Ez a szerződés a betét beszedésére, gyűjtésére - mint a jogviszony egyik alanyát - a bankot jogosítja fel. Azonban a Hpt. 8. §-ának (2) bekezdése szerint a betét gyűjtésére kizárólag hitelintézet lehet jogosult. Hitelintézetnek a Hpt. 8. §-ának (3)-(4) bekezdése szerint elsősorban a bank minősülhet, de rajta kívül létrehozható szakosított hitelintézet és részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet is. Az új Ptk. 8:1. §-ának (1) bekezdése is bár nem világosan) ezeket vonja a bank fogalma alá.
A megkötött szerződés alapján a betétes jogosult a bank számára a meghatározott pénzösszeget befizetni, a bank pedig köteles azt elfogadni, majd ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni és a kikötött kamatot megfizetni.
Ennek a §-nak (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint a határozott időtartamra megkötött szerződés esetén a bank a betét összegét a lejáratkor köteles visszafizetni, azonban a betétes a betét összegének visszafizetését a lejárat előtt is követelheti. Viszonyt a bank a betétes hozzájárulása nélkül a lejárat előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére. Ha a lejáratkor a betétes nem veszi fel a betétet, az nyomban átalakul határozatlan időtartamú betétté.
Az (5) bekezdés szerint a határozatlan időtartamú betét esetén a bank a betét összegét a betétes rendelkezése szerint késedelem nélkül köteles visszafizetni.
A betéttel kapcsolatban a Hpt. néhány rendelkezést tartalmaz. A 8. § (10) bekezdése szerint a hitelintézet (a Ptk. szempontjából a bank) a betét elfogadásáról kötvényt bocsáthat ki. A kötvény olyan értékpapír, amely az új Ptk. 6:565. §-ának (1) bekezdése szerint papíralapú vagy dematerializált okiratként bocsátható ki. E § (4) bekezdése szerint az okirati formában kibocsátott értékpapírt bemutatóra vagy névre szólóan lehet kiállítani; az (5) bekezdés szerint a dematerializált értékpapír csak névre szóló lehet.
Ezenfelül a Hpt. 277. §-a szerint a hitelintézeteknek üzletszabályzatukban a betétügylet lényeges feltételeit közzé kell tenniük. Ezek lényeges pontjait a következők szerint soroljuk fel:
b) a kamatszámítás vagy az átlagkamat számítás módját;
c) a legkisebb összeget, amelyet betétnek elfogadnak;
d) azt a legrövidebb időtartamot, ameddig a betétet nem, illetve csak a kamat egészének vagy egy részének elvesztése árán lehet kivenni. [Itt azonban felmerül egy ellentmondás. A Ptk. 6:390. §-ának (2) bekezdése szerint a hitelintézet a határozott időre szóló betét visszafizetésére a betétes rendelkezése alapján rögtön köteles. Ez a rendelkezés kógens, ezért a hitelintézet legfeljebb azt az időtartamot határozhatja meg, amely a visszafizetés teljesítésére szükséges.];
e) pont szerint annak lehetőségét, hogy a fizetendő kamatból a hitelintézet levonást végezhet;
f) pont a betétszámla megszüntetésének módját és ezzel kapcsolatban (a hitelintézetek által eszközölt) lehetséges levonásokat;
g) végül tartalmaznia kell az üzletszabályzatnak a betét biztonságára vonatkozó információkat.
Ezenfelül a Hpt. 273-274. §-ai meghatározzák a betétesek tájékoztatásának módját és tartalmát is.
A teljesség kedvéért: a betéti szerződésbe felvehető az is, hogy a betevő a visszakért összeg más személy részére történő átutalását is elrendelheti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
