A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] (a továbbiakban: Irányelv) vezette be azt az alternatív vitarendezési rendszert az Európai Unión (a továbbiakban: EU) belül, mely biztosítja a kereskedő és a fogyasztó között létrejött adásvételi vagy szolgáltatási szerződésből eredő viták egyszerű, gyors és lehetőség szerint nem túl költséges peren kívüli rendezését. Az Irányelv 25. cikkének való megfelelés érdekében valamennyi tagállamnak 2015. július 9. napjáig kellett megtenni azokat a jogalkotási lépéseket, melyekkel a fogyasztók számára biztosítanak a vállalkozásokkal szembeni alternatív vitarendezési fórumokhoz fordulási lehetőséget.
Az Irányelvvel egy időben került elfogadásra a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2], mely az online térben kötött fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos online vitarendezési fórum kiépítését irányozta elő. Ennek keretében az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Unióban letelepedett kereskedők közötti, online
- 35/36 -
szerződésekből eredő jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére van lehetőség egy európai online vitarendezési platformon keresztül.
Az alternatív, peren kívüli vitarendezési megoldások természetesen már ezt megelőzően is léteztek egyes tagállamokban[3], de ahogyan az Irányelv preambulumának (5) bekezdése utalt rá, az alternatív vitarendezés fejlettségi szintje az Unió területén még nem volt ebben az időben elég magas és elég egyenletes. Ugyanis azokon a területeken, ahol az alternatív vitarendezési eljárások rendelkezésre álltak, jelentős minőségbeli különbségek voltak tapasztalhatók az egyes tagállamok között, és a határokon átnyúló jogvitákat az alternatív vitarendezési fórumok gyakran nem kezelték hatékonyan. A témában 2019. szeptemberében született meg az Európai Bizottság első jelentése[4] mely következtetésként kifejti, hogy a fogyasztói alternatív vitarendezés és online vitarendezés a fogyasztóvédelmi jog érvényesítésének szerves részévé vált az EU-ban, melynek további ismertségét fokozni szükséges.
Jelen tanulmány célja a Cseh Köztársaság jogi szabályozásának áttekintése a fogyasztó és vállalkozás közötti jogvita megoldására szolgáló alternatív vitarendezési fórumok tekintetében (ide nem értve az európai online vitarendezést). Elsőként azt tisztázza, hogy a vizsgálat alá vont ország hogyan szabályozza az alternatív vitarendezési fórumokra vonatkozó kérdésköröket. Majd kifejtésre kerül, hogy milyen speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályozás vonatkozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita megoldására rendelkezésre álló alternatív vitarendezési fórumokra. Végül a tanulmány kitér a vitarendezési fórum tagjaira (pl. a tagok kinevezésére, összeférhetetlenségére) vonatkozó speciális rendelkezések bemutatására is.
A fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésének alapjait Csehországban a fogyasztóvédelemről szóló 634/1992. sz. törvény[5] (a továbbiakban úgy is mint:
- 36/37 -
Fgytv.) szabályozza. A cseh jogi terminológiában a "mimosoudního řešení spotřebitelských sporů"[6] kifejezést alkalmazzák, emellett pedig használatos az angol ADR (alternative dispute resolution) rövidítés is.
Az Fgytv. a fogyasztói szerződésekben a kereskedővel szemben gyengébb, kiszolgáltatottabb pozícióban lévő fogyasztónak biztosít lehetőséget az adásvételi szerződésből vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésből eredő jogvita peren kívüli rendezésére, azonban nem minden szolgáltatás területén[7]. Az egészségügyi szolgáltatások, a nem gazdasági jellegű állami szolgáltatások (azaz az állam által vagy megbízásából ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetében), valamint a továbbképzést vagy felsőoktatást nyújtó állami szolgáltatókkal szemben nincs lehetőség alternatív vitarendezési fórumon igényérvényesítésre.
Ezt a jogintézményt csak a fogyasztó veheti igénybe, nem alkalmazható a vállalkozások közötti vitákban, illetve abban az esetben sem, ha a vállalkozó kíván a fogyasztóval szemben igényt érvényesíteni. A fogyasztó fogalmát ebben a tekintetben a cseh Fgytv. nem terjeszti ki úgy, mint ahogy azt például a magyar fogyasztóvédelemről szóló törvény[8] teszi az értelmező rendelkezései alapján. A magyar békéltető testület eljárásában ugyanis lehetősége van a vállalkozásnak "fogyasztóként" is eljárni, amennyiben végfelhasználóként, gazdasági tevékenységén kívül vásárolt egy terméket, vagy szolgáltatást[9], a cseh szabályozás szerint erre Csehországban nincs lehetőség.
A cseh fogyasztóvédelmi törvény határozza meg, hogy a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésének kik lehetnek az alanyai[10] (lebonyolítói, mint ADR szervek) attól függően, hogy mi a jogvita tárgya:
1. Pénzügyi döntőbíró finanční arbitr) - a fogyasztók és a pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vagy közvetítő pénzintézetek vitáit bírálja el a pénzügyi döntőbíróról szóló 229/2002. számú törvényben szabályozottak szerint[11].
