Tovább folytattuk a párbeszédet az állami és a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy ne sérülhessen a magyar állampolgárok véleménynyilvánításhoz való joga a nemzetközi tech óriások által uralt közösségi média felületeken - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Digitális Szabadság Bizottság hétfői ülését követően.
A testület hétfői ülése után Varga Judit kijelentette: "Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott platform február óta azon dolgozik, hogy az állampolgárok jogbiztonságát és szabadságát garantálhassa a digitális térben." A technológiai óriáscégek hatalmas gazdasági súlya, nehezen átlátható működése és esetenként vitatható adózási gyakorlata világszerte fontos témaként szerepel a kormányzatok napirendjén, hisz a nemzeti jogalkotók és jogalkalmazók felelősséggel tartoznak az állampolgáraik jogbiztonságáért - hangsúlyozta Varga Judit.
A beérkezett állampolgári visszajelzésekből is látható, hogy az átláthatóság és a számonkérhetőség, mint demokratikus alapérték a legfontosabb kérdés jelen pillanatban az online térben - mondta a miniszter. Máshogy megfogalmazva: sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen jogszabályok alapján, milyen jogállami garanciák mentén cenzúrázza például a Facebook a magyar állampolgárokat? Az igazságügyi miniszter hozzáfűzte: augusztusban újból levélben fordultak a Facebook regionális igazgatójához az átláthatóság és az ideológiai semlegesség kérdéskörében, melyre várják a konkrét válaszokat, hisz ugyanazokat a jogállami garanciákat szeretnék csak viszontlátni az online térben zajló történések tekintetében, mint amit az offline világban is elvárnak egy jogállamtól.
2020. szeptember 16.
Együttműködési megállapodást írt alá az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai munkáját a tisztességes verseny megteremtése érdekében valamennyi gazdasági szektorra kiterjedően - közölte a versenyhatóság csütörtökön. A közlemény szerint az együttműködési megállapodás tiszteletben tartja az Országgyűlés alá tartozó GVH működésének függetlenségét, ugyanakkor keretet ad a közös munkának, amelyet a két fél a tisztességes piaci verseny feltételeinek megteremtése és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében végez. Az együttműködés során kiemelt jelentőséget kap az utóbbi időszak egyik legaktuálisabb, a versenyhatóság által is prioritásként kezelt témaköre: a digitális gazdasággal összefüggő tapasztalatok megosztása, amelynek egyik színtere az IM által életre hívott Digitális Szabadság Bizottság.
Az együttműködés kitér emellett a nemzetközi szervezetekben, különösen az Európai Bizottság Versenyügyi Főigazgatósága keretében folyó szakmai munkával kapcsolatos koordinációra. Mivel a versenyjog az Európai Unió egyik legfontosabb és leginkább összehangolt területe, európai ügyekért is felelős miniszterként úgy gondolom, hogy a megállapodás kiemelt jelentőséggel bír mindkét intézmény számára - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a közlemény szerint. A GVH és az Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a tisztességes piaci verseny érvényesítésében. A partneri együttműködés megfelelő kereteket ad ahhoz, hogy a versenyhivatal és a minisztérium szakemberei legjobb tudásukat adva járuljanak hozzá a tisztességes piaci magatartás elterjesztésén keresztül a magyar emberek jólétéhez - idézi a közlemény Rigó Csaba Balázst, a GVH elnökét.
2020. október 12.
A Kormány továbbra is az áldozatok pártján áll, az elkövetőkkel szemben - mondta sajtótájékoztatóján Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azzal kapcsolatban, hogy a parlament szigorította a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit. Minden frakció megszavazta tegnap az Országgyűlésben a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítását - mondta el sajtótájékoztatóján Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes közölte: a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőit - határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén - kizárják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
Azoknál a személy elleni erőszakos, hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekményeknél pedig, amelyeknél nem eleve kizárt a feltételes szabadságra bocsátás, csak kivételesen lesz alkalmazható ez a kedvezmény, bírói mérlegelés alapján. A miniszterhelyettes hozzátette: ilyen esetekben is távoltartást, nyomkövető viselését, pártfogó felügyelet elrendelését írja elő a törvény. A szigorítások része, hogy ilyen jellegű ügyekben próbára bocsátás esetén is távoltartás és pártfogó felügyelet szükséges. A korábbi intézkedések részeként pedig bizonyos esetekben pedig meghosszabbodik az elévülési idő és foglalkozástól eltiltás is indokolt.
