Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hon-lapján2 már megtalálható az új Polgári Törvénykönyv hat könyvből álló normaszöveg-tervezete. Ennek Második Könyve tartalmazza a személyekre, és ezen belül az alapítványokra vonatkozó új normaszöveg javaslatokat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összefoglalom az alapítvánnyal kapcsolatos normaszövegre vonatkozó, főként tartalmi kérdésekre, kisebb részben szerkesztési, jogtechnikai megoldásokra vonatkozó észrevételeimet.
I. A dolgozat témája ugyan az alapítványra vonatkozó szabályozás tervezete, ám bizonyos mértékben érinteni kell a jogi személyekkel kapcsolatos általános szabályokat is, mert egyrészről az alapítvány is jogi személy, másrészről a jelenlegi alapítványi szabályozás egyes elemei a tervezetben az általános szabályok körébe (például nyilvántartás, törvényességi felügyelet) kerültek át.
A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat tartalmazó második részben hét címben összezsúfolódott a létező jogi személyek típusaira vonatkozó összes létező rendelkezés kivonata. Gyaníthatóan az összes létez(het)ő jogi személyre a gazdasági társaságok köntösét húzza rá, mintegy uniformizálva azokat. Az indokolás szerint a külön törvényekben található rendelkezések "... megfelelő általánosításával minden jogi személyre vonatkozó szabályozást lehet kialakítani, megengedve az indokolt eltéréseket a jogi személyek egyes fajtáinál. ... A jogi személyek általános szabályai alkalmazásra kerülnek mind a Ptk.-ban, mind pedig azon kívül szabályozott jogi személy típusok esetében." Ebből arra lehet következtetni, hogy a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok kivétel nélkül minden jogi személy esetében alkalmazandóak, kivéve, ha maga a Ptk. ettől eltérést enged. Ez így rendjén való is lenne. Az indokolás a fent említetteket követően azonban a következőket tartalmazza: "Sok esetben az általános szabályok nem kivétel nélkül érvényesülő szabályokat fogalmaznak meg, ... mivel a Javaslat szerint jogi személy típust kizárólag törvény hozhat létre, a Ptk.-val azonos jogforrási erővel bíró jogszabályok minden további nélkül eltérhetnek a Ptk. szabályaitól, mégis a Javaslat több esetben, ahol előre kalkulálható az eltérés igénye, jelzi, hogy az általános szabályhoz képest törvény... eltérően rendelkezhet. Ezeknek a szabályoknak a valódi értelme tehát nem az eltérés engedélyezése, hanem egyrészt a figyelem felhívása, másrészt a formális logikai ellentmondások kiküszöbölése. Ha ugyanis maga a Ptk. utal az eltérés lehetőségére, akkor még elvi, logikai síkon sem vethető fel az, hogy egy másik törvény ellentétben állónak látszana a Ptk.-val." Nem érthető, minek az általános rész, ha az azonos jogforrási erővel bíró jogszabályok minden további nélkül eltérhetnek tőle, és mi van a kivétel nélkül érvényesülő szabályokkal? Az azonos jogforrási erővel bíró jogszabályok ezektől is minden további nélkül eltérhetnek! Akkor mitől kivétel nélkül érvényesülők egyes szabályok?
1. A Javaslat szerint az alapítványok feletti általános ügyészi törvényességi felügyelet megszűnik, az indokolásból nem derül ki, hogy a törvényességi felügyelet körében szánnak-e és milyen szerepet az ügyészségnek.
A 2:89. § (1) bekezdése szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartó bíróság látja el. A (4) bekezdés szerint a jogi személyek törvényességi felügyeletének részletes szabályait törvény határozza meg. Az indokolás szerint "Valamennyi, a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett jogi személy a nyilvántartó bíróság törvényességi felügyelete alatt áll ... a bíróság minden olyan területen vizsgálhatja azt, hogy a jogi személy működése megfelel-e a jogszabályoknak, ahol jogszabályi rendelkezés nem ír elő más bírósági vagy hatósági eljárást ... nincs elvi alapja a törvényességi felügyelet jelenlegi megosztásának, ezért a törvényességi felügyeleti jogkört egységesen a bírósághoz telepíti, azzal ..., hogy más törvény bizonyos törvényességi felügyeleti jogköröket szükség esetén más állami szervhez is telepíthet." A törvényességi felügyelet jelenlegi megosztása a jogi személyek típusainak eltérő sajátosságain, rendeltetésén, struktúráján, létrehozásuknak eltérő okain (gazdasági tevékenység, állami feladat megvalósítása, érdekképviselet stb.) alapul. Az eltérő rendeltetésből adódóan a törvényességi felügyelet mértékének, terjedelmének és formájának szükségessége is eltérő, ebből adódik a törvényességi felügyelet feladatainak jelenlegi megosztása az azt végző szervek között. A tervezet a törvényességi felügyeletet csak egy szempontból közelíti meg: a jogi személy gazdasági forgalomban való részvételének oldaláról és e szempontból mintegy cégként való megközelítéséből. Ebből a szempontból a jogi személy gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatát kizárja [2:89. § (2) bek. c) pont]. A jogi személyek egy része egyfelől azonban alapvetően nem gazdasági (vállalkozási) tevékenységet végez és e tevékenységek ellenőrzése is szükséges, másfelől egyes jogi személyek - és ilyen az alapítvány is - rendeltetéséből adódóan éppen a gazdasági-célszerűségi szempontok ellenőrzése is indokolt lehet. Erre a 2:89. § (2) bekezdésének a) pontja is utal, amikor úgy rendelkezik, hogy a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki olyan ügyre, amelyet törvény más szerv hatáskörébe utal. A törvényességi felügyeletre vonatkozó megosztottság tehát ugyanúgy fennmaradna, csak átrendeződne. Ennek az átrendezésnek semmi indokát nem látom.
Az alapítványok esetében a kuratórium döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára éppen hogy szükség van. Az alapítványrendelés lényege, hogy az alapító az általa meghatározott célra rendelkezésre bocsátott (és megelőzőleg a saját vagyonától elkülönített) vagyontól függetlenedik, annak kezelését nem végzi. Az alapítványi cél megvalósítása az önálló jogi személy alapítvány kezelő szervének (kuratóriumának) feladata. Az alapítók abban a reményben rendelik vagyonuk egy részét meghatározott célra, hogy a cél folyamatosan meg is valósuljon. Az alapítványok története az ókortól kezdve arról is szól, hogy az alapítók e reménye nem ritkán a kezelők "áldásos" tevékenysége folytán füstbe ment, az alapítvány vagyona ennek következtében elenyészett. Hogy ez ne történhessék meg, alakultak ki az alapítványok feletti különböző felügyeleti formák, amelyeknek az a lényege, hogy ellenőriztessék, vajon a kezelők az alapítvány céljainak megfelelően munkálkodnak-e.
Az alapítványok nyilvántartása a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik. Nem tudhatni, hogy a nyilvántartás cégbírósági hatáskörbe kerülne-e. A cégbíróságok jelenleg a gazdasági tevékenységet végző jogi személyek nyilvántartását végzik. Kérdéses, hogy a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása mellett a bíróságok (vagy akár a cégbíróságok) az alapítványok feletti általános törvényességi felügyelet feladatait elbírnák-e, erre vonatkozó tapasztalattal ugyanis nem rendelkeznek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
