Igen, sajnos még mindig időszerű az a kérdés, hogy a gazdasági társaságok - különös tekintettel a gyakori, s nem egy esetben az állandósult ítélkezési gyakorlathoz képest következetlen hatósági ellenőrzésekre -hogyan és milyen tartalommal alakítsák ki a munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolataikat.
Jellemző példaként szolgáljon a következő levélrész:
"Állásfoglalás kialakítása tárgyában keressük meg Önöket a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv (a továbbiakban: irányelv) színlelt szerződésekre vonatkozó előírásainak értelmezésével kapcsolatosan, véleményüket kérve abban, hogy
- az újólag kialakítandó szerződéses rendszerünkben (blanketta szerződés tervezet mellékelve) vannak-e olyan megfogalmazások (kitétek), amelyek esetlegesen a munkajog tartalmi elemeit tükrözik, így adó- és járulékkövetkezmények tekintetében egy esetleges adóellenőrzés során hátrányos következményei lehetnek-e társaságunk számára, vagy
- a kialakítandó szerződéses rendszerünk teljes mértékben megfelel a polgári jogi szerződéses követelményeknek."
A kérdés jól érzékelteti, hogy az Irányelv terjedelmessége ellenére nem csekély bizonytalanságban tartja a jogkereső cégeket, ezért az alábbiakban kíséreljük meg esszenciálisan, ugyanakkor némileg másabb és rövidebb megközelítésben felvázolni az egyes jogviszonyok főbb elhatárolhatósági szempontjait.
A munka-, megbízási és vállalkozási jogviszonyok, mint munkavégzés alapjául szolgáló egyes jogviszonyok elhatárolása során mindenekelőtt az abban részesek, mint szereplők, azaz a kérdéses jogviszonyok tényleges vagy potenciális alanyainak, mint jogalanyok személyiségi jegyeire szükséges figyelemmel lenni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