Völner Pál elmondta, hogy a törvénymódosítás a Varga Judit igazságügyi miniszter által meghirdetett áldozatsegítés évének programjába illeszkedik. A módosítás szükségess égét jelzi többek között a tavaly Győrben történt súlyos bűncselekmény, amikor egy feltételes szabadságra bocsátott férfi
- 51/52 -
megölte két gyermekét - emlékeztetett az államtitkár. Erre válaszul kellett meghoznia a parlamentnek ezt a preventív intézkedést - mondta a miniszterhelyettes kitérve arra, hogy az érintett gyámhatósági szervek, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézetek, áldozatsegítő szervezetek együttműködését is fejlesztik egyidejűleg. A most elfogadott módosítás is alátámasztja a Kormány azon hozzáállását, amely szerint zéró toleranciát hirdetünk az erőszak ellen. A Kormány az áldozatok pártján áll a bűnözőkkel szemben - szögezte le Völner Pál.
2020. október 20.
A V4+ Professzori Hálózat és Junior Program létrehozásáról döntött a Kormány. A kezdeményezés célja olyan szakmai közösség és tudásbázis létrehozása, amelyik képes lesz megjeleníteni a régió sajátos nézőpontját az európai jog- és államfejlődés, illetve az európai integráció meghatározó kérdéseiben - közölte az Igazságügyi Minisztérium hétfőn.
A közlemény szerint Varga Judit igazságügyi miniszter a hálózat és a program kapcsán azt hangsúlyozta, "fontos, hogy a liberális és föderalista iránnyal szemben hiteles nemzeti, konzervatív, kereszténydemokrata alternatívát tudjunk felmutatni az európai szakmai közösség számára". A hálózatot és a programot gondozó Igazságügyi Minisztérium tudatta azt is, a szervezet nemzetközi kutatócsoportokból áll majd, amelyek képesek lesznek jelentős szakmai témákban a régió értékválasztását tükröző szempontok megjelenítésére és képviseletére. A V4+ Junior Program e hálózathoz kapcsolódva a régió országaiból származó tehetséges joghallgatók képzését támogatja PhD- és gyakornoki programmal.
A V4+ Professzori Hálózat induló kutatási témái közé tartozik a családok jogi védelme, a lelkiismereti és vallásszabadság Európában, a digitális platformok és a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra, illetve az alapjogok értelmezése és érvényesítése Európában - tették hozzá. "A jogállamiság körüli fogalmi zűrzavar is mutatja, hogy az európai jogfejlődést övező vitákban egyelőre nehezen hallható meg a közép-európai régió hangja. Ezen változtathat a regionális összefogás, ha markánsan meg tudja jeleníteni értékeinket és világnézetünket" - emelte ki Varga Judit. "A kutatói hálózat a régió közös értékeire és tapasztalataira építve segítséget nyújt majd a kormányok számára jogalkotási projektekben, valamint az Európai Unió jogát érintő értelmezési kérdésekben és jogvitákban. Emellett összehasonlító jogi kutatást is végez" - fejtette ki a tárcavezető.
2020. október 27.
Egyszerűsödik a perújítás, csökken az állampolgárokra nehezedő adminisztrációs teher és újabb intézkedéseket vezetnek be a kiskorúak védelme érdekében - jelentette be Völner Pál, igazságügyi államtitkár, a polgári perrendtartás tervezett módosítása kapcsán.
