A jogi környezet finomhangolása révén az idén jelentősen felgyorsulhat a Nemzeti Eszközkezelőhöz beérkező ingatlan felajánlások üteme. Ezzel párhuzamosan megszaporodhatnak a jegyzői feladatok is. Alábbi írásunkkal a jegyzők számára igyekszünk a gyakorlatban is hasznosítható segítséget nyújtani.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t a kormány az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül hívta életre a súlyosan eladósodott, s a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok megsegítésére, egyben lakhatásuk biztosítására. A jelzáloghitelezésből fakadó problémákat jól ismerik a települési önkormányzatok is, hiszen a nehéz szociális helyzetbe került családok elsőként hozzájuk fordulnak közvetlen segítségért. Ily módon a NET program ismertségéhez, sikeréhez már eddig is sokban hozzájárultak a települési önkormányzatok jegyzői. Rájuk a jövőben is fontos szerep hárul, mivel a programba kerüléshez elengedhetetlen, kibővített szociális rászorultsági feltételek teljesülését továbbra is ők igazolják. Fontosnak érezzük tehát, hogy a jegyzők első kézből kapjanak tájékoztatást, mert ezzel az ő munkájukat, és rajtuk keresztül a nehéz helyzetbe került családokat is segítjük.
A NET program célja, hogy a korábban forint- vagy deviza alapú, lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt felvevő, de különböző okokból - munkahely elvesztése, törlesztő részlet drasztikus emelkedése, egészségkárosodás stb. - hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó adósok lakhatását hosszú távon biztosítsa.
Ennek módja, hogy a Magyar Állam nevében és javára a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a fizetési gondokkal küzdő hiteladós ingatlanát diszkont áron megvásárolja, melynek fejében a hiteladós jelzáloghitel szerződésből eredő tartozását a hitelező pénzügyi intézmény elengedi. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a korábbi hiteladós (zálogkötelezett) és családja számára - méltányos bérleti díj megfizetése ellenében - határozatlan időre bérlői jogot biztosít az adott ház vagy lakás vonatkozásában.
A társaság a Magyar Állam nevében minden olyan felajánlott ingatlant megvesz, amelynél teljesülnek a jogszabályi feltételek, és amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmény(ek) is hozzájárult(ak). A korábbi tulajdonos az adásvételi szerződés megkötésével egy időben bérlővé válik, és ennek megfelelően az ingatlant egészen addig használhatja, amíg a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tesz - mindenekelőtt havi rendszerességgel megfizeti a bérleti díjat. A méltányos, jogszabály által meghatározott bérleti díj kiszámításakor a hitel felvételekor meghatározott forgalmi érték 1,5 százalékát kell alapul venni és 12 egyenlő részre elosztani. (A bérleti díj tehát egy 10 millió forint forgalmi értékű ingatlan esetében havi 12 500 forintot tesz ki.)
A program egyik legfontosabb sajátossága, hogy a három, már említett szereplő - a Magyar Állam, a hitelező pénzintézet valamint a tulajdonos - közös áldozatvállalásán alapul. Az állam (a település típusától függően a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 35-55 százalékáért) vásárolja meg a felajánlott ingatlant, a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását, míg a törlesztési nehézségekkel küzdő adós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként marad otthonában.
Az idén minden bizonnyal felpörög a NET program, köszönhetően a tavaly decemberi, valamint a küszöbön álló újabb jogszabály-változásoknak. A következő hónapokban várhatóan a jegyzőket is egyre többen keresik majd meg a NET programmal összefüggő kérdésekkel, így érdemes röviden kitérni arra, hogy milyen szerep hárul a jegyzőkre.
A NET program működését alapvetően két jogszabály határozza meg, egy törvény, valamint egy kormányrendelet. A Hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény az ingatlanra, valamint a hitelszerződésre vonatkozó feltételeket írja le, míg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Kormányrendelet a szociális rászorultsági feltételeket veszi számba. A vonatkozó kormányrendelet ad útmutatást abban a tekintetben is, hogy a szociális rászorultsági feltételek teljesülését miként igazolhatják a jegyzők.
Ha az ingatlanra és a hitelszerződésre vonatkozó feltételek teljesülnek, akkor a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. abban az esetben vásárolhatja meg az ingatlant, ha a hiteladós (zálogkötelezett) vagy a vele egy háztartásban élő házastársa (élettársa) jegyző által megállapított ápolási díjban vagy saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj vagy rehabilitációs járadék) részesül. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete által megállapított, a "18 éven felüli tartósan beteg hozzátartozó ápolása" jogcímen folyósított ápolási díj nem jogosít fel a programban való részvételre, így az ilyen típusú igazolást a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem fogadhatja be. Ezért az ápolási díj igazolásának kiállításakor ki kell térni arra, hogy azt az érintett milyen jogcímen kapja.
Bár az ápolási díjra vonatkozó jogosultságot 2013. január 1-jétől a lakóingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal állítja ki, a 2012. december 31-ig kapott ápolási díjról a jegyző által kiállított iga-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
