Európa szerte egyre több házaspár dönt úgy, hogy a házasságát felbontatja. A válások számának növekedésével felmerült az igény arra, hogy a házasság felbontása iránti eljárás gyorsabb és egyszerűbb legyen. Ennek érdekében néhány európai állam - nevezetesen Észtország, Lettország, Románia, Spanyolország és Franciaország - a házasság felbontását közjegyző vagy anyakönyvvezető hatáskörébe utalta.[1]
A francia jogalkotó a XXI. századi igazságszolgáltatás modernizációjáról szóló törvény[2] megalkotásával lehetővé tette a közjegyző előtti házasság felbontást. 2017. január 1. napját követően azok a házastársak, akik közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a házassági köteléküket, ezt közjegyzői eljárás keretében megtehetik.
Franciaországban a házasság felbontása nem a közjegyző kizárólagos hatásköre, azonban az ezzel járó számos előny - gyorsaság és egyszerűség - miatt egyre többen fordulnak ez ügyben közjegyzőhöz.
Franciaországban 2019. évben mintegy 227.000 házasságot kötöttek,[3] ugyanezen évben 130.000 házasság bírói vagy közjegyzői felbontással végződött.[4] E statisztikai adatok szerint napjainkban 1,8 házasságkötésre körülbelül 1 válás[5] jut.
A francia polgári jog két csoportra osztja a házasság felbontása iránti eljárásokat, megkülönbözteti egymástól a bíróság hatáskörébe tartozó polgári peres eljárást
- 62/63 -
(divorce contentieux) és közjegyző előtti megegyezéses eljárást (divorce à l'amiable).[6]
Polgári peres eljárást kezdeményezhetnek azok a házastársak, akik a válás kérdésében egyetértenek, azonban a házasság megszüntetéséhez kapcsolódó járulékos kérdésekben - mint például a közös gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása vagy a házastársi közös vagyon megosztása - nem tudnak konszenzusra jutni. Ekkor a házastársak az "elfogadott válás" (le divorce accepté) elnevezésű eljárásra irányuló kérelemmel kérhetik az illetékes bíróságtól a házasság felbontását.[7]
Amennyiben az egyik házastárs házasságtörést követ el, a házastársat és/vagy a közös gyermeket érzelmileg és/vagy fizikailag bántalmazza, a súlyos egészségügyi problémával küzdő házastárs tartásáról nem gondoskodik, vagy a háztartási közös költségekhez való hozzájárulást nem teljesíti, akkor a sértett házastárs kérelmére a bíróság a házasság felbontása valamelyik fél vétkessége miatti eljárás (le divorce pour faute) keretében bontja fel a házassági köteléket.[8]
Ha a házastársak a házasság felbontása iránti kérelem benyújtásának napját megelőzően már legalább egy éve[9] nem élnek együtt, akkor az egyik vagy mindkét házastárs kezdeményezheti bíróság előtt a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti házasság felbontása iránti eljárást (le divorce par suite de l'altération définitive du lien conjugal). A jogalkotó szerint az egy évi különélés alapján vélelmezhető az, hogy a házastársak között az életközösség már nem áll fenn. Az eljárás megindításának nem feltétele, hogy a házastársak a válás kérdésében egyetértsenek.
Amennyiben a házastársak a házasság felbontásában, valamint az ahhoz kapcsolódó kérdésekben előzetesen megegyeznek, akkor kezdeményezhetik a közjegyzői hatáskörbe utalt közös megegyezéssel történő házasság felbontása iránti eljárás (le divorce par consentement mutuel).[10]
Az ancien régime ideje alatt a házasság nem volt felbontható, a házasság semmissé nyilvánítására - a katolicizmus erős jelenléte miatt - csak és kizárólag érvénytelenségi ok fennállása esetén volt lehetőség. E korszak végén a felvilágosodás filozófusai, nevezetesen Montesquieu, Voltaire, Diderot és Rousseau szorgalmazták a házasság felbontásának lehetőségét, mivel úgy vélték, hogy a házasság a házastársak között létrejött olyan szerződés, amit a felek közös akaratukból hoznak létre, és azt - ha úgy kívánják - meg is szüntethetik. Ezt az elméletet először a francia Alkotmány (1791. szeptember 3.) törvé-
- 63/64 -
nyesítette oly módon, hogy a házasságot egy polgári jogi szerződésként definiálta, amit a felek szabad akaratelhatározásuknak megfelelően kötnek és azt saját akaratukból bontatják fel.
