Az Európai Unió joga és a kultúra kölcsönhatásának vizsgálata izgalmas olvasmányt ígér. Az Európai Unióról - a jogirodalomban és a köznyelvben is - mind a mai napig elsősorban mint gazdasági egységről beszélünk, így az Unió és a kultúra kapcsolódási pontjaival is legfőképpen a gazdasági célkitűzések megvalósítására irányuló uniós szabályok végrehajtása, illetve alkalmazása során találkozhatunk. Ugyanakkor a kultúra, a közös európai kulturális örökség megőrzése már az Európai Unió önálló, a gazdasági érdekközösség fenntartásán túlmutató célkitűzéseként is megjelenik, amelynek elérése érdekében a Maastrichti Szerződés már önálló uniós politikaként intézményesítette az Európai Unió keretén belül megvalósuló kulturális együttműködést. E célkitűzés mindemellett beágyazódik a Maastrichti Szerződés vívmányaként megjelenő egyéb új uniós politikák (így különösen az Unió oktatási politikájának) prioritásai közé is. Az európai jog és a kultúra viszonyát tovább komplikálja a nemzeti kultúrák jogos igénye a fennmaradásra, miközben a közös európai kultúra is realitás.
A mű címe: "Unity and Diversity: The Cultural Effects of the Law of the European Union" (Egység és sokféleség - az Európai Unió jogának hatása a kultúrára). A könyv a szerző 2007-ben megjelent magyar nyelven íródott művének[2] angol nyelvű változata. A mű hiánypótló; az Unió joga és a kultúra kölcsönhatását monografikus terjedelemmel tárgyaló könyv még sem magyar, sem idegen nyelven nem született Magyarországon.[3]
Már maga a cím is jelzi, hogy kultúráról mint jelenségről Európában alapvetően két dimenzióban is beszélhetünk: egyrészt a közös európai kultúráról, a kultúra közös európai gyökereiről; másrészt az egyes tagállamok történelméhez, társadalmának fejlődéséhez kötődő, önálló nemzeti kultúráról. A cím által sugallt mondanivalóval ellentétben a művet olvasva azt is megállapíthatjuk, hogy nem csak az unió joga van hatással az egyes tagállamok nemzeti kultúrájának, illetve az egységes európai kultúrának a fejlődésére, hanem a tagállami kultúrák hatása is befolyással bír az Európai Unió jogfejlesztő tevékenységére.
A szerző kiindulópontja az, amit a cím is sejtet: az Európai Unió alapító atyái tudatában voltak annak, hogy Európa elsősorban egy kulturális közösség, amely nem létezhetne Európa nemzetei kultúrájának összetartó - és ezzel egy kulturális egységet összekovácsoló - ereje nélkül. Habár az Európai Gazdasági Közösség célja az alapítók eredeti szándéka szerint - a nevéből is kitűnően - egy gazdasági együttműködés létrehozása volt, a Közösség megalapítását szintén igazolta egy, a gazdasági érdekek érvényesítésén túlmutató érdek: a béke elérése a kontinensen, amelyhez elengedhetetlen Európa mint politikai egység megteremtése.
A politikai egység működésének azonban szükségszerű előfeltétele, hogy annak különböző kulturális hagyományokkal rendelkező csoportjai egymás szokásait, értékrendjét tiszteletben tartva tudják a politikai egységhez mint közösséghez való tartozásukból eredő jogaikat gyakorolni. Az integráció tehát - ahogyan maga a szerző is vallja - kulturális jelenségként is értelmezhető,[4] vagy legalábbis egy olyan folyamatként, amely kihatással van a kultúrára.
Napjaink Európájában zajló események különösképpen időszerűvé teszik, hogy az integráció természetével foglalkozzunk. A közös pénz válságának megoldására tett kísérletek azt igazolják, hogy az Európai Unió több mint egy gazdasági együttműködés, hiszen az Unió keretén belül történő gazdasági együttműködés jelenlegi nehézségei ellenére is tesznek lépéseket a "Szerződés urai" a politikai, kulturális egység megmentése érdekében. Hangsúlyoznunk szükséges ugyanakkor, hogy a könyv kifejezetten a jog működésének szempontjából vizsgálja az "Európa mint egység, illetve kulturális sokféleség" problémáját. Nem tárgyalja tehát - szemben azokkal a művekkel, amelyek a kultúrát kifejezetten mint az európai politikai egység megteremtéséhez, identitás kifejezéséhez hozzájáruló jelenséget vizsgálják[5] - részletesen a kapcsolódó filozófiai, politikai érveket, elemzéseket, ezt csupán a jogi problémák megértéséhez szükséges mértékben teszi meg. Mindemellett - a könyv vizsgálódási tárgyára tekintettel - megkerülhetetlen, hogy a szerző a jogforrásokon, illetve jogirodalmi munkákon kívül más forrásokra is támaszkodjon. A könyv bevezető fejezetében külön utal arra, hogy támaszkodott történészek, politológusok, kultúrfilozófusok és irodalomtörténészek műveire is.