2. Cseh Távközlési Hatóság (Česky telekomunikační úřad - ČTÚ) - az elektronikus hírközlés és a postai szolgáltatások területén felmerülő vitákat oldja meg, az elektronikus hírközlésről és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 127/2005. számú törvény[12] (a továbbiakban: Hírközlési tv.), valamint a postai szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról
- 37/38 -
szóló 29/2000.számú törvény[13] (a továbbiakban: Postatv.) szabályai alapján.
3. Energetikai Szabályozási Hivatal (Energetický regulační úřad -ERÚ) - a villamos energia, a gáz és a fűtés területén felmerülő fogyasztói problémákat kezeli az energiaágazati üzletviteli feltételekről és az államigazgatás ellátásáról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 458/2000. törvény[14] (a továbbiakban: Energetikai tv.) szabályai szerint.
4. Cseh Kereskedelmi Felügyelet (Česká obchodní inspekce - ČOI) vagy pedig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által felhatalmazott más szerv jár el azokban az esetekben, amikor az előzőekben említett szervek nem rendelkeznek az adott ügyben hatáskörrel.
A fent említett, törvényben nevesített szerveken kívül jelenleg további három szervezet tevékenykedik alternatív vitarendezési fórumként a Cseh Köztársaságban az Irányelv alapján tett jelentés[15] tanúsága szerint, melyek tehát az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felhatalmazása alapján végzik tevékenységüket, ezek a következők:
• a Cseh Ügyvédi Kamara (Česká advokátní komora - ČAK) az ügyvéd és a fogyasztó közötti, jogi szolgáltatásnyújtásról szóló szerződésből eredő vitákat bírálja el
• a Cseh Fogyasztók Szövetsége (Sdružení českých spotřebitelů -SČS)
• a Cseh Biztosítók Szövetségének ombudsmani hivatala (Kancelář ombudsmana České asociace pojišťoven - KO ČAP) biztosítás területén felmerülő vitákat bírálja el olyan esetekben, amikor a pénzügyi döntőbíró nem rendelkezik hatáskörrel.
Ez a rendszer láthatóan azon a koncepción alapul, hogy a döntések leginkább szakmailag megalapozott módon szülessenek, azonban esetenként nehezebben lehet átlátható a fogyasztók számára a hatáskörök elhatárolása és ennek alapján az, hogy az adott ügyben pontosan kihez kellene fordulniuk. Néhány EU-s tagállam[16] ezzel szemben igyekszik pontosan lehatárolni a hatásköröket és kevesebb számú szervezetet von be az alternatív vitarendezési struktúrába az Európai Bizottság hivatalos honlapján fellelhető információk alapján. Szlovákiában, ahol a cseh megoldáshoz hasonló az alternatív vitarendezési struktúra, például a hatásköri elhatárolási problémákat azzal oldják fel, hogy "abban az
- 38/39 -
esetben, amennyiben több AVSZ is illetékes az alternatív vitarendezésben, a fogyasztónak joga van megválasztani, hogy melyikhez nyújtja be a kérelmet[17]". A másik véglet Franciaország, ahol összesen mintegy 80 különböző szervezet van megjelölve alternatív vitarendezési fórumként, melyből 42 pénzügyi szolgáltatások kapcsán is eljárhat.
A cseh szabályozás a hatásköri problémákat azzal oldja fel az Fgytv. 14. §-ában, hogy a kereskedő (eladó, szolgáltatásnyújtó) kötelezettségévé teszi, hogy a fogyasztót világos, érthető és könnyen hozzáférhető módon tájékoztassa, hogy mely fogyasztói vitarendezési szerv rendelkezik hatáskörrel vita esetén az általa értékesített termék vagy szolgáltatás típusa szerint.
A fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésének általános szabályait a cseh fogyasztóvédelmi törvény szabályozza, míg a külön - fentebb már említett törvények - (pl. a pénzügyi döntőbírói törvény, hírközlési törvény, stb.) speciális szabályokat tartalmazhatnak az eljárással kapcsolatosan, melyeknek azonban összhangban kell lenni az Fgytv. szabályaival. Erre tekintettel az eljáró szervek kötelesek honlapjukon részletes tájékoztatást közzétenni a fogyasztói jogviták rendezésére vonatkozó eljárásukról[18]. Jelen tanulmány kizárólag a Fgytv.-ben nevesített négy eljárásra fókuszál, a minisztériumi felhatalmazással eljáró három igényérvényesítési fórum eljárását nem tárgyalja.
A fogyasztó fogalmának meghatározásakor az Fgytv. rendelkezéseiből kell kiindulni, a 2. § (1) bek. a.) pontja szerint "az a természetes személy, aki nem üzleti tevékenysége, illetve önálló hivatása gyakorlása keretében jár el" Az Fgytv. 20d. §-a biztosítja a fogyasztónak az adásvételi szerződésből vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésből eredő fogyasztói jogvita peren kívüli rendezésének jogát.
