A Gondolat Kiadónál 2007-ben megjelent Családok távolból és félközelből című tanulmánykötet a 2001 és 2004 között folyó "Modernitás és család" cím alatt, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében végzett kutatás eredményeinek egy részét ismerteti. Bár a kötet majdnem tíz éve jelent meg, és egy kissé azt megelőzően, a 2000-es évek elején végzett kutatás leírását és eredményeit tartalmazza, rövid ismertetését és főbb megállapításainak kiemelését több szempont is indokolja. Ezek egyike, hogy rávilágít arra: a család témaköre valóban több, önállóan is jól körülhatárolható tudományterület metszéspontjában áll, megismerése számos oldalról nemcsak lehetséges, hanem kívánatos is. Maga a kutatás is multidiszciplináris jellegű volt, így a korábbi eredmények mellett számottevő értéket képvisel. További jelentőségét az adja, hogy kevés a hasonló közzétett - a szélesebb családjogász szakma számára is informatív, érdekes és jól publikált - kutatási eredmény.[1]
A munkában a neveléstudományok, a családszociológia és pedagógia elismert kutatója, Boreczky Ágnes mellett két pszichológus, Solymosi Katalin és Gyebnár Viktória vett részt, valamint a MEDIÁN részéről Beck Zoltán, aki a kérdőívek és interjúk felvételét vezette.
A vizsgálat két fázisa időben is elhatárolódott: 2001-ben 600 fő részvételével zajló reprezentatív, több generációt érintő empirikus adatfelvétel történt, amelynek a migrációra és a mobilitásra vonatkozó adatok rögzítése mellett a családszerkezet és a lakóhely jellemzőinek megismerése is célja volt. 2002-2005 között a kutatók 25 családban vettek fel mélyinterjúkat, átlagosan 4 fő részvételével, hogy feltárják a családi kapcsolatok és szerepek, az érzelmi légkör családra jellemző mintázatát, az énidentitás szerepét és a történeti változásokat.
A kötet tanulmányai a kutatási szakaszoknak megfelelően követik egymást. Az első részben a demográfiai, mobilitási és migrációs adatok elemzésére kerül sor, míg a másodikban az interjúk alapján készült négy esettanulmány a bemutatott családok családi rendszerének leírására, erőforrásaik, működésük és változásaik feltárására tesz kísérletet.
Boreczky Ágnes bevezetője a kutatás elméleti hátterébe és módszereibe enged rövid betekintést. A "Családkutatások a szakirodalomban" cím alatt vázolja a családtörténeti és családszociológiai kutatások meghatározó irányzatait az 1960-1970-es évektől kezdve, bemutatva a különböző elméleteket és az azokra adott kritikai reflexiókat is a modernizáció-nukleáris család-iparosodás diskurzusban. A szerző kiemeli, hogy a kutatásuk során az volt a törekvésük, hogy feltárják a generációk közötti hasonlóságokat és különbségeket, a magyarországi családok átalakulását a nagyobb európai tendenciákhoz hasonlítsák, továbbá pontosabb képet alkossanak az örökített minták és a család változó viszonyokhoz való alkalmazkodása segítségével a család mint nagyobb rendszer napi és szimbolikus működéséről. Az interjúk során egyszerre érvényesítették a szociológiai és pszichológiai megközelítés szempontjait, így a két tudományterület összekapcsolása új összefüggések feltárását tette lehetővé.
A tanulmánykötet "Magyarországi családváltozások" című I. része két tanulmányt foglal magában.
"A család demográfiai változásai Magyarországon és a nagyobb európai tendenciák" című fejezetben Boreczky Ágnes arra a következtetésre jut, hogy ugyan a nukleáris családok aránya lassan - bár nem tisztán lineárisan - nő, a közvetlen család fogalmából a nagyszülők és a rokonság nem szorult ki, a családok egyfajta "módosított kiterjedt családként" működnek, még ha a családnagyság csökkenő trendet is mutat. Az együtt élők számának csökkenése - ellentétben a nyugat-európai országokkal - nem folyamatos. Megállapítja, hogy nemcsak a családszerkezet, hanem a család és háztartás nagyságára vonatkozó adatok is homogenitást mutatnak, és kitér a településtípusok közötti különbségek befolyására a családszerkezeti formák, a család nagyságának és a testvérek számának alakulása vonatkozásában.
A "Társadalmi és földrajzi mozgás" című részben az iskolázottság, a házasságok alakulása és a településszerkezet, valamint a település és mobilitás összefüggéseit ismerteti röviden a szerző. Az iskolázottság alakulása nemek szerint korcsoportonként vizsgálva azt mutatja, hogy a férfiak és nők iskolai pályaíve határozottan eltér egymástól: utóbbiak esetében a változások (vagyis a befejezett iskolai évek számának növekedése) kifejezetten az 1940-es években, míg előbbieknél egy hosszabb idő-
- 50/51 -
szakban, az 1940-1960-as évek között figyelhetők meg, továbbá nemenként eltérő a legkevésbé iskolázott szülők gyerekeinek iskolai mobilitása is. Boreczky Ágnes arra a következtetésre jut, hogy az iskolázottságban is megjelenő társadalmi különbségek a házasságok által megerősödve öröklődnek tovább - a házasságok főleg azonos társadalmi csoportból vagy közeli társadalmi csoportok között köttetnek, és az iskolához hasonlóan státusmegtartó funkciót is betöltenek. A település és iskolázottság kapcsolatának elemzésekor megállapítja, hogy a "települési lejtő" nem változik, noha a válaszvonal elsősorban a városok és a falvak között húzódik. A településnek ma is meghatározó szerepe van az életpálya alakulásában, és annak ellenére, hogy a települések közötti mozgás generációnként más-más mintázatú, a földrajzi mozgás mégis rendkívül csekélynek bizonyult a kutatás szerint. A városi-falusi települések több generáción keresztül is megtartják, illetve újratermelik népességüknek egy hasonló életkörülmények és családi viszonyok között szocializálódott részét.
A recenzeált kötet II. része a "Történetek a hűségről, a tabukról és másról" címet viseli és az esettanulmányok előtt Boreczky Ágnes nyújt segítséget az elemzések szempontjainak megértéséhez, hangsúlyozva, hogy elsősorban a családi rendszer rekonstruálására, erőforrásainak, működésének és változásainak feltárására törekedtek a szerzők. Az értelmezések fogalmi keretét az expanzió, szekularizáció, emancipáció és individualizáció által leírható modernitás adja, továbbá a családokban megjelenő hibriditás. A kutatás szerint az egyes családok közötti különbségek leginkább az expanzió szintjén jelentősek, a "szimbolikus tér zárványozódása a lehetőségek beszűkülésével vagy a szűkös lehetőségek átörökítésével jár, a mobilitás által újrarajzolt határok pedig a mozgástér kiterjesztésével". A három (esetenként négy) generációs elemzés több hibrid családváltozatot is feltár, amelynek okait a szerző abban látja, hogy a családszerkezeti és családon belüli átalakulások nem együtt zajlanak, utóbbiak hol folyamatosak, hol szakaszosak, családonként eltérő, hogy az anyai vagy apai ág a domináns, továbbá azok mást-mást örökítenek tovább. Az esettanulmányok eltérő hangsúlyai részben a szerzők eltérő stílusából, részben pedig a vizsgált családok közötti különbségekből erednek, azonban a szerkesztők nem kívánták a tanulmányokat egységesíteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
