2011. június 16-án került megrendezésre a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a "Pénzügyi jogi változások - Magyarország és európai hatások, 2010-11" elnevezésű konferencia, amely a Miskolci Egyetem hagyományteremtő Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciájának harmadik állomását jelentette. A találkozó célja a jelenlegi kormányzati ciklus főbb pénzügyi jogi változásainak áttekintése, illetve megvitatása volt. Az alábbi beszámoló összefoglalást kíván nyújtani a konferencián kifejtésre került kérdésekről, az elméleti és gyakorlati szakemberek által felvetett problémákról.
A találkozó több szempontból is formabontónak tekinthető. A konferencia résztvevői széles spektrumban fedték le a pénzügyi jog művelőit, hiszen a rendezvényen nemcsak a legtöbb hazai jogi kar képviseletében voltak jelen vezető oktatók és fiatalabb kollégák, hanem a gazdálkodástudományi, illetve közigazgatástudományi terület oktatói is képviseltették magukat. A konferencia interdiszciplináris jellegét erősítette, hogy a pénzügyi jogon túlmenően alkotmányjoggal és jogelmélettel foglalkozó kollégák is segítették hozzászólásaikkal egy-egy kérdéskör megvitatását.
A rendezvény programja több aktuális témacsoportból állt, amelyet a résztvevők nem hagyományos előadások formájában jártak körül, hanem az egyes kérdésköröket egy-két rövid vitaindító vezette fel, majd ezekhez kapcsolódóan további problémafelvető korreferátumok hangzottak el. A felvetett kérdéseket minden témakör után kötetlen vita, illetve összegző megállapítás zárta le. A megjelölt témakörök a pénzügyi jog széles körét ölelték fel (pénzügyi alkotmányosság, adórendszer, államháztartási szabályozás, önkormányzati pénzügyek, pénzügyi felelősségű központi szervek), a változatosság ellenére azonban a résztvevők a vitaindítókban, eszmecserékben több ponton reflektáltak, kapcsolódtak egymás felvetéseihez, valamint a különböző témaköröknél visszatérő következtetéseket, ellentmondásokat fogalmaztak meg.
A konferenciát Szabadfalvi József, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának köszöntője nyitotta meg, mely után elsőként Halász Zsolt (PPKE-JÁK) vitaindítója hangzott el. A felvezető górcső alá vette a környező országok alkotmányaiban megjelenő pénzügyi szabályozás természetét. Az előadó felvázolta, hogy a cseh, lengyel, osztrák alkotmányban milyen intézmények nyernek szabályozást, és ehhez képest a magyar Alaptörvény hogyan kezeli a közpénzügyeket.
Vasadi Éva (PPKE-JÁK), volt alkotmánybíró expozéjában rávilágított, hogy az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdése[1] és más alkotmányos összefüggések alapján gyakorlatával kiépítette a pénzügyi alkotmányosság alapjait, viszont az új Alaptörvény elfogadása után új módszer szükséges az értelmezéshez, amelyet már a törvény szerkezete is sejtet. További értelmezési kérdést vethet fel, hogy az Alaptörvény bizonyos értékrendet, elvárásokat (például az értékteremtő munka) fogalmaz meg a gazdaságpolitikával szemben. Az előadó a pénzügyi jogi relevanciával bíró rendelkezések között a legaggályosabbnak a közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseket[2] tartja, mivel nem fogalmaz meg olyan szigorú és egyértelmű kötelezettséget, mint az 1949. évi XX. törvény. Az új rendelkezésből a közteherviselés, mint elv nem olvasható ki egyértelműen, amely igen fontos kritérium lenne, különösen az Európai Unió szintjén felmerülő egységes adóztatási kísérletek miatt. További értelmezési nehézséget fog okozni a "teherbíró képesség", valamint az "állami és közösségi feladatok", illetve a "közös szükségletek" kifejezések tartalmi kitöltése.
- 593/594 -
A pénzügyi alkotmányosság témakörében elhangzott korreferátumában Nagy Zoltán (ME-ÁJK) kiemelte a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének fontosságát. A közteherviseléssel kapcsolatosan megjegyzésül fűzte a vitaindítóhoz, hogy a magyar alkotmányos szabályozás unikumnak számít abban az értelemben, hogy egyetlen ország sem kapcsolja alkotmányos szinten a közteherhez való hozzájárulást a gyermekvállaláshoz. Kérdésként merült fel a referens részéről, hogy az új Alaptörvényben központi szerepben megjelenő államadósságot szükséges-e, amennyiben igen, akkor vajon ilyen részletességgel alkotmányos szinten kezelni.
