A törvényhozás tagjainak a választása a demokratikus államok működésének egyik sarkköve. A választások integritása biztosítja a demokratikus működés legitimációját, ennek aláásása az állam működőképességét veszélyezteti.
A hibriditás jelen korunk egyik legjelentősebb és legösszetettebb biztonsági kihívása. A hibriditás többszintű, eltérő eszkalációs fokot magába foglaló fogalom. A vizsgált téma szempontjából a fogalom legtágabb értelmezési szintje, a hibrid fenyegetés bír jelentőséggel. Ezen esetkörben a katonai szembenállás lehetősége távoli, valójában a geopolitikai versengés eszközeként értelmezendő a hibriditás. Ekkor a szembenálló geopolitikai közösség egyes tagjaival szembeni beavatkozást jelenti, annak demokratikus folyamataiba, hogy hosszabb-rövidebb időre belpolitikai krízist idézzenek elő, ami az adott állam erőforrásait kellően leköti annyira, hogy a másik fél hatékonyabban tudja érvényesíteni geopolitikai céljait.
E stratégia eredményességét fokozza a kibertér és a hozzá kapcsolódó technológiák. Így ennek kifejezetten alkalmas terepe a modern demokratikus választások, hiszen ma már a legtöbb állam esetében vagy az egész választási folyamat, vagy annak egy része az elektronikus rendszereken keresztül valósul meg.
A választások biztonságát érdemes itt kétfelé bontva vizsgálni. Egyik szempont magának az elektronikus rendszernek a biztonsága, integritása, amelyen keresztül a választásokat lefolytatják. Az elektronikus választási rendszerek biztonsága kiemelt fontossággal bír, így ezek az állami kritikus infrastruktúra részét képezik. Az elmúlt években számos országban történtek kibertámadások a választási információs rendszerek ellen, amelyekben az elkövetők nemegyszer nagy mennyiségű személyes adathoz jutottak hozzá. Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket hozott a nyilvános választásokat és a szavazási folyamatot érintő támadások ellen, melyek közé tartozik a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása.
A másik szempont a választásokkal kapcsolatos külföldi államok által megvalósított dezinformációs szcenáriókban rejlő veszély. E dezinformáció révén a támadó állam kétséget és bizonytalanságot ébreszt a társadalomban a választások tisztaságával, a jelöltek személyével kapcsolatban, lényegében delegitimálva a választások eredményét. Ezzel megvalósítva az orosz hibrid stratégia alapcélját, az ellenőrzött káoszt. Mind a NATO, mind pedig az Európai Unió számos intézkedést hozott a dezinformáció leküzdése érdekében, azonban mára teljesen világossá vált, hogy ezek valós megoldást mindaddig nem jelentenek a problémára, amíg a közösségimédia-platformok nem működnek közre ténylegesen ebben a folyamatban, nem osztják meg a szűrési mechanizmusuk hátterét és nem működnek együtt az állami szervekkel.
The election of members of the legislature is a cornerstone of the functioning of democratic states. The integrity of elections ensures the legitimacy of democratic functioning, and undermining it threatens the functioning of the state.
Hybridity is one of the most significant and complex security challenges of our time. Hybridity is a multi-level concept involving different levels of escalation. The broadest level of interpretation of the concept is significant for the topic under consideration: the hybrid threat. In this case, the possibility of military confrontation is remote, and in fact hybridity is then seen as a means of geopolitical competition. In this case, it means interfering with the democratic processes of the individual members of the opposing geopolitical community in order to provoke a domestic political crisis for a longer or shorter period of time, which would sufficiently tie up the resources of the state in question to enable the other side to pursue its geopolitical goals more effectively.
The effectiveness of this strategy is enhanced by cyberspace and related technologies. Thus, modern democratic elections are a particularly suitable arena for this, since in most states today either the whole or part of the electoral process is carried out through electronic systems.
The security of elections should be looked at in two ways here. One is the security and integrity of the electronic system itself through which elections are conducted. The security of electronic electoral systems is of paramount importance and they are therefore part of the state critical infrastructure. In recent years, there have been cyber-attacks on election information systems in a number of countries, in which the perpetrators have gained access to large amounts of personal data. The European Union has taken restrictive measures against attacks on public elections and the voting process, including the freezing of funds and economic resources.
Another aspect is the danger of disinformation scenarios by foreign states in connection with elections. Through this disinformation, the offending state creates doubts and uncertainty in society about the purity of the elections and the identity of the candidates, essentially delegitimising the outcome of the elections. Thus realising the basic objective of the Russian hybrid strategy of controlled chaos. Both NATO and the European Union have taken a number of measures to combat disinformation, but it is now abundantly clear that these will not be a real solution to the problem until social media platforms are genuinely engaged in this process, sharing their filtering mechanisms and cooperating with state authorities.
Keywords: hybridity, hybrid threat, election, network security, disinformation
- 21/22 -
A törvényhozás tagjainak választása a demokrácia egyik sarokköveként értelmezhető, amely a polgárok számára kiemelt fontosságú lehetőséget jelent arra, hogy részt vegyenek a mindenkori politikai folyamatokban és az életüket, mindennapjaikat befolyásoló jogalkotás legalább közvetett alakításában. A választásokhoz vezető folyamatok, annak szervezése, lebonyolítása, az eredmények megállapítása és közzététele így rendkívül érzékeny pontjai egy állam demokratikus működésének. E rendszerekbe vetett közbizalom magas szinten tartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatalmi ág, és végső soron a teljes állami hatalmi attribútum legitimitása megkérdőjelezhetetlen legyen a társadalom oldaláról.[1]
A választási folyamatok integritása alapvető kérdés a demokratikusan működő államok esetében, hogy annak eredménye mind a belső társadalom, mind pedig az állam külső kapcsolatainak köreiben vitathatatlan eredménnyel záruljon. Hiszen ez megágyaz a következő időszak politikai döntései támogatottságának is, a belső folyamatok nyugalmának.
Mára nagyon sok állam esetében a teljes folyamat, de szinte mindegyikben az egyes részfolyamatok a digitális környezetben valósulnak meg. Ehhez még hozzátartozik, hogy maga a választási kampány sikere is erősen kötődik a kibertérhez, kifejezetten a közösségi médiához.[2] Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben, amikor a Kelet és a Nyugat közötti politikai, geopolitikai törésvonalak felerősödtek, ismét a figyelem középpontjába került az egyik fél oldaláról az ezekbe a demokratikus folyamatokba való beavatkozás általi gyengítése a másik félnek, míg másik oldalról e folyamatok integritásának erősítése.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
