A személyiségi jogok védelméről szóló általános monográfiák: - Törő 1979, Sólyom 1983, Petrik 2001 - sorát Tattay egy különös kört, a közszereplőket vizsgálva és erre koncentrálva, ezek személyiségi jogait tárgyalja, míg a korábbi művek ezt nem ilyen hangsúlyosan tették.
Napjainkban inkább csak történeti érdekesség, hogy a közszereplők jogvédelmét már az 1914. évi XIV. törvénnyel kihirdetett sajtótörvény bevezette, majd hosszú idő elteltével a Ptk. 1977. évi reformja alkalmával annak 77. §-a a névvédelem és a képmás védelmét kiterjesztette a közszereplők bizonyos köreire, anélkül, hogy a politikusokat nevesítette volna. Ez persze csak az újabb jogásznemzedék számára meglepő, hiszen ki merte volna a rendszerváltozás előtt a politikusokat bírálni, sőt kifigurázni, gúnyolni?
Éppen ebben az utóbbi vonatkozásban következett be radikális változás: napjainkban elsősorban a politikusok a céltáblái az írott és hangos médiának. Ez persze minden demokráciában így van, legfeljebb nálunk a hang néha durvább az európai átlagnál. Tattay könyve ezt számos bírósági ítélettel szemlélteti, amelyeket például Medgyessy Péter, Orbán Viktor, Torgyán József, Gyurcsány Ferenc által indított sajtó és kártérítési perekben hoztak - ha csak a legismertebb politikusokat említjük. Persze a művet nemcsak ez teszi időszerűvé, hanem az is, hogy - akárcsak más országokban - a művészvilág tagjai is a média kedvelt célpontjai közé tartoznak. Így szó esik Hernádi Judit "bánatáról", Kondor Katalin állítólagos "előéletéről" szóló perekről is. A médiának ez utóbbi megnyilvánulásai vélhetőleg ugyancsak azt a célt szolgálták, hogy az olvasottságot, ill. a nézettségi vagy a hallgatási rátát növeljék.
Ehhez képest - legalábbis magam úgy látom -, hogy a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos kellemetlenség vagy a kártérítés még mindig megéri a médiának. A könyvben feldolgozott mintegy 300 bírósági határozat (ezek között a Legfelsőbb Bíróság 54, az Alkotmánybíróság 20 határozattal szerepel), valamint 130 újságcikk a közszereplők személyiségi jogainak védelmét számos aspektusból bemutató, politikailag is egyedülálló könyvet eredményezett.
A mű felépítése:
- a közszereplők személyiségvédelmének általános vonatkozásai (I.),
- a közszereplők jogi védelmének bírósági gyakorlata (II.),
- törekvések a véleménynyilvánítási szabadság és a közszereplők kritikájának újraszabályozására (III.),
- a közszereplők személyiségi védelme hivatalból és közigazgatási eljárásban (IV.),
- büntetőjogi gyakorlat (V.).
Az elmúlt 15 év legjelentősebb, közszereplőkkel kapcsolatos ügyei közül, illusztrálásként az RTL Klub Televízió és Frei Tamás ellen blöff miatt az ORTT által hivatalból lefolytatott közigazgatási eljárást említem: az sötét képet eredményezett az alperes újságíró mentalitásáról. Egy moszkvai riportban bemutatta ugyanis azt a bérgyilkost, aki "1 000 000 dollárért a magyar miniszterelnököt is megölné". A vizsgálat megállapítása szerint "a bérgyilkos" egy orosz fehérneműboltban eladó, aki a szerep eljátszásáért 600 dollárt kapott Frei Tamástól. Az ügy bevonult a történelmi botrányok közé, azt maradandó hivatalos közlemények is említik. Nem sokat segített a helyzeten utólag, hogy az RTL Klub, valamint Frei Tamás is bocsánatot kért a közönségtől, valamint a miniszterelnöktől. - Megjegyzendő az akkori miniszterelnök elegánsan távol tartotta magát az ügytől. Ugyanakkor az eset komolyan ártott valamennyi média és valamennyi újságíró szavahihetőségének. Nem véletlen, hogy az számos újságíró (valamint az Orosz Nagykövetség) tiltakozását is kiváltotta. A könyvben szereplő 91 fénykép közül különösen érdekesek a szatirikus képek (Kupa Mihály, Bod Péter Ákos, Surján László), ezek még ma is mosolyra késztetnek. Ugyanakkor ezek "negatív" példák, ezek a képek nem voltak sértőek, s nem is indult miattuk sajtóper.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