Több mint két év telt el a korábbi, 1952-es törvényt felváltó új polgári perrendtartás hatálybalépése óta, a különböző hivatásrendek javaslatai alapján pedig most tovább finomítják a polgári perekre vonatkozó szabályokat - mondta el sajtótájékoztatóján Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy a bírósági ítéletek minősége mellett nagyon fontos szempont az eljárások időtartama is. Az elmúlt években a büntetőeljárási törvényt és a polgári perrendtartást is módosították, amelynek eredményeképpen felgyorsultak az eljárások - húzta alá Völner. Az államtitkár tájékoztatása szerint a mostani változtatásokkal egyszerűsödik a perindítás, csökken a keresetlevél tartalmi elemeinek száma és egyszerűsödnek az egyes elemekre vonatkozó előírások. A javaslat alapján kötelezővé válik a hiánypótlási felhívás kiadása, e nélkül nem lehet majd keresetet elutasítani. Ráadásul a felhívásban valamennyi hiányosságot fel kell tüntetni.
A módosítás értelmében kevesebb mellékletet kell majd benyújtani, egyszerűsödik az alperesi ellenkérelem tartalma és csökken az állampolgárokra nehezedő adminisztrációs teher - hangsúlyozta a miniszterhelyettes, példaként említve, hogy nem kérhető majd a felektől olyan adat, amelyet közhiteles nyilvántartás is tartalmaz. A jogi képviselő nélküli ügyfelek számára nem lesz kötelező a formanyomtatvány használata és a bíróság a hiánypótlásra történő felhívás helyett elrendelheti majd a fél személyes meghallgatását - folytatta az államtitkár. A kiskorúak védelmét szolgáló intézkedéseket is átvezetik a jelenlegi módosításba, kizárják a magánszakértők bevonását és jelzési kötelezettséget írnak elő a bíróságok számára a gyermek veszélyeztetettségének, bántalmazásának vagy elhanyagolásának észlelése esetén. Tovább finomítjuk tehát a rendelkezéseket, az eredeti cél fenntartása mellett, amelynek lényege, hogy az eljárások belátható időn belül lezáródjanak - hangsúlyozta Völner Pál.
2020. október 29.
A magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága megfelel az európai elitének - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn. Ha kedvenc sporteseményüket valós időben követhetik az állampolgárok, elvárhatják, hogy valós idejű információk is legyenek a bírósági ügyeik státuszáról, illetve hogy keresetet is be tudjanak online nyújtani. Ha videóhívással kapcsolatba léphetnek szeretteikkel, akkor elvárhatják azt is, hogy ne kelljen átutazniuk az ország másik felébe egy tanúvallomásért - írta a miniszter.
Magyarország komoly lépéseket tett az igazságszolgáltatás digitalizációjában. Ma már a polgári és kereskedelmi ügyek, valamint a fizetésképtelenségi eljárások több mint felét online kezdeményezik - közölte Facebook-oldalán Varga
- 52/53 -
Judit abból az alkalomból, hogy erről beszélt hétfőn az Európa Tanács igazságügyi minisztereinek online konferenciáján.
2020. november 9.
A Kormány kedden benyújtotta az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter.
Az alaptörvény eddig is kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. A módosítás biztosítja minden gyermek számára a Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését - tudatta. Az alaptörvénymódosítás emellett meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szerveknél egységes gyakorlat alakulhasson ki. A javaslat világosan, az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz-felhasználás garanciája - tette hozzá.
A közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyebek között a megújuló felsőoktatás és a tehetséggondozás sarokkövei, ezért az alkotmányozó kifejezésre juttatja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és garantálja a hosszú távú stabil működésüket - közölte. Az alaptörvény módosítása megújítja a különleges jogrendre vonatkozó részt Magyarország fokozottabb biztonsága érdekében, növelve a változó jövőbeli kihívások kapcsán indokolt kormányzati reakcióképességet. A rendkívüli jogrendre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a jogbiztonság érdekében 2023. július 1-jével lép hatályba, tehát a Kormány jelenlegi felhatalmazását semmilyen formában nem érinti - közölte a miniszter.
2020. november 11.
A védekezés legfontosabb aspektusát jelentik a korlátozó intézkedések, rendelkezésre áll minden védőfelszerelés, de az egészségügyet nem lehet túlterhelni, az ott dolgozókat kímélnünk kell, ők vannak most a frontvonalban - mondta az igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán.