Általánosságban elmondható[19], hogy a fogyasztói jogviták peren kívüli intézése rendszerint a fogyasztó kérelmére indul. A kérelemnek meg kell felelnie az Fgytv.-
- 39/40 -
ben vagy a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek. Nyilatkozni kell például abban a tekintetben, hogy a bíróság az ügyben még nem döntött, illetve egyéb választottbírósági ítélet sem született, és nem is kezdeményeztek ilyen eljárást és hogy a fogyasztói jogvita peren kívüli rendezése keretében nem kötöttek megállapodást a felek. A fogyasztónak bizonyítékot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a vitát közvetlenül a másik féllel megkísérelte rendezni, ami nem volt sikeres és a tényállításait igazoló egyéb dokumentumokat is csatolnia kell. A vitában részt vevő feleknek nem kell jogi képviselővel eljárni, s a legtöbb fórum előtt az eljárás ingyenes[20].
A Cseh Távközlési Hatóság, az Energetikai Szabályozási Hivatal és a pénzügyi döntőbíró eljárásának eredményeképp egy mindkét félre érvényes és kötelező határozat születik. A fentebb említett többi hatóság és intézmény, azaz a fogyasztói jogviták szempontjából különösen fontos Cseh Kereskedelmi Felügyelet ezekben az ügyekben nem hozhat jogilag kötelező erejű határozatot, az eljárás eredménye a két fél közötti megállapodás lehet, ami azonban épp a kialakult konszenzus miatt nagyobb eséllyel kerül önkéntesen végrehajtásra.
Tekintettel arra, hogy a legtöbb fogyasztót érintő, mindennapi, általában kisebb értékű ügy (pl. hibás teljesítésből eredő ügyek) a Cseh Kereskedelmi Felügyelet előtt jelenik meg, így e szerv eljárását szeretném elsőként rögzíteni. 2021. évben a Felügyelet külön eljárási szabályzatban részletezte a Fgytv.-ben meghatározott ARD eljárást.[21] Megjegyzendő, hogy az eljárás háttérjogszabályaként a közigazgatási eljárási kódex[22] került megjelölésre az egyes eljárásokra vonatkozó speciális szabályokban.[23]
A Cseh Kereskedelmi Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Fgytv.-ben szabályozott általános szabályok és a belső eljárási szabályzata szerint jár el a fogyasztó kérelmére indított eljárásban. Az eljárás a felek számára díjmentes, a saját felmerülő költségeiket maguk viselik. A Felügyelet a honlapján[24] közzétett információk alapján leggyakrabban a fogyasztási cikkekkel kapcsolatos panaszokkal összefüggő kérdések, az áruk kiszállításával, vagy a szerződéstől való
- 40/41 -
elállás utáni pénz visszatérítésével kapcsolatos problémák, a javítási- és egyéb szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos vitákban jár el.
A kérelmet írásban, meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, azonban szóban is tehető, ekkor jegyzőkönyv készül róla. Emellett online űrlap is elérhető[25] a Felügyelet honlapján, mely egyszerű, átlátható, és a mellékletek csatolásával az igényt alátámasztó dokumentumok is rögzíthetőek. Az online űrlap tartalma természetesen igazodik a törvény által előírt adattartalomhoz, miszerint a kérelem tartalmazza[26] a jogvitában érintett felek adatait, a jogvita tárgyát, a fogyasztó igényét és azt az időpontot, amikor az igényt a vállalkozóval szemben érvényesíteni próbálta.
A fogyasztó attól az időponttól számított 1 éven belül nyújthat be kérelmet, amikor először próbált igényt érvényesíteni a vita tárgyát képező dologgal kapcsolatosan az eladóval/szolgáltatásnyújtóval szemben. A kérelemhez csatolni kell annak igazolását, hogy a kérelmező nem tudta a vitát közvetlenül a másik féllel rendezni, valamint az állított tényeket bizonyító egyéb dokumentumokat, amennyiben rendelkezésre állnak. Az eljárásban nem kötelező a jogi képviselet, de ha a kérelmezőt meghatalmazott képviseli, akkor a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást is. Ugyan a törvény nem írja elő, azonban a belső eljárási szabályzat alapján a Felügyelet eljárását a cseh nyelven kívül szlovák és angol nyelveken is lehet kezdeményezni[27].
Ha a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban előírt adatokat, vagy a szükséges iratok nincsenek csatolva, a Felügyelet 15 napos határidő biztosításával felhívja a kérelmezőt, hogy pótolja a hiányosságokat. Fontos, hogy ezt a kérelmező megtegye, mert ennek híján a Felügyelet el fogja utasítani a kérelmet.
A kérelem a következő esetekben is elutasításra[28] kerül:
• az ügy elbírálása nem tartozik a Felügyelet hatáskörébe,
• ugyanebben az ügyben már volt folyamatban választottbírósági eljárás, vagy alternatív vitarendezés,
• az ügyben bírósági eljárás indult, vagy már született bírósági döntés,
• a fogyasztó a törvényben meghatározott határidő lejárta után nyújtotta be a kérelmet,
• a követelés nyilvánvalóan megalapozatlan.
