A per adataiból megállapíthatóan az alperes, mint bérbeadó többéves, konkrétan meghatározott időre szóló szerződéssel bérbe adott a felperes bérlőnek egy irodahelyiséget.
A bérleti szerződés egyéb lényegesebb kikötései a következők voltak:
a) a bérlő 3 havi bérnek megfelelő óvadékot helyezett el a bérbeadónál;
b) a bérbeadó köteles volt az irodahelyiséget magában foglaló épületre biztosítási szerződést kötni, de az nem terjed ki a bérlő ingóságaiban, berendezéseiben keletkezett károkra;
c) ha a bérlő a bérleti szerződést a lejárati határidőt megelőzően felmondja, a bérleti szerződés megszűnik. A bérlő felmondással csupán a bérbeadó szerződésszegésének esetében élhet. Egyébként a bérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg;
d) a bérlő kötetes gondoskodni az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
A felperes keresetleveléből kitűnően ő a bérleti szerződést az alperesnek a szerződés megkötésétől számított kb. egy év elteltével felmondta. Erre számára jogot biztosított a fentebb c) pontban említett szerződési kikötés. A bérleményből az általa előre jelzett időpontban ki is költözött. Ennek alapján kéri az alperes kötelezését az óvadék és járulék megfizetésére.
Az alperes védekezésben elsősorban arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a felperes nem volt jogosult a határozott időtartamra kötött bérleti szerződés egyoldalú felmondására, ezzel ő szerződésszegést követett el, ami feljogosítja az alperest arra, hogy az óvadékból követelését közvetlenül kielégítse [Ptk. 270. § (1) bek.]. Ezért a kereset elutasítását kérte. Később utalt az alperes arra, hogy a felperes szerződésellenes felmondása következtében megürült helyiségeket jóval később tudta csak újból bérbe adni. Emiatti kárigényét 9 havi bérben határozta meg. Ebből 3 havi elmaradt bért a felperes által letett óvadékból fedezett, a fennmarad hat havi bér összegét pedig beszámítani kívánja felperes kereseti követelésével szemben, illetve a kereseti követelés összegét meghaladó részében kárigényként érvényesíti. Követeléseit utóbb (6 havi bér) viszontkeresetbe foglalta.
A bérleti jogviszony sima lebonyolítását jelentősen megzavarta és az eddig feltártakon felül további hivatkozási alapot teremtett a felmondás jogszerűsége vagy jogszerűtlensége kérdésében, illetve adott indokot pénzbeli igények támasztására a felek részéről az alábbi esemény:
A felek egyező előadása szerint a bérleti jogviszony fennállása idején a felperes bérleménye feletti álmennyezetben húzódó, a klímaberendezéshez tartozó cső eltörött, és az ebből kifolyó víz a bérleményben és az ott elhelyezett felperesi számítógépekben és berendezésekben jelentős kárt okozott. Keletkezett ennek kapcsán kár a felperesre nézve is, mert az eltörött csőből kiáramló víz a felperes iratanyagát is átnedvesítette és ennek három hétig tartó kiszáradása idején a bérleményt csak korlátozott mértékben tudta rendeltetésszerűen használni. E körülményre is történt a felperes részéről hivatkozás kereseti álláspontjának alátámasztásaként.
Az alperes kijavítási kötelezettségének eleget tett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