Varga Judit szerint a korlátozó intézkedésekkel lassítani lehet a járvány terjedését annak érdekében, hogy ne terheljék túl az egészségügyi rendszer kapacitásait, főleg a humánerőkapacitásokat. A veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggésben azt mondta: természetes dolog kellene, hogy legyen, hogy egy veszélyhelyzetben az ellenzék támogatja a nemzeti erőfeszítéseket, ennek most azért van hírértéke, mert "van egy nagyon rossz tavaszi tapasztalat". A miniszter úgy véli, a természetes az, ha veszélyhelyzetben mindenki összefog, félreteszi a napi politikai vitákat és arra koncentrál, hogy az emberek élete, egészsége ne legyen veszélyben.
Varga Judit megköszönte az ellenzék képviselőinek, hogy a veszélyhelyzet 90 napos hosszabbítását ezúttal támogatták, és a tavasszal ellentétben ezúttal "felismerték végre a történelmi pillanatot". Egyúttal azt kérte tőlük, hogy legyenek türelmesek, és rosszhiszemű kommunikációval, álhírekkel ne gyengítsék és ne támadják a védekezési intézkedéseket. Az állampolgároknak most nagyon sok korlátozó intézkedést kell elviselniük, és a legfontosabb, hogy mindenki a védekezésre tudjon koncentrálni - szögezte le. Varga Judit szerint szükség van arra, hogy mindenki fegyelmezett legyen, ebben pedig nagy politikai felelőssége van az ellenzéknek is.
Kitért arra is, hogy felállt újra a rendkívüli jogrendi akciócsoport, amely a tavasz folyamán egy nagyon jól bevált munkamódszerrel tudott dolgozni, rendszeresen fogadták a társadalom, szervezetek visszajelzéseit. Az alaptörvény frissen kezdeményezett módosításáról azt mondta: annak preambuluma rögzíti, hogy a családok legmagasabb szintű védelmét kell biztosítani. "Olyan időket élünk meg, ahol ez az alaptörvényi védelem további megerősítésre szorul" - fogalmazott, és előrevetítette: alacsonyabb rendű jogszabályokban is leképezik ezt. Felhívta a figyelmet arra, hogy tárcája hatáskörébe tartozik a folyamatos "hatályosulási vizsgálat", ennek során jutottak arra, hogy szükséges a módosítás. A keresztény kultúrával kapcsolatos passzussal összefüggésben azt hangsúlyozta: a kultúrán van a hangsúly, ez azt a kulturális, történelmi hagyományrendszert, identitást takarja, amire Európa is épült. Ennek deklarálása szükségessé vált a mai világban - mondta Varga Judit.
2020. november 11.
Harmincnégy törvényjavaslattal és az alaptörvény-módosítással foglalkozik az Országgyűlés a következő időszakban. "Mert ha az ország is dolgozik, az Országgyűlésnek is dolgoznia kell" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán szerdán.
Közölte: "tavasszal azzal vádoltak minket, hogy beszüntettük a parlament munkáját. Ez egy kamuhír volt. A parlament, a kormánypártok és az ellenzék akkor is dolgozott, mint ahogy most is dolgozni fog az országot érintő legfontosabb ügyeken". Varga Judit a legfontosabb témák között említette a "kamupártok" elleni fellépést a választási törvény módosításával, ami megítélése szerint "minden tisztességes politikus érdeke". Fontos téma lesz továbbá a családok védelméről szóló alaptörvény-módosítás, amely "az édesanyák, édesapák és a gyermekek érdekeinek a védelméről és képviseletéről szól" - tette hozzá.
A miniszter felsorolásában szerepel az "egyetemek védelmére születő alaptörvény-módosítás, amely biztosítja a felsőoktatás autonómiáját és függetlenségét, hogy politikától, kormányoktól és külső befolyástól mentesen tudják végezni a munkájukat". Említi végül az átláthatósági záradékot, amely
- 53/54 -
- mint írta - biztosítja, hogy a közpénzek felhasználásának lehetőségei "mindenki számára egyértelműek legyenek." "A munka az Országgyűlésben sem áll le, ahogy az országnak is működnie kell" - zárta bejegyzését Varga Judit.
2020. november 11.