A nyilvánvalóan megalapozatlan kérelem meghatározásához segítséget nyújt a törvény, amikor példálózó jellegű felsorolást ad olyan esetekről, amikor a kérelem ilyennek minősül. Ide tartozik például ha a kérelmező úgy nyújtja be újra a
- 41/42 -
kérelmet, hogy a korábbi eljárásban meghatározott feltételeknek nem tett eleget, vagy pedig egyértelműen vissza kíván élni a jogaival a másik fél kárára.
A Felügyelet a fogyasztó által benyújtott kérelemről értesíti azt a kereskedőt, akivel a fogyasztó vitában áll, és a kereskedő köteles azt 15 munkanapon belül észrevételezni. Az eljárásban kiemelendő a kereskedő (eladó, szolgáltató) együttműködési kötelezettsége, ezen belül pedig a nyilatkozattételi kötelezettsége, melyek rögzítése kulcsfontosságú a békéltetési eljárás eredményes lefolytatásához.
Az eljárásban részt vevő fél köteles állításai alátámasztására bizonyítékokat előterjeszteni. Ha a fél valamely irat tartalmára hivatkozik, köteles annak másolatát bemutatni, azonban a Felügyeletet nem kötik a felek bizonyítási kérelmei, és jogosult maga is bizonyítást végezni, ha azt célszerűnek tartja. A vita eredményessége érdekében szükséges, hogy a fogyasztó hitelesen igazolni tudja az általa előadott igény jogosságát. Főképp a hibás teljesítéssel összefüggő vitás kérdéseknél, illetve a kereskedő által elutasított igényeknél a fogyasztó a panasz megalapozottságát szakértői véleménnyel igazolhatja. A Felügyelet honlapjáról elérhető a bírósági szakértők jegyzéke, ahol az adott témában jártas szakértő kereshető ki. Abban az esetben, ha a szakvélemény alapján bebizonyosodik, hogy a fogyasztó igényét a kereskedő indokolatlanul utasította el, a fogyasztó követelheti a szakértői vélemény elkészítésével kapcsolatban felmerült ésszerű költségek megfizetését is.
Az eljárás leggyakrabban írásban kerül lefolytatásra, azonban indokolt esetben a Felügyelet a vitában részt vevő felek hozzájárulásával szóbeli meghallgatást is elrendelhet. A Felügyelet értékeli a felek nyilatkozatait és kérheti a felektől a nyilatkozataik kiegészítését. Az eljárás során összegyűjtött iratok és a feltárt tények alapján ezt követően a Felügyelet megkísérli a felek között az egyezség létrehozatalát, melyet írásba kell foglalni[29].
Az ügy elbírálására 90 nap áll rendelkezésre, amely azonban indokolt esetben (összetett probléma esetében) egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható. A Felügyelet honlapján található tájékoztatás szerint[30] e szerv eljárásában az ügyek intézésének átlagos időtartama 73 nap.
Az eljárás során történhetnek olyan körülmények, amelyek az érdemi döntés meghozatalát megelőzően annak megszüntetéséhez[31] vezethetnek. A fogyasztónak egyoldalú nyilatkozatával joga van az eljárás megszüntetését kérni, emellett a felek megállapodhatnak egymással az eljáráson kívül is, melyet ugyancsak írásban kell megtenni. Értelemszerűen a felek bármelyikének halála, jogutód nélküli megszűnése is az eljárás megszüntetését eredményezi. Ezen túlmenően az eljárás akkor is megszűnik, ha 90 napon belül nem kerül sor a befejezésére.
- 42/43 -
A fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésének célja a jogvita békés rendezése és a felek közötti megállapodás létrehozása. Abban az esetben, ha az egyik fél nem hajlandó elfogadni az alternatív vitarendezés keretében javasolt megállapodást, az eljárás az eljárási határidő lejártát követően megszűnik. Azonban ha a Felügyelet valamilyen okból célszerűnek találja, az eljárás megszüntetéséről szóló értesítéssel egyidejűleg a vita tárgyára vonatkozó, nem kötelező erejű jogi véleményt ad[32]. Ha a peren kívüli vitarendezés keretében nem születik megállapodás a felek között, bármelyik fél polgári jogi keresetet nyújthat be hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
A Pénzügyi Döntőbírói Irodát (Kancelář Finančního Arbitra) (a továbbiakban: Iroda) a Cseh Köztársaságban 2003. január 1. napjával hozták létre a pénzügyi döntőbírókról szóló törvénnyel (továbbiakban Pd.Tv.). A pénzügyi döntőbírói iroda létrehozásának egyik alapvető célja a cseh jogrendnek az Európai Unió jogával való harmonizálása volt.
A pénzügyi döntőbíró az eljárásban az Fgytv. szabályainak betartása mellett a Pd.Tv. szerint köteles eljárni az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben[33]. Kötelezettsége a legjobb tudása és lelkiismerete szerint, pártatlanul, tisztességesen és késedelem nélkül döntést hozni.