Egy 1792. szeptember 20. napján kelt törvény már különbséget tett a házasság közös megegyezéssel és az egyik házastárs akaratból történő felbontása között. Az utóbbira akkor kerülhetett sor, ha a házasság fenntartása a másik fél magatartása miatt elviselhetetlenné vált. A napóleoni polgári törvénykönyv (1804) is elfogadta a válás intézményét, fenntartotta az említett két típust.
A Restauráció idején a Bonald törvény (1816. május 8.) megtiltotta a házasság bárminemű felbontását. E törvényi rendelkezéseket a Naquet törvény (1884. július 27.) eltörölte, így újra lehetőség nyílt a házastársaknak a házasságuk felbontására.
A Harmadik Köztársaság idején a jogalkotó számos jogszabályi rendelkezést hozott a házasságkötésre és a házasság felbontására vonatkozóan, nevezetesen: 1886. évben törvénybe iktatta a házasság felbontása iránti eljárás eljárásjogi szabályait, 1893. évet követően az elvált feleség is teljes cselekvőképességgel rendelkezett, 1904. év után olyan személy is újra házasodhatott, aki korábban házasságtörést követett el, 1941. április 2. napján kelt törvény előírta, hogy a házastársak csak három évi házasság után bonthatják fel házasságukat.
Az 1975. július 11. napján kelt törvény módosította a válás feltételeit, a közös megegyezéssel történő házasság felbontása és a másik fél vétkessége miatt indított eljárás mellett bevezette a házasság felbontása a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti eljárást.[11]
2005. január 1. napjától egyszerűsödtek a házasság felbontása iránti eljárások, a házastársak számára lehetővé vált, hogy a helyzetükhöz leginkább igazodó eljárástípust válasszák. Bevezették a házasság felbontása iránti eljárások negyedik fajtáját, az úgynevezett "elfogadott válás"-t.[12]
A XXI. századi igazságszolgáltatás modernizációjáról szóló törvény 2017. január 1. napjától közjegyzői hatáskörbe utalta a közös megegyezéssel történő házasság felbontása iránti eljárást.
A 2019-222. (2019. március 23.) számú törvény módosította a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket, amik 2021. január 1. napja után indul ügyekben alkalmazandók. A törvényhozó egy szakaszos eljárássá alakította a korábban két szakaszból álló házasság felbontása iránti bírósági eljárást, és a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti házasság felbontása iránti eljárás feltételeit is módosította, így az már egy évi különélés után kezdeményezhető.[13]
- 64/65 -
A közjegyző előtti házasság felbontását Franciaországban jelenleg a Code Civil 229. cikke szabályozza. Az eljárás megindításának általános feltétele, hogy a házastársak teljes cselekvőképességgel rendelkezzenek, egyetértsenek a házasság megromlásában, és viseljék annak minden jogkövetkezményét. A feleknek előre meg kell állapodniuk a közös vagyon megosztásáról, a házastársi tartás módjáról és annak összegéről, továbbá a válás utáni névviselésről. Ha a feleknek közös kiskorú gyermekük is van, a közös megegyezéssel történő válás további feltétele, hogy a házastársak előre rendezzék szülői felügyeleti joguk gyakorlásának, a gyermekkel való kapcsolattartásnak, a gyermek neveltetésével kapcsolatban felmerülő költségek viselésének a módját, valamint kiválasszák a gyermek válás utáni lakóhelyét. Az eljárásnak nem feltétele, hogy a házastársak közöljék a válás okát.[14]
A közös megegyezéssel történő házasság felbontása iránti eljárás során a jogi képviselet kötelező.
