különbözik az angol jogtól. Ilyen pont szerinte a
- 183/184 -
laikus elem előtérbe kerülése a jogalkalmazásban, a jogalkalmazók kezdeti deprofesszionalizálódása, a common law és a kontinentális jogok egyes elemeinek vetélkedése, valamint a sajátos szövetségi jogrendszer. Külön foglalkozik a Legfelsőbb Bírósággal és a hozzá kapcsolódó alkotmánybíráskodás sajátos politikai karakterével, a jogforrások kérdéskörével, valamint bemutatja az USA-ra jellemző adverzariális eljárásjogi rendszert, és e rendszer kritikáit. Összhangban az angol jog alapjait bemutató írással e tanulmányban is található egy rövid, de igen alapos, szociológiai szemléletű rész az amerikai jogászságról. A harmadik írás, ami a Common Law jogcsaláddal foglalkozik, egy részlet a Zweigert-Kötz szerzőpáros művéből.[5] E részlet a common law világméretű elterjedését vizsgálja, és közben röviden bemutat több olyan, eddig kevéssé ismert és vizsgált jogrendszert, amire a common law szellemisége meghatározó befolyást gyakorolt. Így foglalkozik az ausztrál, a kanadai, az indiai, a dél-afrikai és az izraeli jogrendszerrel, valamint kitér a volt afrikai angol gyarmatok jogrendszereire is. E rövid ismertetőkben a szerzők a hangsúlyt az egyes jogrendszereknek az általános angol mintától eltérő jellemzőinek és intézményeinek felvillantására helyezik.
A kötet gerincét alkotja a rómaigermán jogcsaládról szóló rész. E jogcsaládot a szerkesztők a Zweigert-Kötz szerzőpáros alapmunkájából átvett két részlet segítségével kívánták bemutatni. Az egyik részlet a romanista jogkör legfontosabb és legalapvetőbb jellemzőit,[6] a másik pedig a germanista jogkör alapvető tulajdonságait foglalja össze.[7] Mindkét részletben a szerzők kiemelt súlyt helyeznek a vizsgált jogkör kialakulásának történetére, illetve a jogkörökben meghatározónak tekintett kódexek részletes ismertetésére. A romanista jogkörről szóló fejezet részletekbe menően vizsgálja a Code Civil megalkotásának folyamatát, és magát a törvénykönyvet is. Az írás nagy hangsúlyt helyez a kódex elméleti hátterét alkotó eszmék, illetve a kodifikátorok szerepének (különösen Napóleon személyes részvételének hatása az tervezet megfogalmazásával foglalkozó bizottságban) megvilágítására. A szerzőpáros a Code Civil szerkezetét és egyes kiemelt rendelkezéseit a BGB rendelkezéseivel összehasonlítva mutatja be, és eközben kitér a francia bírói gyakorlat jogfejlesztő szerepének elemzésére is. A Code Civilhez kapcsolódó recepciós folyamat fontosabb állomásai után a francia bírósági rendszer és jogászság fő vonásait vázolják fel a szerzők. A germán vagy germanista jogkörről szóló részlet a jogkör történetének áttekintését követően szintén a jogkört meghatározó kódex, a BGB részletes bemutatására helyezi a hangsúlyt. A szerzők kiemelik, hogy a BGB a Pandektista Iskola "gyermeke" ennek minden pozitív és negatív vonatkozásával együtt. Felhívják a figyelmet a törvénykönyv nyelvezetére, ami alapvetően megkülönbözteti a Code Civiltől, és bemutatják a kódex szerkezetét is. Ezután kitérnek az általános rész problematikájára, illetve elemzik e sajátos résznek a nem germán jogrendszerek jogi gondolkodására gyakorolt hatásait is. A BGB részletes bemutatása után külön figyelmet szentelnek az osztrák és a svájci polgári törvénykönyv alapvető kérdéseinek is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