Az Iroda honlapján[34] a fogyasztókat orientáló jelleggel rögzítésre került, hogy mely pénzügyi jellegű viták nem tartoznak a pénzügyi döntőbíró hatáskörébe,
- 43/44 -
ide sorolhatóak például amelyek nem életbiztosításból (vagyonbiztosítás, balesetbiztosítás, felelősségbiztosítás, balesetbiztosítás stb.) erednek. A pénzügyi döntőbíró nem dönthet a vitában akkor sem, ha a Pd.Tv. 9. §-ában felsorolt tények (az eljárás akadályai) bármelyike bekövetkezett, azaz:
• ha a vita nem tartozik a döntőbíró hatáskörébe,
• ugyanabban az ügyben a bíróság előtt eljárás van folyamatban, vagy már döntött
• döntőbíró előtt ugyanabban az ügyben eljárás van folyamatban, vagy már döntött.
A pénzügyi döntőbíró előtti eljárás a Felügyelet előttihez hasonlóan ingyenes, jogi képviselethez nem kötött és az eljárás költségeit a vitában részt vevő felek maguk viselik. A pénzügyi döntőbíró előtt is kizárólag a fogyasztó kérelmére lehet eljárást indítani. A pénzintézet az eljárásban aktívan semmit nem követelhet az fogyasztótól, igazából csak reagál a fogyasztó által megfogalmazott igényre[35].
Az eljárás menete értelemszerűen az előzőekben ismertetett - Fgytv.-ben rögzített - általános eljáráshoz igazodik. A megindítására irányuló javaslat benyújtható írásban postai úton, vagy elektronikus formában, ezen kívül személyesen a kérelem jegyzőkönyvben történő bediktálásával az Iroda székhelyén. A Pd.Tv. érezhetően kiemeltebben kezeli a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának, akár segítésének a kérdését. Ez vélhetően a pénzügyi szaktudással általában nem bíró átlagfogyasztók e témában fennálló még nagyobb kiszolgáltatottságából ered. A pénzügyi döntőbíró köteles például segítséget nyújtani a kérelem benyújtása és az eljárás során ahhoz, hogy a fogyasztók a követeléseiket hatékonyan és jogosan érvényesíthessék. Szóbeli előterjesztésnél például elegendő, ha a kérelmező saját szavaival írja le az pénzügyi szolgáltató kötelességszegését, annak lényeges körülményeit, illetve a kérelmezőnek okozott kárt.
A Pd.Tv. 10. § (1) bekezdésében találhatjuk a kérelem tartalmára vonatkozó előírásokat; a felek adatainak megjelölésén túl ebben az eljárásban is igazolni kell, hogy a fogyasztó megpróbálta a vitáját közvetlenül a szolgáltatóval elrendezni. A csatolandó bizonyítékokra útmutatást az Iroda honlapján találhatunk, egy példálózó jellegű felsorolás keretében, mely a fogyasztók számára egyfajta útbaigazításként szolgál. A pénzügyi döntőbírót nem korlátozzák a felek bizonyítási javaslatai, és aktívan maga szerzi be a bizonyítékokat. Ez az elv erőteljesen tükrözi a fogyasztó védelmét, aki a pénzügyi termékekben való elégtelen tájékozódás miatt előfordulhat, hogy nem tudja megfelelően megjelölni a javára szóló bizonyítékokat. Csatolandó bizonyítási eszközök vagy bizonyíték lehet különösen irat, tanúvallomás, szakértői vélemény - pl. az intézménnyel kötött szerződés,
- 44/45 -
általános szerződési feltételek, számlakivonat, az intézménnyel való kommunikációról szóló jegyzőkönyv - melyek rendelkezésére állnak, valamint meg kell jelölni a kérelmező által ismert, de nem elérhető egyéb bizonyítékokat is.
Az érvényesítendő igény megfogalmazására nézve is ad útmutatást az Iroda honlapja, ugyancsak példálózó jelleggel (pl. pénzeszközök visszaszolgáltatása, kártérítés, a szerződés vagy szerződéses megállapodás érvénytelenségének megállapítása.)
Az általános, Fgytv.-ben szabályozott eljáráshoz képest a pénzügyi döntőbíró eljárása leginkább abban speciális, hogy a vitában ugyan az egyezség létrehozására törekszik, azonban ennek híján is jogosult döntést hozni. A döntés végzés vagy határozat lehet, érdemben határozattal dönt és amennyiben valamilyen oknál fogva nem születik a vitát érdemben elbíráló döntés (pl. visszavonás miatt megszüntetik az eljárást), akkor végzéssel zárul az eljárás.
A vitában részt vevő bármely fél indokolással ellátott kifogást[36] emelhet a pénzügyi döntőbíró döntése ellen. A kifogásokról ismét a pénzügyi döntőbíró dönt. A pénzügyi döntőbíró kifogással kapcsolatos határozata végleges, azaz nem fellebbezhető, a döntés jogerőssé válik.