a) Az eljárás előkészítő szakasszal kezdődik, aminek célja, hogy a házastársak által választott ügyvédek a házasság felbontása tárgyában a házastársak és a kiskorú gyermekeik érdekeihez legjobban igazodó megállapodást készítsenek.
b) Ezt követi a közjegyzői eljárás, amikor a felek a megállapodásukat az általuk közösen választott közjegyzőhöz benyújtják. A közjegyző a felek egyezségét formailag megvizsgálja. Amennyiben a megállapodás megfelel a törvényi előírásoknak, a közjegyző tanúsítványt állít ki, aminek eredményeképpen a házasság felbontásra kerül.
c) Végül az anyakönyvvezető a felek kérelmére a házasság felbontásának tényét rögzíti az anyakönyvekben.
Az eljárás bírósági eljárássá alakul át, amennyiben a házastársak kiskorú gyermeke kéri, hogy a bíróság hallgassa meg őt a házasság felbontása tárgyában (bírói meghallgatáshoz való jog). Ez esetben a felek ügyvédjei a megállapodástervezetet jóváhagyás végett megküldik az illetékes bíróságnak. A bíróság a tervezetet megvizsgálja, és a kiskorú gyermeket meghallgatja. Amennyiben a kiskorú gyermek él a bírósági meghallgatáshoz való jogával, a közjegyzői eljárásra nem kerül sor.
A házastársak kötelesek egy-egy ügyvédet meghatalmazni. Az ügyvédek külön-külön meghallgatják a feleket valódi szándékukról, tájékoztatják őket a házasság felbontására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. Amennyiben a házastársak a közös megegyezéssel történő válás feltételeinek megfelelnek, akkor a felek és meghatalmazott ügyvédjeik külön-külön megtárgyalják a megállapodás elkészítéséhez szükséges kérdéseket.
Az ügyvédek a felek akaratának, valamint a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően előkészítik a megállapodás tervezetét, melynek elkészítéséhez legalább az alábbi dokumentumok szükségesek: házastársak érvényes személyazonosító igazolványa és lakcímet
- 65/66 -
igazoló hatósági igazolványa, családi anyakönyvi kivonat (livret de famille),[15] házassági anyakönyvi kivonat, a házastársak és a kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonata, házassági vagyonjogi szerződés, jövedelemigazolás, házastársi kiadások és költségeket igazoló okirat, betegbiztosítási pénztárra vonatkozó okirat.
Az ügyvédek az elkészített megállapodástervezetet tértivevényes ajánlott küldeményként megküldik a másik házastársnak, amire a felek az átvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhatnak. Ha a megállapodástervezet mindkét fél akaratának megfelel, akkor azt változatlan tartalommal elfogadják, egyébként módosító javaslatot tesznek. Amennyiben a házastársak az utóbbit választják, akkor az új megállapodástervezetet ismételten meg kell küldeni a feleknek, és a 15 napos "gondolkodási" határidő újraindul. A felek a megállapodástervezetet az átvételtől számított 15 napon túl, az említett gondolkodási határidő leteltét követően, együttesen, az ügyvédek jelenlétében írhatják alá. Ellenkező esetben a megállapodástervezet semmisé válik.[16]
Az okiratot három, adott estben négy példányban[17] kell elkészíteni. A megállapodást a felek az ügyvédeik előtt, együttesen aláírják, valamint a házastársak meghatalmazott jogi képviselői is aláírják azt és ellenjegyzéssel látják el. Az okirat kettő eredeti példányát a házastársak őrzik, míg a harmadik példányt az ügyvédek egyike a megállapodás aláírásától számított hét napon belül a mellékletekkel együtt megküldi[18] a felek által közösen választott közjegyzőnek.
