- Koppenhágai Európai Tanács
Noha a hazánk csatlakozása szempontjából is nagy jelentőséggel bíró csúcstalálkozó eredményeiről, visszhangjáról a napi sajtóban, médiában már igen sok szó esett, talán érdemes az elnökségi következtetések lényegi pontjait még egyszer összefoglalni.
A 2002. december 12-13-án tartott találkozót az Európai Parlament elnöke nyitotta meg expozéjával, és beszámoló hangzott el a Konvent munkájáról is.
A bővítéssel kapcsolatban megállapították a jelenlegi csúcs mérföldkő jellegét, és hangsúlyozták, hogy 2004. május 1-jétől készek befogadni Ciprust, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Máltát, Szlovákiát és Szlovéniát mint új tagot - így azok a 2004-es Európai Parlamenti választásokon már tagként vehetnek részt. (A bővítés pénzügyi vonatkozásait az I. sz. melléklet tartalmazza.) Ugyanakkor a csatlakozni szándékozó országok pénzügyi, gazdasági és strukturális politikáinak további vizsgálatára, ún. monitorozására van szükség, ami érdekében az Unió lépéseket fog tenni.
A közeljövő fontos célja a csatlakozási szerződések szövegének véglegesítése, tekintettel arra, hogy az április 16-i aláírás előtt még a Tanácsnak és a Parlamentnek és véleményeznie kell.
A Tanács felhívja a jelenlegi és leendő tagállamokat a csatlakozási szerződések megfelelő időben történő ratifikálására.
Ciprussal kapcsolatban kiemelendő, hogy egy egységes ország csatlakozását részesítik előnyben, ezért a görög és török kormányzatot a szükséges tárgyalások lefolytatására ösztönzik.
Bulgária és Románia - amennyiben az eddigi fejlődésük folytatódik, és előrelépést sikerül elérni különösen a bel- és igazságügyi politika területén - várhatóan 2007-ben lehet az Unió tagja, a következő kormányközi konferencián csak megfigyelőként vehetnek részt.
Törökországot reformok megvalósítására biztatja az Unió. Amennyiben a 2004. decemberi Európai Tanácson úgy látják majd, hogy az ország teljesíti a koppenhágai kritériumokat, akkor haladéktalanul megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat.
A kibővített Uniónak ápolnia és javítani kell majd kapcsolatait a szomszédos államokkal, továbbá Oroszországgal, Belorussziával, Moldovával is.
A találkozón szó volt az európai biztonsági és védelmi politikáról is, méltatták Javier Solana munkáját. A NATO-val való együttműködésről nyilatkozat is született, mely a 2. sz. mellékletben található.
Ugyancsak nyilatkozatot adtak ki a Közép-Kelet és Irak helyzetéről (3. és 4. sz. mellékletek).
Kitértek továbbá a mezőgazdaság, az alpesi szállítás, a tengeri szennyezések kérdéseire (ez utóbbinak a Prestige tartályhajó balesete adott aktualitást).
- Az Európai Konvent munkássága
A Konvent működésének célja közismert: a jövő Európai Uniójának kereteire, felépítésére vonatkozó javaslatok kidolgozása. A 2001. decemberi laeken-i Európai Tanácsot követően létrehozott testület a kormányzatok, nemzeti parlamentek (beleértve a csatlakozó országok kormányait és parlamentjeit is!), valamint az Európai Parlament és a Bizottság képviselőiből áll. Fontos, hogy dokumentumai az interneten nyilvánosan hozzáférhetők, és a testületben folyó vitához a civil szervezetek is hozzászólhatnak.
Legutóbbi plenáris ülését december 20-án tartotta a Konvent, melynek megnyitóbeszéde során Valéry Giscard D’Estaing elnök üdvözölte a Koppenhágai Csúcs eredményeit, és gratulált a felvételre kerülő 10 országnak. A továbbiakban megtárgyalták az EU külső tevékenységével, a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint az európai védelmi politikával foglalkozó munkacsoportok beszámolóit.