A pénzügyi döntőbíró jogerős határozata a kiszabott kötelezettség teljesítésére vonatkozó, az abban foglalt határidő lejártát követően végrehajtható, és a bírósági határozattal azonos joghatású. A pénzügyi döntőbíró jogerős határozata ellen a vitában részt vevő bármely fél keresetet nyújthat be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
Ennek az eljárásnak a további specialitása egyfajta szankció arra az esetre, ha a fogyasztó legalább részben sikeresen érvényesíti az igényét. A törvény ebben az esetben ugyanis kötbér[37] fizetésére kötelezi a pénzügyi intézményt - és csak ezt a felet, a fogyasztót ez a rendelkezés nem érinti, még ha sikertelen az igényérvényesítése, akkor sem - mégpedig a fogyasztónak fizetendő összeg 10%-ának megfelelő, de minimum 15 000 CZK összeg erejéig. A pénzügyi döntőbíró akkor is 15 000 CZK kötbért szab ki a pénzügyi intézményre, ha a fogyasztó igényének nem pénzösszeg a tárgya.
A Cseh Távközlési Hatóság (ČTÚ) (a továbbiakban: Hatóság) felelős a fogyasztói jogviták rendezéséért a Hírközlési tv. 129. § és a Postatv. 6a. § értelmében. Megjegyezendő, hogy az érintett szolgáltatások kapcsán a Hatóság nemcsak a fogyasztónak minősülő érintett fél ügyében járhat el, hanem bárki kezdeményezheti az eljárását, aki az adott szolgáltatás igénybevevőjeként jelenik meg, tehát akár gazdálkodó szervezet is. A Hírközlési tv. ugyanis a "résztvevő" fogalmat
- 45/46 -
használja a 129.§-ában, e fogalom magyarázata pedig a törvény 2.§ a., pontja szerint "bármely személy, aki e szolgáltatások nyújtására szerződést kötött egy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozóval." A Postatv. pedig a 6a.§-ban a küldemény "feladóját" és "címzettjét" jogosítja fel az eljárás megindítására, 2.§ (1) bekezdés e.) és f.) pontja alapján a "feladó: a postai küldeményen vagy a postautalványon feladóként megjelölt személy; ha a feladó nincs megjelölve, akkor az a személy, aki a postai szerződést kötötte." A címzett pedig "az a személy, akit a feladó a postai küldeményen vagy a postai megrendelési dokumentumon címzettként azonosít."
Eltérés az eljárásban azonban a résztvevő személyére tekintettel például a határidők kapcsán van, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggő ügyek esetében az eljárás határideje alapesetben 4 hónap, kivéve a fogyasztói szerződések esetében, ahol az Fgytv. szabályaihoz igazítva 90 nap.[38] (A vitarendezési eljárás átlagos ideje a Hivatal vonatkozásában a honlapon szereplő információk alapján[39] a 2018. évben 113 nap volt.)
Az eljárás az alapügyben részt vevő fél kérelmére indul és általában határozattal zárul, tehát itt is specialitásként szükséges kiemelni, hogy érdemben hoz az eljáró szerv olyan döntést, esetleges egyezség hiányában is, amely végrehajtható.
Ebben az eljárásban ugyancsak pluszként jelenik meg a Fgytv. rendelkezéseihez képest, hogy a csehen kívül szlovák nyelven is van lehetőség eljárni. Az alternatív vitarendezési fórumok közül ez az egyedüli, ahol az eljárás nem ingyenes, a kérelem benyújtása adminisztrációsdíj-köteles, mind a Hírközlési tv., mind a Postatv. alapján.
Az energia-szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből eredő fogyasztói jogviták esetében, amelyek tárgya a villamos energia, a gáz, a hőenergia szolgáltatása vagy ezek elosztása, ADR hatóságként az Energetikai Szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jár el.
A Hivatal eljárását ketté kell bontani abban a tekintetben, hogy kivel szemben merült fel az energia-szolgáltatás kapcsán a fogyasztó vitája, a háttérjogszabály mindkét esetben az Fgytv. Más az eljárás ugyanis ha az ún. "szolgáltatóval" (dodavatel) kapcsolatos a probléma és más, ha az ún. "közvetítővel" (zprostředkovatel) áll szemben a fogyasztó. A fogalmakat a cseh Energetikai tv. szabályozza.
A szolgáltatóval kapcsolatos eljárásban a Hivatalnak a fogyasztói jogviták kérelemre történő eldöntésére vonatkozó jogkörét az Energetikai tv. 17. § (7) bekezdés
- 46/47 -
e) 1. és 2. pontjai szabályozzák. Eszerint a háztartási fogyasztásra villamos energiát, földgázt vagy hőenergiát felhasználó fogyasztó vagy üzleti tevékenységet folytató természetes személy fogyasztó kérelmére határoz a Hivatal:
• a fogyasztó és az engedélyes közötti, a villamos energia, gáz vagy hőenergia szállítására vagy elosztására vonatkozó szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vitás ügyekben,
• valamint megállapítja, hogy a fogyasztó és az engedélyes között létrejött-e, vagy megszűnt-e, illetve mikor jött létre, illetve mikor szűnt meg az a jogviszony, amelynek tárgya villamos energia, gáz vagy hőenergia szolgáltatása vagy elosztása.