A megállapodás aláírását követően az eljárás közjegyzői vagy bírósági eljárással folytatódik. Ha a felek időközben már nem felelnek meg a közös megegyezéssel történő házasság felbontása iránti eljárás feltételeinek, akkor a megállapodás benyújtása előtt házasság felbontása iránti kérelemmel fordulhatnak az illetékes bírósághoz.
A megállapodás kötelező tartalmi elemei:
• a házastársak neve, foglalkozása, lakóhelye, állampolgársága, születési helye és ideje, házasságkötés helye és ideje, és adott esetben gyermekük személyes adatai
• az eljáró ügyvéd neve, címe, ügyvédi kamarai tagsága,
• a házastársak nyilatkozata arról, hogy egyetértenek a házasság felbontásában és azok járulékos kérdéseiben,
• a váláshoz közvetlenül kapcsolódó kérdésekben való megállapodás, nevezetesen a házastársi tartás,
• a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat (amennyiben a házastársak közös vagyonában olyan vagyonelem található, amihez a fölhiva-
- 66/67 -
tal eljárása szükséges, a nyilatkozatot közokiratba kell foglalni és csatolni kell a megállapodáshoz), vagy nyilatkozat arról, hogy nem szükséges a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetése,
• említés arról, hogy a házastársak tájékoztatták a kiskorú gyermeket a bírói meghallgatáshoz való jogáról, és a kiskorú gyermek nem kíván élni e jogával[19]
• a választott közjegyző neve és címe,
• a házastársi tartás teljesítéseként megjelölt vagyon vagy vagyonértékű jog értéke, amennyiben közokirati forma szükséges, akkor a közokiratot csatolni kell a megállapodáshoz,
• amennyiben a házastársi tartást vagy gyermektartást életjáradék formájában határozták meg, akkor annak mértéke és módja, valamint a nemteljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények.[20]
A megállapodáshoz mellékelni kell a megállapodástervezetek átvételét igazoló tértivevényeket.
A közjegyző a házasság felbontása tárgyában készült megállapodást, annak beérkezésétől számított 15 napon belül formailag megvizsgálja. Kötelezettsége annak ellenőrzése, hogy a felek betartották-e a megállapodástervezetek megküldése után fennálló 15 napos "gondolkodási" határidőt, illetve, hogy a házastársak ezen időtartam alatt nem írták-e alá a szerződést. A közjegyzői ellenőrzés kiterjed továbbá arra is, hogy a megállapodás tartalmazza-e a Code Civil 229-3. cikkében foglalt kötelező adatokat.
A vizsgálatot követően - amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályoknak -a közjegyző tanúsítványt állít ki, amit a megállapodás eredeti példányához fűz. A kiállított okirat tartalmazza a megállapodás hiteles keltét, valamint azt, hogy a megállapodás megfelel a jogszabályoknak továbbá, hogy az egyezség eredeti példánya a közjegyző őrizetébe került. A tanúsítvány kiállításával a házasság felbontásra kerül.
Emellett a közjegyző a felek részére tanúsítványt állít ki, ami tartalmazza a házastársak személyes adatait, az eljáró ügyvédek nevét, címét és kamarai tagságukat, a megállapodás megőrzésének kezdőidőpontját és a házasság felbontását. A közjegyző a kiállított tanúsítványokat a felek és ügyvédeik részére átadja.[21]
Amennyiben a megállapodás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, közjegyző a megállapodás megőrzését megtagadja, és erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyvédeket. A házastársak a javított megállapodást - a 15 napos "gondolkodási" határidő figyelembevételével - ismételten benyújthatják közjegyzőhöz.[22]
Az eljárás közjegyzői díja bruttó 49,44 €, amit a felek a megállapodásukban foglaltak szerint kötelesek viselni, eltérő rendelkezés hiányában a közjegyzői díj a házastársakat
- 67/68 -
fele-fele arányban terheli.[23] Ha a házasság felbontásához közjegyzői okirat elkészítése is szükséges pl. házassági vagyonjogi rendszer megszüntetése, annak díja ezen felül fizetendő.