Pardavi László (SZE-ÁJK) hozzászólásában az államadósság kérdéskörét vitte tovább, arra keresve a választ, hogy miért éppen az 50%-hoz fűz következményeket a jogalkotó, és miként kell értelmezni a 36. cikk (6) bekezdésében megfogalmazott nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése kifejezést.
Vámay Ernő (DE-ÁJK) vitatta a Vasadi Éva által kifejtett, közteherviselésről szóló kijelentését, szerinte ugyanis nincs probléma az új Alaptörvény megfogalmazásával, mert kiolvasható belőle a közteherviselés, mint alapelv. Referátumában kifejtette, hogy üdvözlendőnek tartja a költségvetési alapelvek beemelését az Alaptörvénybe, hiányolja ugyanakkor, hogy a teljesség elve kimaradt a szabályozásból, amely különösen fontos lenne például a kreatív könyvelési technikák elkerülése miatt. Az államadósság kérdéséhez kapcsolódva az előző hozzászólásokhoz kifejtette, hogy az adósságfék fontos garanciája lehet a felelős államháztartási gazdálkodásnak. További megjegyzésként fűzte A közpénzek fejezethez az Állami Számvevőszék szűkre szabott feladatait, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének jogforrási hierarchiában elfoglalt helyének problémáját,[3] valamint felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy aggályosnak tartja az N) cikk[4] értelmezését, különösen a bíróságokra és az Alkotmánybíróságra nézve.
Erdős Éva (ME-ÁJK) vitaindítójának fő kérdése az volt, hogy beszélhetünk-e napjainkban az Európai Unió tagállamaiban adószuverenitásról. Szerinte az európai adóharmonizáció olyan folyamat,[5] amely szükségszerűen korlátozza adószuverenitásunkat, amelyet a globalizációs kihívások tovább fokozhatnak, emellett az adóverseny szempontjából negatív következményei is lehetnek az egységesítési törekvéseknek. Előadásában rávilágított továbbá arra, hogy az adórendszerek nemzetközi viszonylatban vagy az azonosságtól szenvednek vagy éppen a különbözőségük miatt kerülnek egymással konfliktusba különösen az adóelkerülés, illetve az adókijátszás kapcsán, ezt pedig a nemzetközi adójog oldhatja fel. Az előadó - kapcsolódva az előző témacsoporthoz - megjegyezte, hogy az adóelkerülés, illetve adókijátszás megakadályozásában fontos szerepet játszana, ha lefektetésre kerülne azon elv, miszerint a közterhekhez ott járuljunk hozzá, ahol a közszolgáltatásokat igénybe vesszük. Ez azonban a konferencián már felmerült kérdést vet fel: mit értünk közszolgáltatások alatt.
Deák Dániel (BCE-GTK) kapcsolódó korreferátumában a különadók oldaláról közelítette meg az adórendszer változásainak témakörét. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a különadók szabályozása kapcsán a fizetőképesség elvének nem a hagyományos értelme jelenik meg, hanem már az új Alaptörvényben megjelenő teherbíró képesség és a gazdaságban való részvétel elve realizálódik a különadók szabályozásában. Az előadó kitért arra, hogy a különadók több ponton problematikusak, többek között sértik a jogbiztonság elvét azok visszamenőleges hatályú rendelkezései, sértik továbbá a diszkrimináció tilalmát, amit azonban a gyakorlatban nehéz lesz bizonyítani. Kiemelte továbbá, hogy Magyarországon a többletterhek megállapításának következményeként a versenygazdaság erősítésének követelménye fogalmazódik meg, ami a különadók esetében megkérdőjelezhető, hiszen egyes szektorokban ezen adónemek adóhalmozódáshoz vezetnek, s ezáltal a vállalatoknál torzulhat az árpolitika, illetve csökkenhet a piacok átláthatósága. Kétségtelen, hogy a különadók bevezetése több ponton igazolható lépés, hiszen költségvetési bevétellel jár, amely szolgálhat például a személyi jövedelemadó módosításával kiesett bevételek pótlására. A válsággal, mint helyzeti különlegességgel is magyarázható az extraprofitot termelők, illetve monopolhelyzetben lévők megadóztatása, melyben a Robin Hood jelmezt öltött állam populista módon szeretne igazságot tenni. Összességében tehát elmondható, hogy a különadók szabályozási koncepciójában sajátosan összekapcsolódik egy adójogi és költségvetési módszer.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
