Bevált eljárás az Európai Unióban gyakornokok alkalmazása. 46 év alatt több mint 30.000 gyakornok fordult meg az Európai Bizottságnál. Minden szemeszterben körülbelül 600 fiatal diplomásnak van lehetősége egy félévet gyakornokként eltölteni az Európai Unió valamely intézményénél. A Bizottságon kívül az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is meghirdeti gyakornoki programjait. Az egyes intézményeket érintő lehetőségekről és feltételekről saját weboldalaikon lehet tájékozódni.
Az Európai Unió többféle lehetőséget kínál arra, hogy gyakornokként rövidebb hosszabb ideig dolgozhasson a pályázó. Talán a legismertebb formája, - amelyiken részt vettem - az úgynevezett "Blue Book Trainee" vagy ahogy az intézményekben nevezik "Blue Book stagiere". A legtöbb meghirdetett állást vagy gyakornoki munkát az Interneten is közzéteszik az EPSO honlapján (http://www.europa.eu/epso). A gyakornoki állások időtartama általában 3-5 hónap. A következő címen lehet bővebben tájékozódni a lehetőségről: http://ec.europa.eu/stages/index_en.htm. A pályázati feltételek mellett sok hasznos információ található a gyakornoki programról francia, angol és német nyelven. A programot friss diplomások számára hozták létre, azzal a céllal, hogy megismerjék az Európai Unió intézményeit és betekintést kapjanak fejlődési lehetőségeire.
A jelentkezés feltételei közé tartozik, hogy a jelölt az Európai Unió hivatalos nyelvei közül legalább két nyelven beszéljen. Az egyik nyelvnek a franciának, angolnak vagy németnek kell lennie, míg a második nyelv akár a magyar is lehet. Luxembourgban, ahol gyakornokságomat töltöttem az épületen belül mindenki a francia nyelvet használta, viszont az egységeknél inkább az angol volt használatos. Ez a legtöbb esetben az egységtől, illetve Főigazgatóságtól függ, hogy a három nyelv közül melyiket beszélik. Lenyűgöző volt, hogy a hivatalnokok többsége a három nyelv közül folyékonyan beszél legalább kettőt, de az sem ritka, hogy mindhárom nyelven tökéletesen kommunikál.
A programra jelentkezés feltétele a diploma. Jelentkezni viszont a diploma kézhezvétele előtt is lehet, de igazolni kell a hallgatói jogviszonyt. A legtöbb jelentkező jogász, közgazdaságász, politológus, viszont biztatják a más szakterületeken végzett hallgatókat is (pl.: informatika, agrárgazdaságtan, oktatás-tanár, mérnök, pénzügyi szakértők, sport, multimédia stb.), hogy jelentkezzenek a programra.
Egy-egy szemeszterre a jelentkezők száma 7.500 körül van, ebből 2.500 kerül be az úgynevezett kék könyvbe. A "Blue Book", vagyis Kék Könyv egy virtuális adatbázis, melyből a különböző egységek szemezgetnek és választják ki a jelentkezési lapon megadott információk alapján gyakornokaikat.
Mint minden pályázatnál, első lépésben itt is az a legfontosabb, hogy a kiírást pontosan elolvassuk, ugyanis szinte minden félévben változtatnak a jelentkezés feltételein. Pályázni elektronikus úton lehet. Az elektronikus formában beadott pályázatot csak akkor fogadják el, ha a mellékelt bizonyítványok fénymásolatával együtt nyomtatott formában aláírva is eljut a Gyakornoki Iroda (Traineeships Office) címére.
Már a pályázat beadásakor ki kell választani három Főigazgatóságot. Legtöbben a Sajtó- és Kommunikációs, az Oktatási és Kulturális, illetve az Információs Társadalom és Média Főigazgatóságot választják. Az itt meghirdetett helyek sokszorosára jelentkeznek, természetesen ez szemeszterként változhat. A Főigazgatóságok meghatározott számú gyakornokot fogadhatnak. Az intézményekről bővebb információt a következő oldalon lehet olvasni: http://ec.europa.eu/stages/information/faq_en.htm# bodies.
Három helyet lehet megjelölni, de az első a meghatározó. Olyan helyre érdemes jelentkezni, amely terület kapcsolatos a végzett tanulmányokkal vagy munkával. Sok esetben előnyt jelent a minél több nyelv, főként a francia nyelv ismerete.
Első körben a Gyakornoki Iroda formai szempontok szerint szelektálja a pályázatokat. Az elfogadott pályázatok azonosítóját az Interneten közlik. Második körben a Bizottság tisztviselőiből álló "előszelekciós panel" (nemzetiségek szerint) átnézi a pályázatokat és kiválasztja azokat, akik bekerülnek a Kék Könyvbe, ezeknek a száma kb. 2.500. Majd a Kék Könyvbe bekerült pályázók közül, kb. 600 jelentkezőnek lesz lehetősége arra, hogy gyakornok legyen.
- 206/207 -
A Kék Könyvben szereplő gyakornokok szervezett körülmények között dolgoznak az intézményekben. A gyakornokok munkáját a tanácsadók (adviser) segítik az egységeknél, mindenki személyre szabott feladatot kap. Munka mellett fontos szerep hárul a programban a gyakornokok közös szabadidejének eltöltésére, amelynek szervezése a Gyakornoki Iroda feladatai közé tartozik. Segít a gyakornoknak eligazodni az uniós intézményrendszerekben és a mindennapi életben, valamint azoknak a gyakornoki szervezeteknek kialakításában, amelyek a későbbiekben a programokat szervezik. A munka mellett ugyanis számos programon lehet részt venni. Számomra a kirándulások, az uniós intézménylátogatások voltak a legérdekesebbek. A gyakornokok többsége Brüsszelbe kerül. Az egység, amelynél dolgoztam Luxembourgban van. Luxembourgban körülbelül 40 gyakornok volt, lényegesen kevesebb, mint Brüsszelben.