"Jogállamisági kérdésekben elfogadhatatlan a kettős mérce" - hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsának keddi ülésén. A tanács az Európa-ügyi miniszterek részvételével Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország jogállamisági helyzetét vitatta meg. Az igazságügyi miniszter felszólalásában rámutatott, hogy az Európai Bizottság a kormányzat által kinevezett belga vagy dán médiahatóságok függetlenségével kapcsolatban más standardokat alkalmaz, mint az Országgyűlés által minősített többséggel választott magyar médiatanács esetében.
A bizottság jogállamisági jelentése a Médiapluralizmus Monitor értékelését is csak Magyarország esetében tartotta fontosnak idézni, a belga és dán médiakoncentrációval kapcsolatos aggályokról mélyen hallgat - mondta. Belgiumban és Dániában az igazságügyi miniszter egyedi ügyekben is utasíthatja az ügyészséget. "Milyen esetekben lehet helyénvaló az, hogy a végrehajtó hatalom konkrét ügyekben utasítja az ügyészséget?" - tette fel a kérdést a meghallgatáson Varga Judit. Az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Dániában egyáltalán nem működik bírákból álló és bírák által választott független testület, amely közreműködhetne a bírókiválasztásban és a bíróságok igazgatásában. A bizottság jogállamisági jelentése ezt nem tartotta aggályosnak, Magyarország esetében viszont hosszasan kritizálta a végrehajtó hatalomtól független Országos Bírói Tanács jogosítványainak vélt hiányosságait - mondta.
Magyarország kész megosztani tapasztalatait az alkotmányosan független ügyészség vagy a független és választott bírói testületek részvételével működő bírósági igazgatás körében. "Kérdéseimre és felvetéseimre azonban Belgium és Dánia képviselőitől hárító vagy egyszerűen valótlan válaszokat kaptam" - értékelte a meghallgatást Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint nemcsak a bizottság alkalmaz kettős mércét, a jogállamiság barátai is más mércével mérik magukat, mint Magyarországot: "Csak akkor érdekes számukra a jogállamiság, ha azt politikai és ideológiai zsarolásra tudják felhasználni."
2020. november 17.
Steiner Attila bemutatkozó látogatáson fogadta Paul Fox, újonnan kinevezett budapesti brit nagykövetet. Paul Fox már a találkozó elején rögzítette, hogy az Egyesült Királyság számára a Brexit ellenére is fontos a bilaterális, így a Magyarországgal fennálló kapcsolatok erősítése. "Országaink mind a védelempolitika, mind az energiapolitika terén hasonló nézeteket vallanak, teret engedve a további együttműködésnek" - fejtette ki a nagykövet. Hazánk elkötelezett a fenntartható energiapolitika kialakításában, Magyarország ezért is fogadta el és ratifikálta elsők között a Párizsi Megállapodást. "A klímapolitika területén Magyarország jó lehetőségekkel bír, a nukleáris és megújuló energiák kombinációja pedig egy kiszámítható pályát vetít előre, amely biztos talajt jelent esetleges együttműködések tekintetében is" - reagált Steiner Attila európai uniós ügyekért felelős államtitkár.
A brit kilépést követő, Unión belüli erőviszonyok alakulását tekintve Paul Fox úgy nyilatkozott, hogy a közép-európai térség EU-n belüli szerepe erősödik, s bizonyos szempontból Magyarország átveheti az Egyesült Királyság korábbi szerepét. "Bár gazdasági méreteinket tekintve nem pótolhatjuk az Egyesült Királyságot, a britekhez hasonlóan azon országok közé tartozunk, melyek a tagállami hatásköröket megőrizni kívánó törekvéseket támogatja az uniós intézményi hatáskörbővítésekkel szemben" - reflektált Steiner Attila. A brit kilépést követően az Egyesült Királyság számára a régióval, különösen a V4-ekkel való együttműködés is prioritássá válik, így további folyamatos egyeztetések várhatók.
2020. november 17.
A jelenleginél erősebb alkotmányos garanciákkal körülbástyázott intézményhez kerül az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panaszok elbírálása - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter pénteken a Facebook-oldalán.
