A Munka Törvénykönyve különös hangsúlyt fektet arra, hogy a munkavállaló részére kifizetendő munkabér megfelelő jogi védelemben részesüljön, illetőleg az abból történő levonások törvényi keretek között maradjanak.
Az Mt. 161. § (1) szerint a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
További garanciát jelent az Mt. 160. §-ában rögzített azon rendelkezés, mely szerint a munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Ez olyan szabály, amelynek betartásától eltekinteni nem lehet, még akkor sem, ha esetlegesen a munkavállalóval kötött szerződés másképpen rendelkezik. Legtöbb esetben, miután a munkabér fizetésének alapja a munkáltatónál töltött munkaidő, teljesen természetes, hogy a munkaidő nyilvántartásnak és a bérfizetési tételeknek összekapcsolhatóaknak kell lenniük. A fenti szabályból továbbá az is következik, hogy valamennyi, az elszámolásban feltüntetett levonásnak - figyelemmel az Mt. 161. §-ában írtakra is - jogszabályi hátérrel, végrehajtható határozattal, vagy a munkavállaló hozzájárulásával alátámasztottnak kell lennie. Egyéb jogcímen történő levonás jogellenes.
A tilalom alól a törvényi felhatalmazás alapján nevesített, majd közölt levonások kivételnek számítanak, ilyen többek között a fizetési előlegből eredő munkáltatói követelés.
Ha vizsgálat alá vesszük, hogy mely jogszabályok azok, amelyek a munkabérből történő levonás lehetőségét megteremtik akkor az első, amelyre gondolnunk kell, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. törvény. Ebbe a körbe sorolható az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék, illetőleg a magánnyugdíj-pénztári tagdíj levonására vonatkozó jogszabályi rendelkezés, valamint a munkavállalói járulék befizetését és levonását előíró törvényi felhatalmazás is.
Ennek megfelelően a személyi jövedelemadó törvény 46. §-a akként rendelkezik, hogy a kifizető, illetve a munkáltató a kifizetéskor megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján a meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. A személyi jövedelemadó törvény 48. §-a úgy rendelkezik, hogy a munkáltató, a bér kifizetője, a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében, kiszámítja az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg alap tizenkétszeresére az adótábla szerinti várható számított adó 1/12 részét.
Munkaviszonyból származó rendszeres bevétel minden olyan nem önálló tevékenységből származó bevétel, amely a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben, a kifizetés időpontjában hatályos jogszabály vagy szerződés alapján havonta illeti meg.
A munkáltató kötelezettsége azonban nem merül ki az adóelőleg megállapításában, hanem azt a munkabérből le is kell vonni, és az adóhatóság által meghatározott számlára át is kell utalni, de a munkavállaló számára a bérjegyzékből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen összegű, a munkabért terhelő járulék levonására került sor.
A komolyabb problémát a munkabérből történő levonás kapcsán a végrehajtható határozat jelenti, hiszen a végrehajtható határozat definíciója az Mt.-ben nem található meg.
Mit tekintsünk tehát végrehajtható határozatnak? Ebben bizonyos támpontokat ad a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. §-a, amely azt mondja, hogy a bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. Végrehajtható okiratok lehetnek a bíróság által kiállított végrehajtási lap; az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el; illetőleg a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése; továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, melynek természetesen megelőző feltételei vannak. Így pl. legfontosabb, hogy végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős, vagy előzetesen végrehajtható és a teljesítési határidő letelt.
Ebből következően a végrehajtandó határozatot is definiálnunk kell, figyelemmel arra, hogy ezek a határozatok lesznek azok, amelyek az Mt. 160. §-ba illeszthetőek. Hiszen a Vht. terminológiájával élve, végrehajtandó határozat alapján nyílik lehetőség bírósági vagy állami kényszer alkalmazására a végrehajtás érdekében, így munkabérből letiltásra is ez alapján kerülhet sor.
A végrehajtási törvény a munkáltató számára is kötelezettségeket ír elő, amikor úgy rendelkezik, hogy ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetve a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, úgy a végrehajtó az adós munkabérét letiltja és ilyen módon azt lefoglalja.
A letiltást a végrehajtó megküldi a munkáltatónak és a feleknek. Nagyon fontos, hogy a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál milyen összeget kell alapul venni. A Vht. rendelkezése szerint azt az összeget, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak, járuléknak, nyugdíjpénztári tagdíjnak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni, csak kivételes esetben lehet legfeljebb 50%-ig a munkabért levonás alá venni, oly módon, hogy ezt a levonást a munkáltató eszközli, és a letiltásban foglalt felhívás szerint vagy a végrehajtást kérőnek, vagy kivételesen a végrehajtónak a letéti számlára, vagy más számlára megfizeti. A munkáltatónak kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő napon értesítse az adóst és intézkedjék a munkabér esedékessé válásakor a letiltott összegnek a levonása és a kifizetése iránt, illetőleg abban az esetben, hogy ha a letiltás foganatosítása akadályba ütközik, akkor az akadály észlelésétől számítottan haladéktalanul tájékoztassa a letiltást kibocsátó szervet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