2006 márciustól lehetőségem nyílt az Európai Bizottság Információs, Társadalom és Média Főigazgatóságánál gyakornokként dolgozni. Szakmámból és érdeklődésemből adódóan az elsőként INFSO-t jelöltem meg, amely egység az Európai Digitális Könyvtár kialakításával foglalkozik, együttműködésben más egységekkel az "i2010 digitális könyvtárak" programon belül.
Az Európai Digitális Könyvtár (az EDL, http:// www.theeuropeanlibrary.org/portal/) lényege Európa kulturális örökségének digitalizálása. Európa kulturális örökség digitalizálásának fontosságát a Bizottság már az eEurópa cselekvési tervben felismerte. A 2001-ben született Lundi alapelvek, az azokhoz kapcsolódó Lundi cselekvési terv jelentették az első lépéseket a könyvtár megvalósításához. A digitális megőrzés tekintetében egy 2002. évi tanácsi állásfoglalás hangsúlyozta a kérdés fontosságát és felszólította a tagállamokat, hogy tűzzék azt napirendre.
Az EDL az EU kutatásfinanszírozási projektek egyik portfolióját eredményezte, amelynek célja Európa kulturális örökségének hozzáférhetőbbé tétele az új technológiák alkalmazása révén. Ilyen program például az Európa nemzeti könyvtárai közötti együttműködést támogató projekt a TEL, (http://www.oszk.hu/telmemor/ és http://telmemor.net/), amely a könyvtári nyilvántartás adatainak cseréjétől az Európai könyvtárprojektig fejlődött. A TEL Európa nemzeti könyvtárainak gyűjteményeihez egységes hozzáférést biztosító szolgáltatásként működik. Habár a kutatási programok közé tartozó projektek közül csak néhány foglalkozik a digitális megőrzés kérdésével, a digitalizálásnak számos projekt szentel külön figyelmet.
2005 áprilisában hat állam- és kormányfő támogatta egy virtuális európai könyvtár létrehozását azzal a céllal, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék Európa kulturális és tudományos örökségét. Az Európai Tanács elnöke José Manuel Barosso válaszlevelében üdvözölte a programot, valamint felkérte az Európai Bizottságot a virtuális európai könyvtár megvalósításának kidolgozására. A cél Európa kulturális öröksége és tudományos információk széles körű hozzáférhetővé tétele online környezetben.
Az Internet mind nagyobb és nagyobb körű elterjedése lehetővé tette a papír alapú fizikai termékeknek digitális elterjedését. Egyre szélesebb körben használják a digitális formátumban előállított információhordozókat is. Jellegzetes példa erre a tudományos információk világa, ahol a nagy mennyiségű kurrens publikációkat különböző adatbázisokban tárolják. Az Európai Digitális Könyvtár megalkotásának célja, hogy mind a digitális, mind a hagyományos formában meg'elent információkat összegyűjtse és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye.
Az EDL tehát a digitális tartalmak rendezett gyűjteménye, amelynek összetétele a következő: könyvek, folyóiratok, képek, térképek, hanganyagok, filmek, műtárgyak. Az információkhoz való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében a következő szempontokat kell megvizsgálni:
- online hozzáférhetőség, amely biztosítja az információból nyert előnyök maximalizálását,
- analóg gyűjtemények digitalizálása és széles körű hozzáférhetővé tétele,
- megőrzés és tárolás a jövő generációi számára. A digitális könyvtár ügyében számos összetevőt
kell vizsgálni, mert az állomány különös sajátosságokkal bír, mint például digitális adatok óriási mennyiségének kezelése és tárolása, valamint a kizárólag digitális formátumban hozzáférhető publikációk számának gyors növekedése.
A nemzeti szintű összefogás alapja a kulturális és helyi anyagok digitalizálása, valamint ennek európai szintű koordinációja olyan kérdésekben, mint a duplikáció, már meglévő tapasztalatok cseréje a digitalizálás és a digitális megőrzés területein. Az európai nemzetek kultúrája és története szorosan összefügg, ezáltal Európa egységét hangsúlyozva az Európai Digitális Könyvtárnak be kell mutatnia az európai kultúra gazdagságát és gyakran határokat átívelő karakterét. Alapvető célja és feladata, hogy segítse és biztosítja a nemzetek közötti együttműködést.
Számomra a gyakornokság mind szakmailag, mind magánemberként hasznos volt. Öt hó-
- 207/208 -
nap alatt lehetőségem volt különböző aspektusból látni a könyvtárat, a könyvtárosságot és annak fejlődési lehetőségeit. Betekinthettem abba, hogyan is működhet egy európai kultúrát felölelő digitális könyvtár. Lenyűgöző volt számomra megélni "Európát", azaz különböző országból, kultúrákból jövő emberek közös munkáját. Határtalan lehetőségek és ötletek tára lehet ez a sokféle gondolkodásmód. Megtapasztaltam azt, hogy a kultúra nem ismer határokat, sőt határokat átívelően köti össze a nemzeteket. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző könyvtáros, ÁJK-KTK Könyvtár.
Visszaugrás