Varga Judit azt írta: Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa "politikai szempontok" által vezérelve üzent a sajtón keresztül. A miniszter erre reagálva elsőként kiemelte, hogy az Országgyűlés és a parlamenti képviselők végzik a munkájukat, a jogszabálytervezetekkel kapcsolatban érdemi viták zajlanak.
Emellett Varga Judit kifejtette: a megfogalmazott vádakkal szemben az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) teljes jogkörével venné át az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A jogvédelem szintje egyáltalán nem csökken, például ezután is bírságolható lenne az a szerv, amelyik megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. "Az intézményi megoldások kiválasztása minden állam szuverén joga, ennek minősítése nem tartozik az emberi jogi biztos feladatkörébe" - szögezte le Varga Judit. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alapvető Jogok Biztosa, az EBH-val ellentétben, az alaptörvényben nevesített alkotmányos intézmény. Az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés választja. Az egyenlő bánásmód hatékony érvényesítésével kapcsolatos uniós kötelezettségeinknek az új intézményi megoldás maradéktalanul megfelel - tette hozzá. Mindezek nyomán Varga Judit arra kérte az Európa Tanács emberi jogi biztosát, hogy a tények alapján informálódjon, ne pedig valótlan információkra támaszkodva nyilvánítson sommás véleményt.
2020. november 20.
- 54/55 -
Steiner Attila államtitkár Erik Vilstrup Lorenzen, dán nagykövetet fogadta a dán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából, s megvitatták az uniós új Migrációs és Menekültügyi Paktum részleteit. "Dánia és Magyarország azonos oldalon helyezkedik el az új Migrációs és Menekültügyi Paktumra vonatkozó elképzelések tekintetében. Országaink számára kiemelt jelentőséggel bír a külső határok védelme, e nélkül ugyanis elképzelhetetlen egy, a gyakorlatban is működőképes uniós menekültügyi rendszer" - mondta el Steiner Attila.
"Fontosnak tartjuk, hogy mindannyian megfogalmazzuk az új migrációs csomaggal kapcsolatban felmerült aggályainkat, hiszen a kötelező és automatikus relokációs mechanizmus bevezetését hazánk és Dánia mellett a visegrádi országok, Ausztria, a balti államok egy része és a jelek szerint Szlovénia is határozottan ellenzi" - tette hozzá az államtitkár. "Láthatóan a német elnökség rendkívül ambiciózus a csomaggal való előrehaladást illetően, miközben egy különösen érzékeny és komplex témáról van szó" - fűzte hozzá Erik Vilstrup Lorenzen, s javasolta a folyamatos egyeztetést a kérdésben.
2020. november 24.
Az Európai Unió hétéves keretköltségvetéséről is tárgyalt Varga Judit kedden az Igazságügyi Minisztériumban Juan González-Barba Pera spanyol Európa-ügyi államtitkárral. Az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán azt írta: az unió többéves pénzügyi keretéről, a helyreállítási alapról, az Európai Unió jövőjéről, valamint az EU-ra nehezedő migrációs nyomásról egyeztettek.
Varga Judit szerint elengedhetetlen elindítani az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozatot. "A magyar álláspont az, hogy a jövőben a nemzeti parlamenteknek kellő szerepet kell kapniuk, a szuverenitás elvét tiszteletben kell tartani, és absztrakt ideológiai viták helyett konkrét megoldások kidolgozását kell előtérbe helyezni, amelyek segítik az emberek életét" - fogalmazott a tárcavezető. Ezért fontos, hogy a pénzügyi forrásokhoz mielőbb hozzáférjenek azok a tagállamok, amelyeknek "igazán nagy szükségük" van rá - tette hozzá.
2020. november 24.
A meglévő négy mellett decembertől két új áldozatsegítő központ kezdi meg működését: a szegedi és a kecskeméti - jelentette be az igazságügyi miniszter szerdán a Facebookon az ENSZ Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából.
