Dr. Lugosi József: Gondolatok a kereseti kérelemhez kötöttségről1 (MJ, 2010/11., 674-684. o.)

1. A kereseti kérelemhez kötöttséget szabályozó hatályos jogszabályi rendelkezések

A kereseti kérelemhez kötöttség2 jogszabályi kereteit a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) jelenleg hatályos 3. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdése, 213. § (1) bekezdése, 215. §-a, a fellebbezési eljárásban a hivatkozott jogszabályhelyeken felül a Pp. 247. § (1) bekezdése, a Pp. 253. § (3) bekezdése, a perújítási eljárásban a Pp. 267. § (1) bekezdése és a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 272. § (2) bekezdése, valamint 275. § (2) bekezdése határozza meg.

A kereseti kérelemhez kötöttség elve ("ne eat iudex ultra petita partium") alkalmazása római jogi - más nézet szerint középkori - gyökerekre nyúlik vissza. A "ne eat iudex ultra petita partium" alapelv szerint a bíró a felek kérelmén túl (ultra petitum) nem terjeszkedhet. "Nem ítélhet meg többet a felperes javára, mint amennyit az kér, és nem ítélhet meg kevesebbet, mint amennyit az alperes teljesíteni kész"3. A bírót a döntésnél köti a felek indítványa, amely regula alapján a bíró valamennyi előterjesztett kérdésben köteles dönteni, nem egészítheti azt ki, de köteles kimeríteni a fél (felek) keresetét (ellenkérelmét)4.

Ez az alapelv a magyar joggyakorlatban a XIX. századtól kezdődően már érvényesült. Az 1855-ben született Osztrák Telekkönyvi Rendtartás 128. §-a kimondta, hogy "A biró a kérelemhez annyiban van kötve, mennyiben a kérelmező javára többet, mint a mennyi kéretett, még akkor sem engedhet, ha a kérelmező a fölmutatott okiratok szerint többnek kérésére van följogosítva. Ha csak följegyzés kéretett a bekebelezés nem rendeltethetik meg, ha az megengedhető volna is."5.

Nem sokkal ezt követően, az első hazai polgári perrendtartás, az 1868. évi LIV. tc. rendelkezése szerint "az ítélet vagy végzés a felek kérelmén túl nem terjedhet"6.

A Polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. tc. kimondta: "a marasztalás a kérelmen tul nem terjedhet. Ez a szabály a kamatra, a gyümölcsre és más mellékkövetelésre is alkalmazandó. A perköltség viselésének kérdésében a bíróság kérelem nélkül is határoz."7.

A Plósz-féle Pp. azt is előírta, hogy a keresetlevélben elő kell adni az érvényesíteni kívánt jogot, de "a jog alakszerű megnevezése nem szükséges, hanem a jogállítást a keresetnek egész tartalmából kell megállapítani"8.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv (Pp.) 1953. január 1-jei hatálybalépése óta tartalmazza: a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és nyilatkozatokhoz kötve van. A Pp.-t módosító 1957. évi VIII. tv. 1958. március 1-jén történő hatálybalépése óta a hatályos Pp. is rögzíti: a bíróság döntése - a főkövetelés járulékait (kamat, költség stb.) is beleértve - nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg ellenkérelmen.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a kereseti kérelemhez kötöttség tartalmát a következő lényegi jellemvonások jelentik:

- a kereseti kérelem (ellenkérelem) tartalma a fél (felek) rendelkezési joga által meghatározott; a fél szuverén döntésén múlik, hogy a bíróság előtti eljárásban az igényét (igényeit) milyen jogcímen (jogcímeken) és milyen összegszerűségben kívánja érvényesíteni;

- a kereseti kérelemhez kötöttség elve a bíróság előtt folyó eljárás felekre és a bíróságra nézve kötelező tartalmi kereteit is kijelöli;

- a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát a vitában érdekelt fél erre irányuló kérelme esetén bírálja el (pozitív meghatározás), a felmerült jogvita elbírálására irányuló kérelem hiányában a bíróság nem jár el (negatív meghatározás), az ex officio eljárás tilalmazott;

