1. Amennyiben a még a régi Gt. hatálya alá tartozó felperesi cég a keresetlevelet a székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz nyújtotta be, akkor (a már hivatkozott Legfelsőbb Bírósági határozat útmutatása szerint is) a keresetlevelet a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján át kell tenni a helyi bírósághoz. A jelenleg hatályos Pp. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyeknek elbírálását a törvény nem utalja a megyei bíróság hatáskörébe. Mivel sem a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése, sem pedig a 23. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más törvény tagkizárás esetén megyei bírósági hatáskört a régi Gt. hatálya alá tartozó társaságok vonatkozásában nem állapít meg, hatásköre az ilyen ügyekre a helyi bíróságnak van.
Az áttételt elrendelő végzés ellen a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján fellebbezésnek van helye. Az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másodpéldányát is a kézbesítéskor. A helyi bírósághoz a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedése után lehet továbbítani. A végzés elleni fellebbezés illetékmentes az 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján; azt észrevételezés végett meg kell küldeni az ellenérdekű félnek. Csak ezt követően terjeszthető fel elbírálásra a Legfelsőbb Bírósághoz.
2. A helyi bíróságnak a fenti okból hozzá megküldött keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kell elutasítani [a végzésre és fellebbezésre - beleértve az illetékszabályt - vonatkozó rendelkezéseket itt is alkalmazni kell azzal, hogy az eljárás az Illetéktörvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján illetékmentes].
3. Amennyiben a felperesi társaság szerződésében választottbírósági kikötés van, a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevelet át kell tenni a választottbírósághoz, tekintet nélkül arra, hogy a felperesi társaság a régi vagy az új Gt. hatálya alatt áll-e; mivel ennek figyelembevétele már érdemi vizsgálatnak minősülne, amelyre ez esetben csak a választottbíróságnak van hatásköre. (Az eljárási és az illetékszabályok ebben az esetben is azonosak az 1. pontban írtakkal.)
4. A Pp. 28. §-a alapján a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe, így - mivel jelen esetben a hatáskör nem a pertárgy értékétől függ - az eljárás bármely szakaszában helye van az áttételnek. Ha később, az eljárás során jut a bíróság tudomására, hogy a társasági jogvita tekintetében választottbírósági hatáskört kötöttek ki a tagok, vagy a társaság nem tartozik az új Gt. hatálya alá, az eljárás megszüntetésének van helye a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, és intézkedni kell a keresetlevél megküldéséről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
Mivel a bírói gyakorlat alapján megállapítható, hogy a kizárási perek a korlátolt felelősségű társaságok esetén a leggyakoribbak, és így eseti döntések is e cégformánál születtek nagyobb számban, a kft. példaként való felhasználásával tekintem át a rendelkezéseket.
1. A kizárás oka
a) Az új Gt. 49. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a kereset alapján csak akkor zárja ki a társaságból a tagot, ha a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Az I/2. pontban ennek a célnak a 3. § (1) bekezdése alapján történő meghatározására már utaltam. A nagymértékben való veszélyeztetés, mint a kizárás egyik oka, már a régi Gt. 182. §-ának (1) bekezdésében is szerepelt. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kimondta, hogy nemcsak a veszélyeztetés tényleges meglétét, de annak nagymértékben való megvalósulását is vizsgálni kell, s erre csak akkor van érdemben lehetőség, ha az okot konkrétan megjelöli a társaság; így a törvény szövegére való utalás nem elegendő. Ez a pontos megjelölés azt jelenti, hogy a tag azon cselekményeit, illetve mulasztását, amely indokolttá teszi a kizárást, bizonyítható módon kell meghatározni.
b) A régi Gt. a korlátolt felelősségű társaság esetén a 182. § (1) bekezdésében a tag kizárását akkor is lehetővé tette, amikor a tag a törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tett eleget. A bíróság az ilyen indokolás alapján hozott kizáró határozatok esetén elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ügyvezető a tag felé az írásban történő felszólítási kötelezettségének eleget tett-e. Amennyiben ez nem történt meg, a társasággal szemben fennálló kötelezettség elmulasztását, annak megvalósulását a kizárt tag részéről érdemben nem vizsgálhatta a bíróság.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