Varga Judit azt írta, az Igazságügyi Minisztérium részéről az év elején meghirdetett Áldozatsegítés éve-program keretében, idén megduplázták a hazai áldozatsegítő kapacitást. November 1-jéig 9693 hívást fogadtak az áldozatsegítő vonalon, és az áldozatsegítő központokat 1723 bajbajutott kereste meg személyesen, míg a kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatát 1042 ügyfél vette igénybe szerdáig.
A miniszter közölte azt is, ha valaki a vírushelyzetben vagy más okok miatt nem tudja vagy nem akarja személyesen felkeresni a központot, hívja a hét minden napján, a nap 24 órájában ingyenesen elérhető áldozatsegítő vonalat a 06 (80) 225-225-ös telefonszámon, ahol a munkatársak készséggel nyújtanak segítséget. További információt a vansegitseg.hu honlapon lehet találni - fűzte hozzá. Az áldozatsegítés hazai rendszerének és szolgáltatásainak bővítése és fejlesztése ezután sem áll meg. Vigyázzunk egymásra! - zárta a bejegyzést Varga Judit.
2020. november 25.
Steiner Attila európai uniós ügyekért felelős államtitkár bemutatkozó látogatáson fogadta Trine Skymoen-t, Norvégia magyar nagykövetét, aki szeptember elsején kezdte meg mandátumát. Trine Skymoen a találkozó során elmondta, hogy Norvégia kiemelten foglalkozik a környezetvédelemmel. "Bár nem vagyunk az Európai Unió tagjai, az Európai Unió Zöld Megállapodásához mi is csatlakozni kívánunk, hiszen számunkra az olaj- és gázexport mellett a zöld energiára történő átállás is jelentőséggel bír" - tette hozzá a norvég nagykövet. "Az Európai Unió környezetvédelmi szakpolitikáinak mind hatékonyabb működése érdekében Norvégia 2.8 milliárd euróval járul hozzá az európai szolidaritáshoz és kohézióhoz az EGT és a Norvég Alapok keretében, megerősítve az EU közép- és dél-európai beruházásait" - tájékoztatott Trine Skymoen.
Az államtitkár hangsúlyozta: "Magyarország felelősségteljesen teszi meg klímasemlegességi vállalásait, hiszen azon kevés tagállam közé tartozik, amelyek ezt a célt törvénybe is iktatták, azonban a háztartások árérzékenységét is szem előtt kell tartanunk, ezért el kell kerülni, hogy a zöld átmenet a háztartási energiaárak jelentős növekedéséhez vezessen."
2020. november 25.
Az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot - közölte a tárca parlamenti államtitkára szerdán. Völner Pál hangsúlyozta: a Kormány célja, hogy megállítsa "a többmilliárdos iparággá változott börtönbizniszt" az eddigi szabályozás reformjával, emellett a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba.
- 55/56 -
Az államtitkár elmondta: a 2017-ben bevezetett kártalanítási rendszerről kiderült, hogy nem biztosítja az eredeti jogalkotói szándékot, mert miközben a közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítéltek az elhelyezésük miatt jelentős összegű kártérítéshez jutottak, a bűncselekmények áldozatait alig sikerült kompenzálni. "Nyilvánvalóvá vált, hogy egy visszaélésszerű, többmilliárdos iparággá változott börtönbiznisz alakult ki, az elítéltek és ügyvédjeik üzletet csinálnak a kártérítésekből az elmúlt három évben több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva. Ezért az Országgyűlés, a Kormány javaslatára az év elején megálljt parancsolt a börtönbiznisznek: március 7-től azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését és egyben új szabályozás megalkotását írta elő" - tette hozzá.
Mint mondta, a gyakorlati tapasztalatok alapján az intézmény hatékony, jogalkotói szándéknak megfelelő működéséért szükségessé vált olyan új szabályozás kidolgozása, amely amellett, hogy megfelelő lehetőséget ad az áldozati igények érvényesítésére, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is. Az indítvány ugyanakkor megtartja azt a már korábban bevezetett szabályozást, hogy a kártalanítási összegeket csak az elítélteknek folyósíthatják - hangsúlyozta az államtitkár. Elmondta azt is, hogy a javaslat mindezek mellett átfogó módon kívánja fejleszteni az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, így például eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát és kitolja a sértetti ígérvényérvényesítés határidejét.