A Konvent idén is folytatja tevékenységét, havonta több elnökségi és két plenáris ülést tartva A legközelebbi, január 20-21-i plenáris ülés témája az intézmények működése, a februári üléseké pedig a "Szociális Európa" munkacsoport beszámolójának és néhány regionális kérdésnek a megvitatása lesz.
- Az Európai Unió Alkotmánya
Romano Prodi bizottsági elnök kérésére egy szakértői csoport megvalósíthatósági tanulmányt készített a jövő Európája alkotmánytervezetének kidolgozását segítendő. A munkaanyag hangsúlyozottan nem a Bizottság hivatalos álláspontját tükrözi.
A közel 180 oldalas dokumentum elsőként az alkotmány tervezetét tartalmazza, mely három részre tagolódik: Alapelvek (alapvető rendelkezések, feladatok, hatáskörök, intézmények, eszközök, demokratikus élet az Unióban, pénzügyi kérdések, vegyes rendelkezések, az alkotmány felülvizsgálatának és az Unióhoz való csatlakozásnak a lehetőségei), Alapvető jogok (méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás, állampolgári jogok, igazságosság, általános rendelkezések), Politikák (a társadalom európai modelljének megteremtését segítő politikák, gazdasági és pénzügyi politikák, a szabadság, biztonság, igazságosság területének megerősítése, külkapcsolatok politikái).
Az alkotmánytervezethez kiegészítő jogszabályok tartoznak a következő témákban: védelem; az atomenergia békés felhasználása; tengerentúli országok és területek egyesülése; kiegészítő intézményi rendelkezések; területi alkalmazás, jegyzőkönyvek, átmeneti rendelkezések.
- 50 éves az Európai Közösségek Bírósága
2002. december 3-4-én Luxemburgban kétnapos konferencia keretében emlékeztek meg az Európai Közösségek Bírósága 50 éves fennállásának évfordulójáról.
Hazánkat Németh János az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke képviselte.
A tudományos tanácskozás az emberi jogok védelmének kérdésével és az Európai Bíróság, valamint a nemzeti bíróságok kapcsolatával foglalkozott.
A rendezvényen részt vettek a tagállamok és a tagjelölt országok első számú bírósági vezetői és a nemzetközi bíróságok elnökei.
Az ünnepi ülésen felszólalt Rodriguez Iglesias az Európai Bíróság elnöke, Pat Cox az Európai Parlament elnöke és Romano Prodi az Európai Bizottság vezetője.
A magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke találkozott Henrik nagyherceggel a vendéglátó ország államfőjével és négyszemközti beszélgetés keretében tájékoztatást adott a magyar bírák közösségi jogi felkészítéséről.
- Általános prioritások
1981-es csatlakozása óta Görögország immár negyedszer tölti be az EU soros elnöki tisztét.
Az elnökség programjának címe: "A mi Európánk. Az értékek közösségében osztozunk a jövőben." Ebből is kitűnik, hogy elsődleges prioritás az értékek közösségének létrehozása. Prioritás továbbá a részvételen és egyenlőségen, jobb életminőségen alapuló, polgárközelibb Európa megteremtése. A "mi Európánk" minden európai embert magába foglal, kivétel nélkül, és befogadja az újonnan csatlakozó államok polgárait is. A bővítéssel együttjáró új lendület is segít, hogy Európa a jövőben szembe tudjon nézni a világ új kihívásaival.
George A. Papandreou külügyminiszter a görög elnökség céljairól, feladatairól célként említette az európai értékek, a demokrácia, politikai és szociális jogok, foglalkoztatás, szolidaritás, béke, biztonság erősítését, nemzetközi problémák (amilyen például a Közép-Kelet, Irak konfliktusa, vagy az AIDS terjedése Afrikában), megoldását, a fenntartható Európa megteremtését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