A szabályozásból kitűnik, hogy a vita eldöntésére a fogyasztón kívül az üzleti tevékenységet folytató természetes személy is nyújthat be kérelmet cseh és szlovák nyelven.
A Hivatal elbírálja azt a fogyasztói jogvitát, amelyben a fogyasztó a szerződésből eredő kötelezettségének teljesítését követeli az szolgáltatótól, mert az nem megfelelő módon vagy időben teljesített. A határozatával kötelezi az szolgáltatót például a villamosenergia- vagy gázszolgáltatás megkezdésére, ha azt a szerződött időpontig nem kezdte meg, vagy kötelezi például a villamosenergia- vagy gázszolgáltatásról szóló számla kiállítására.
A fogyasztói jogvita ügyében az eljárás a közigazgatási törvénykönyv szerint zajlik, az eljárásban az iratok cseh vagy szlovák nyelven készülnek, az esettől függően. Az eljárás a korábban vázoltakhoz hasonlóan kérelemre indul, és tartalmi előírásait tekintve ugyancsak a közigazgatási eljárási kódexre utal vissza[40]. Az előterjesztéshez csatolni kell minden, az adott üggyel kapcsolatos dokumentumot, így különösen a szolgáltatási szerződést, azok módosításait, az általános szerződési feltételeket, a számlákat, a felek közötti levelezést, megtett nyilatkozatokat. A Hivatal eljárása alapvetően ingyenesen vehető igénybe, azonban az eljárás során keletkezett költségek viseléséről a Hivatal dönt.
Az eljárás eredményeképpen a felek számára jogilag kötelező határozat kiadása történik; az ügyben hozott jogerős határozat végrehajtható, ha annak az eljárásban részt vevő felek önként nem tesznek eleget. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyről a Hivatal dönt.
Azokban az ügyekben, ahol a fogyasztó a közvetítővel áll szemben, az Energetikai tv. 11q.§ (2) bekezdése teremti meg az eljárás alapját az Fgytv.-n túlmenően. Emellett azonban belső szabályzat[41] is kibocsátásra került a Hivatal részéről, mely részletezi a vitarendezési eljárás szabályait. A szabályzat kizárólag a fogyasztó és
- 47/48 -
az energiaközvetítési tevékenységet végző[42] személy közötti jogvitára vonatkozik. A legfőbb különbség a másik eljáráshoz képest, hogy itt nem születik végrehajtható határozat, a fogyasztói jogvita peren kívüli rendezése a vitában részt vevő felek közötti írásban megkötött megállapodás megkötésével zárul.
Az alternatív vitarendezés keretében a lebonyolító szervek részéről a konkrét eljárást levezető személy kapcsán az alapvető rendelkezéseket az Fgytv. tartalmazza, emellett jogszabályi szinten a Pd.Tv. részletez még speciális szabályokat a pénzügyi döntőbíró kapcsán.
Az Fgytv. alapján a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére kijelölt természetes személy akkor tekinthető megfelelő szakértelemmel[43] rendelkezőnek, ha jogi egyetemi diplomát szerzett, és rendelkezik a szükséges ismeretekkel és készségekkel a bírósági vagy bíróságon kívüli vitarendezés területén.
A függetlenség és pártatlanság garanciájaként előírja az Fgytv.[44], hogy a kijelölt természetes személy megbízatása legalább 3 évre kell, hogy szóljon, valamint hogy nem lehet indokolás nélkül eltávolítani tisztségéből, továbbá a díjazása nem függhet a bíróságon kívüli vitarendezés eredményétől. A fogyasztói jogvita bíróságon kívüli rendezésére kijelölt természetes személy nem fogadhat el utasításokat a jogvitában részt vevő felektől vagy azok képviselőitől.
Amennyiben a kijelölt természetes személy a vitarendezési folyamat során bármikor olyan körülményt észlel, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy összeférhetetlenséget okozhat a jogvitában részt vevő valamelyik féllel, haladéktalanul értesíteni köteles erről az őt foglalkoztató ADR szervet. Az eljáró ADR szerv más személyt köteles az eljárás lefolytatására kijelölni, vagy javasolja a feleknek más - eljárni jogosult - ADR szervhez történő áttételt. Az eredetileg kijelölt személy abban az esetben járhat el, ha a vitában érintett felek - az összeférhetetlenségi ok, vagy egyéb, a pártatlanságot érintő körülmény ismeretében - ez ellen nem emelnek kifogást.
Az általános, Fgytv.-ben rögzített szabályokon túlmenően a Cseh Távközlési Hivatal honlapján szereplő információk szerint[45] az eljárásban kizárólag a közszolgálatról szóló módosított 234/2014. sz. törvény értelmében határozatlan időre foglalkoztatott tisztviselők vehetnek részt.
- 48/49 -
A fenti szabályokon túlmenően és azokhoz képest sokkal részletesebb és szigorúbb szabályok vonatkoznak a pénzügyi döntőbíró és helyettesének kinevezésére[46].
A döntőbírót és a döntőbíró-helyettest a pénzügyminiszter javaslatára a Kormány nevezi ki 5 éves időtartamra a Pd.tv. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül.