Völner Pál kitért arra: a Kormány célja nem a tüneti kezelés, ezért a börtönzsúfoltság enyhítéséért már az elmúlt években is folyamatosan javultak a fogvatartottak elhelyezési körülményei, ebben az évben pedig jelentősen növelték a férőhelyek számát a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben. Az új épületszárnyak építésével csaknem háromezer új férőhely létesült, a telítettség így 96 százalékosra csökkent - mondta. A magyar Kormány továbbra is elkötelezett a mellett, hogy zéró toleranciát hirdet a bűnözőkkel szemben, és az áldozatok oldalán áll - emelte ki az államtitkár.
2020. november 25.
A hazai áldozatsegítési rendszer hatékonyságának növelését szolgáló együttműködési megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. A kontraktust Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke írtak alá 2020. november 26-án, Budapesten.
A megállapodás célja, hogy a felek szorosabbra fűzzék szervezeteik kapcsolatát az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése, a bűnismétlés megelőzése, valamint az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása érdekében. Az együttműködési megállapodás szerint a felek az áldozatsegítési és pártfogó felügyelői tevékenységgel összefüggő feladataik eredményes megvalósítása, a bűncselekmények áldozatainak okozott társadalmi, erkölcsi, anyagi és érzelmi sérelem enyhítésének fokozottabb elősegítése, valamint az elkövetők sikeres reintegrációja és a bűnismétlés megakadályozása érdekében rögzítik a közös szakmai munka kereteit, és meghatározzák a szakmai együttműködésük elmélyítését elősegítő rendelkezéseket.
A megállapodás értelmében a felek vállalják, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást az előttük ismert tapasztalatokról, és jó gyakorlatokról, valamint különösen a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek újabb bűnelkövetésének a megelőzése érdekében támogatják közös bűnmegelőzési programok szervezését a veszélyeztetett célcsoportok számára.
2020. november 27.
Varga Judit igazságügyi minisztert tüntették ki vasárnap Az értékek megőrzője (Custos Virtutum) nevű, a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet által adományozott díjjal, az ünnepségen kiemelték a politikus kiállását a közép-európai értékekért. A koronavírus-járvány miatt vegyes, részben online formában rendezett ünnepi gálán jelen volt Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, örökségvédelmi, kulturális és sportügyi miniszter. A köszöntőbeszédben kiemelték: Varga Judit hangja az utóbbi időben meghatározóvá vált a visegrádi csoport problémaköre, elsősorban a jogállamisággal, a szülők és gyermekek jogaival kapcsolatos jogalkotás terén. Aláhúzták: a nemzeti szuverenitás jegyében folytatott politika híveként, Varga Judit "sosem tévesztette szem elől Lengyelországot és a lengyel-magyar barátságot".
Varga Judit felszólalásában hangsúlyozta: Waclaw Felczak történészprofesszor, második világháborús futár a magyarok számára az a példakép, aki a 20. század viszontagságos történelmének kihívásaira "egyszerre adott bátor, emberséges és példaértékű választ". A lengyel-magyar barátságnak ez a "legendás apostola" egyben közép-európai polgár is volt, aki szembeszállt mind a fasiszta és a kommunista rendszerekkel. "Még halálában is a magyar történelemre emlékeztet minket" - utalt a miniszter arra, hogy a Waclaw Felczak 1993. október 23-án hunyt el, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján. A politikus kijelentette: hiszi, hogy a díj elismerése mindannak, ami az ezeréves barátság során közös a lengyelekben és a magyarokban, annak, amiben "mindannyian hiszünk, egy szuverén nemzetekre épülő, sokszínű és erős Európában, ahol a társadalom alapja a család, a kereszténység és a konzervatív értékek". Az online bejelentkező Varga Judit nevében a díjat Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet vette át. A DoRzeczy lengyel konzervatív hetilap védnökségével a Custos Virtutum-elismerést a Felczak intézet tanácsa idén második alkalommal ítélte oda, a tavalyi kitüntetett Marek Jedraszewski krakkói érsek volt.
2020. november 30.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2020. december 1. * * * ■
Visszaugrás