- a bíróság a vitában nem érdekelt fél által előterjesztett kérelmet a kereshetőségi jog nem létezése miatt ítélettel elutasítja;

- a bíróság nemcsak a felperes (alperes) kereseti (viszontkereseti) kérelméhez, hanem valamennyi ellenérdekű fél kérelméhez, (jog)nyilatkozatához kötve van;

- a bíróság mindegyik fél valamennyi kérelmét, nyilatkozatát nem a felek által adott elnevezése, megnevezése alapján, hanem annak tartalma szerint bírálja el;

- az ítélet teljességének elve: az ítéleti döntésnek ki kell terjednie az összes kereseti (viszontkereseti) kérelemre. Ezt a kötelezettséget állítja a bíróság elé a Pp. 3. § (2) bek. első mondata és a Pp. 213. § (1) bekezdése. A bíróság ilyen értelemben is kötve van a felek összes kérelméhez, jognyilatkozatához;

- a bíróság ítéletében nem ítélhet meg többet, mint amennyit a fél (felperes, alperes) a főkövetelés vagy annak járulékai (kamat, költség) vonatkozásában kér, még akkor se, ha a törvény szerint az a felet jogszerűen megilletné;

- a másodfokon eljáró bíróság is kötve van a fellebbezési-, illetve csatlakozó fellebbezési kérelemhez, a fellebbezési-, illetve csatlakozó fellebbezési kérelemhez a fél is kötve van annyiban, hogy annak előterjesztése után a fél az ítélet fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem támadott részét utóbb már nem kifogásolhatja fellebbezésében (csatlakozó fellebbezésében);

- a kereseti kérelemhez kötöttség a fellebbezési eljárásban is érvényesül: főszabály szerint az a másodfokú eljárásban a keresetváltoztatás jogszabályi tilalomba ütközik; a másodfokú eljárásban új keresetet sem lehet előterjeszteni, az eredeti keresettől eltérő ténybeli és jogi alapra hivatkozni nem lehet;

- viszontkereset az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig terjeszthető csak elő, a másodfokú -, perújítási - és felülvizsgálati eljárásban már nem;

- kereseti kérelemhez kötöttség által meghatározott korlát: a bíróság a fél javára akkor sem ítélhet meg többet, ha tudja, hogy a jogszabályok szerint több illetné őt meg, mint amennyit ő maga kér, ha az alperes (ellenérdekű fél) ellenkérelmében a felperes követeléséből bizonyos összeget elismer, a bíróság alperes által nem vitatott követelésként ennél nagyobb összeget nem határozhat meg;

- kereseti kérelemhez kötöttség egyaránt vonatkozik a marasztalási, a megállapítási és a jogalakítási (konstitutív) ítéletekre is a II. Ppn. óta9 (a Pp. 215. §-ának a jogszabály hatályba lépése kori szövege: "A marasztalás a kereseti kérelemhez igazodik, ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed.");

- a kereseti kérelemhez (ellenkérelemhez) kötöttség érvényesül az ideiglenes intézkedés meghozatalánál, mert az annak történő helyt adás nem más, mint a kereseti kérelem ideiglenes hatályú teljesítése"10;

- a Pp. 215. §-a irányadó a nemperes eljárásokban is, ha nemperes eljárásokra vonatkozó szabály másként nem rendelkezik vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik [105/1952. (XII. 28.) MT. sz. rendelet 13. § (3) bekezdése], de nem lehet alkalmazni a Pp. 215. §-át a hagyatéki eljárásban, ha a leltározás kötelező [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv. (He.) 20. § (1)-(4) bek.-ei], de a magyar állampolgár örökhagyó után a fél bejelentésében nem tüntetett fel (minden) belföldi ingatlan vagyont;

- a perújítási eljárásban az eljáró bíróságot a perújítási kérelem korlátai kötik, a keresetváltoztatás nem megengedett a perújítási eljárás során sem;