A könyv részletes bemutatása előtt fontos tisztázni, hogy a szerző a kultúra kifejezést milyen értelemben használja. A kultúra szó használata ugyanis igen sokrétű, éppen ezért az uniós jog és a kultúra egymásra hatását számos területen felfedezhetjük. A szerző tágan értelmezi a fogalmat: abba beletartoznak az anyanyelv, az adott társadalomban kialakult szokások, hagyományok, a családról, vallásról, erkölcsről kialakult nézetek is. Magát a jogot is kulturális jelenségnek, a hagyomány fontos elemei letéteményesének tekinti, az egyes tagállamok jogrendszerét pedig az adott nemzet önazonosságát kifejező tényezők egyikének.
E fogalomértelmezéshez illeszkedően alakítja ki művének szerkezetét is. A könyv tizenhárom fejezetben tárgyalja az európai unió jogának hatását a kultúrára; ezek közül a II-XII. fejezetek foglalkoznak az Unió és a kultúra kölcsönhatásának partikuláris területeivel mint a nyelvek és a belső piac kapcsolatával, a család, a kisebbségek kérdésével, az oktatás, a diplomák kölcsönös elismerésének problémájával, a belső piac szabályozása és a kultúra kapcsolatának partikuláris problémáival (a tagállamonként különböző társasági jogi szabályok, a könyvek kereskedelme és az áruk szabad mozgásának elve, versenypolitika és kultúra.) A legelső "Európai integráció és kultúra" című fejezet a könyv célját, vizsgálódási módszerét, a szerkezeti tagolás indokolását határozza meg, a XIII. fejezet pedig az egyes részterületeken lefolytatott vizsgálódások alapján nyert, összesített eredményeket tartalmazza.
A mű központi kérdésfeltevését a következőképpen határozhatjuk meg: hogyan teremthető meg az uniós jog eszközeivel hogyan teremthető meg (együttesen) az eltérő nemzeti kultúrák és a közös gyökereken alapuló európai kultúra értékeinek együttes megőrzése. Megállapíthatjuk, hogy az igen változatos témákat tárgyaló fejezetekben a jogi vizsgálódás alapvetően két szempont figyelembevételével történik): 1. hogyan ítélendő meg a tagállami jogszabályok uniós jognak való megfelelése Európa kulturális sokfélesége fenntartásának érdekére tekintettel; 2. hogyan viszonyuljon az uniós - elsősorban a jogharmonizációt célzó - jogalkotás a kulturális sokféleség megőrzésének érdekéhez, illetve hozzájárulhat-e az Unió kulturális egységének megteremtéséhez.
A szerző az "Európai Unió jogának hatása a kultúrára" tárgykörön belül néhány részkérdés tisztázását tartja különösen fontosnak, s ennek igénye indokolhatta az egyes fejezetek témájának megválasztását is. A vizsgálódás elsősorban a belső piaci jog hatásának feltárására irányul. A szerző maga is elismeri, hogy amikor a "Diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában" című, 1998-ban megjelent könyvét[6] írta, már akkor felfedezte, hogy számos jogesetben a fő probléma nem a tagállami hovatartozáson alapuló diszkrimináció vagy a gazdasági alapszabadság korlátozásából, hanem a (tagállamonként) erősen eltérő kulturális hagyományok, értékek ütközéséből ered. Jelen kötetből is az tűnik ki, hogy a szerző a belső piac, a gazdasági alapszabadságok és az uniós versenypolitika érvényesülését, valamint az Unió kulturális sokféleségének megőrzését egymással szemben álló érdekeknek tekinti (a XI. fejezetben kifejezetten "versengő értékeknek" nevezi őket). A magánjogi jogharmonizációt célzó - így például a fogyasztói ügyletekre vonatkozó - irányelvek megalkotásával kapcsolatban is azt vallja, hogy nem elsősorban a jogtechnikai kérdések jelentették a problémát, hanem a tagállamok különböző jogi kultúráinak hagyományosan eltérő értékválasztása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