A házastársak vagy ügyvédeik a közjegyző által kiállított tanúsítvány megküldésével kérelmezik a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőtől, hogy a felek házassági anyakönyvébe és születési anyakönyveikbe rögzítse a házasság felbontásának megtörténtét. A közjegyzőnek nem kötelessége hivatalból értesíteni az anyakönyvvezetőt a házasság felbontásáról.
Fentiek alapján a házasság közös megegyezéssel történő felbontása iránti eljárás egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnik a korábbi szabályozáshoz képest, amikor az eljárás kizárólagosan a bíróság hatáskörébe tartozott. Mindezidáig a kérelem megvizsgálását követően a bíró meghallgatta a feleket, akiket - amennyiben válási szándékukat továbbra is fenntartották - felhívott arra, hogy három hónapos gondolkodási idő után ismételten erősítsék meg a válási szándékukat. Abban az esetben, ha a felek a három hónapos határidő lejártát követő hat hónapon belül nem újították meg a szándékukat, kérelmük semmissé vált.[24]
A házasság felbontásának jogkövetkezményei a felek viszonyában a közjegyző által történő felbontás esetén a közjegyző által kiállított okirat keltezésének napjától, bírósági eljárás esetén a határozat kihirdetése napjától alkalmazandók. A házastársak a megállapodásukban ettől eltérően is meghatározhatják azt az időpontot, amitől kezdve a házasság felbontásának jogkövetkezményei a felek viszonyában alkalmazandó. Harmadik személyekkel szemben a házassági és születési anyakönyvekbe történő bejegyzés napjától hatályos a házasság felbontása.
A házasság felbontásának jogkövetkezményei a házastársak személyi és vagyoni viszonyaiban jelennek meg. A személyi viszonyok vonatkozásában a házastársaknak megszűnnek a hűség, az életközösség és a segítségnyújtás iránti kötelezettségük és szabadon újraházasodhatnak. Mindkét házastárs elveszti a jogát a volt házastárs nevének viselésére, azonban az egyik házastárs a másik fél belegyezésével vagy bírói engedéllyel tovább viselheti a másik házastárs nevét, ha igazolja azt, hogy ehhez neki vagy kiskorú gyermekének különös érdeke fűződik.[25] A házasság felbontásának vagyonjogi következményei a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetését és a vagyontárgyak felosztását jelenti.
A közös megegyezéssel történő házasság felbontásának feltétele, hogy a felek előzetesen megállapodjanak a házassági vagyonjogi rendszerük felszámolásáról, egyéb esetben nem kötelező az előzetes megállapodás, azt a felek a házasság felbontását követően is rendezhetik.[26]
- 68/69 -
Tanulmányomban ismertettem[27] a házasság felbontására vonatkozó jogszabályi előírásokat és annak jogkövetkezményeit Franciaországban, különös figyelmet fordítva a közjegyzői hatáskörbe tartozó közös megegyezéssel történő házasság felbontására.
E közjegyzői eljárás számos előnyt jelent a házasság felbontásában egyetértő házastársak számára, mivel a házasságukat gyorsan, egyszerűen, bírósági eljárás nélkül - ide nem értve, ha a kiskorú gyermek él a bírói meghallgatáshoz való jogával - megszüntethetik. A feleknek csak a házasságuk közös megegyezéssel történő felbontásáról, valamint annak személyi és vagyoni jogkövetkezményeiről, így a kiskorú gyermek sorsáról, a házasság megszüntetését követő névviselésükről és a házassági vagyonjogi rendszerük megszüntetéséről kell megállapodniuk. A feleknek nem kell nyilatkozniuk a válási szándékuk okáról, de az életközösségük megszakadásának időpontjáról, és az ahhoz vezető körülményekről sem. További előnyként említhető, hogy a házastársak az eljárást bármikor kezdeményezhetik, hiszen a jogalkotó nem ír elő kötelező minimum házasságban töltött időt.
Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül a francia közjegyzők véleménye sem, akik valódi javulásnak tekintik azt, hogy a közös megegyezéssel történő házasság felbontása iránti eljárás időtartama jelentősen lerövidült. Az eljárással azonban - különösen annak módjával - francia kollégáink sem elégedettek teljes mértékben. Kifogásolják, hogy a más területeken széles körben eljáró közjegyző hatásköre jelen eljárásban csak formális jóváhagyásra szűkül, továbbá azt is, hogy a jogszabály nem írja elő, hogy a közjegyző a válást a házastársak jelenlétében mondja ki. A széles tanácsadó hatáskörrel rendelkező francia közjegyzők az eljárásban szintén hiányolják az ügyféllel való személyes találkozást.
Véleményem szerint a jogalkotó e közjegyzői hatáskör megteremtésével kedvezett azon házastársak részére, akik a házasságukat békésen és gyorsan kívánják felbontani, egyben a bíróságok ügyterhét is csökkentette. ■
JEGYZETEK
[1] https://e-justice.europa.eu/content_divorce-45-hu.do (letöltve: 2021. május 6. napján)
[2] Loi n° 2016-1547 du 18 novembre 2016 de modernisation de la justice du XXIe siècle
[3] https://www.insee.fr/fr/statistiques/4277624?sommaire=4318291 (letöltve: 2021. január 6. napján)
[4] https://www.justifit.fr/b/guides/droit-famille/divorce/combien-de-couples-divorcent-en-france/ (letöltve: 2021. január 10. napján)
[5] A francia jogi terminológia a házasság felbontásának szinonimájaként gyakran használja a "válás" kifejezést, ennek megfelelően használom e fogalmat jelen tanulmányomban.
[6] https://www.notaires.fr/fr/couple-famille/divorce/les-diff%C3%A9rentes-proc%C3%A9dures-de-divorce (letöltve: 2021. január 6. napján)
[7] Article 233. du Code civil
[8] Article 242. du Code Civil
[9] Loi n°2019-222. du 23 mars 2019
[10] Article 229. du Code Civil
[11] http://www.justice.gouv.fr/histoire-et-patrimoine-10050/proces-historiques-10411/quand-le-divorce-etait-interdit-1816-1884-22402.html (letöltve: 2021. február 11. napján)
[12] Article 233. du Code Civil
[13] Article 238. du Code Civil
[14] https://www.service-public.fr/particuliers/vosdroits/F10567 (letöltve: 2021. január 25. napján)
[15] Franciaországban a házasságkötéskor családi anyakönyvet is kiállítanak, amit minden családi esemény (születés, halál, házasság megszüntetése stb.) bekövetkeztekor módosítanak.
[16] Article 1144.-1148-3. du Code de procédure civile
[17] amennyiben a megállapodásban ingatlanvagyon is szerepel
[18] Article 1146. du Code de procedure civile
[19] Article 229-3. du Code Civil
[20] Article 1144-1.-1144-4. du Code de procédure civile
[21] Article 1145. du Code de procédure civile, la fiche n°5 de la circulaire du 26 janvier 2017.
[22] La fiche 6 de la circulaire du 26 janvier 2017.
[23] Article 2. d'arrêté du 20 janvier 2017 relatif aux tarifs réglementés des notaires
[24] Article 231. du Code Civil (hatályon kívül helyezve)
[25] https://e-justice.europa.eu/content_divorce-45-fr-maximizeMS_EJN-hu.do?member=1 (letöltve: 2021. február 17. napján)
[26] https://e-justice.europa.eu/content_divorce-45-fr-maximizeMS_EJN-hu.do?member=1 (letöltve: 2021. február 17. napján)
[27] a teljesség igénye nélkül
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Pécs.
Visszaugrás