Pénzügyi döntőbíróvá és helyettes döntőbíróvá csak olyan személy nevezhető ki, aki jó hírnévvel rendelkezik, és akinek a tapasztalata biztosítékot nyújt arra, hogy feladatát megfelelően fogja ellátni. A kinevezés feltétele továbbá a Cseh Köztársaság valamely egyetemének jogi mesterképzésben szerzett egyetemi diploma, valamint a pénzügyi piacon vagy a fogyasztói érdekek védelmében a pénzügyi piacon szerzett 5 éves tapasztalat igazolása.
A Pd.Tv. a jó hírnév fogalmát annak negatív oldaláról közelíti meg, ugyanis a törvény szerint nem tekinthető jó hírnevűnek az a személy, akit szándékos bűncselekmény, vagyon elleni bűncselekmény, gazdasági bűncselekmény vagy terrorizmus finanszírozásával összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek.
A Pd.Tv. 5. §-a kimondja, hogy a döntőbíró a feladatát függetlenül és pártatlanul látja el és tartózkodik minden olyan cselekedettől, illetve helyzettől, ami pártatlanságának kétségbe vonhatóságához vezethet.
A döntőbíró feladatainak ellátásáért a Kormánynak tartozik felelősséggel, ennek keretében évente egyszer jelentést nyújt be a képviselőháznak és a kormánynak a tevékenységéről, amelynek tartalmaznia kell a tevékenysége ellátása során felmerült költségekre vonatkozó információkat, valamint a folyamatban lévő jogvitákra vonatkozó információkat is (anonimizált módon).
A Pd.Tv. több tisztség ellátásával is összeférhetetlennek minősíti a pénzügyi döntőbíró jogviszonyát. Ennek alapján a döntőbírót, illetve a helyettes döntőbírói jogviszony összeférhetetlen a köztársasági elnök, a parlamenti képviselő vagy a parlamenti szenátor, a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal vagy a Cseh Nemzeti Bank bankigazgatóságának tagja és a bíró tisztségével, valamint a közigazgatásban végzett bármely más tevékenységgel és a gazdálkodó szervezetek irányító, felügyeleti és ellenőrző szerveiben végzett tevékenységgel.
A pénzügyi döntőbírói tisztség gyakorlása összeférhetetlen bármely más jövedelemszerző tevékenységgel is, kivéve a saját vagyon kezelését, valamint a tudományos, oktatói, újságírói, irodalmi vagy művészeti tevékenységet, feltéve, hogy az ilyen tevékenység nem sérti a tisztség gyakorlását és annak méltóságát, és nem veszélyezteti a tisztség gyakorlásának függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat.
- 49/50 -
A Pd.Tv. a jogviszony megszűnésének és megszüntetésének az eseteit is rögzíti. A jogviszony megszűnik a hivatali idő lejáratával, lemondással, halállal, illetve a holtnak nyilvánítás tényének hatályba lépésével. Megszűnik ezeken kívül akkor is, ha az érintett - törvényben meghatározott - jó hírneve szenved csorbát azzal, ha a meghatározott bűncselekmények miatt elítélik.
A megszüntetés (felmentés) eseteit a Pd.Tv. 7.§-a rögzíti a következők szerint:
• a Kormány a pénzügyi döntőbírót felmenti, ha alkalmatlanná vált a tisztség betöltésére.
• a Kormány a döntőbírót felmentheti, ha tisztségének ellátása során súlyosan vagy ismételten megszegte a Pd.Tv-ben és a külön jogszabályokban a tisztség ellátására előírt kötelezettségeket.
Csehországban a fogyasztói alternatív vitarendezés a többi EU-s tagállamhoz hasonlóan (Franciaországot kivéve) a korábban már meglévő hatóságok, szervezetek alapul vételével és ezek ADR szervként történő kijelölésével valósult meg. A tagállamok horizontális vagy vertikális rendszerben szervezték meg az ADR szervezeteiket, azonban a vertikális modellt kritika érte az ágazati illetékes hatóságok közötti hierarchia, valamint az együttműködés és koordináció eltérő mértéke miatt, mivel az széttagoltsághoz vezet. A javasolt megoldás szerint egy illetékes hatóság kapcsolattartó pontként kellene, hogy működjön, mely felügyeli az összes ADR szervezetet.[47]
Vitathatatlan, hogy az alternatív vitarendezési módszerekre szükség van a fogyasztók és vállalkozók közötti vitás ügyek megoldása érdekében. Az ADR gyakran az egyetlen reális lehetősége a fogyasztóknak a jogorvoslat igénybevételére, hiszen kevésbé riasztó az eljárás a bírósági úthoz képest, valamint sokkal gyorsabban és alacsony költséggel zárhatóak le az ügyek.
A rendszer folyamatosan fejlődik az igényeknek és a tapasztalatoknak megfelelően. Az EU-s szintű kutatások két fő irányt jelölnek meg az alternatív vitarendezéshez való fogyasztói hozzáférés egyszerűsítése érdekében: a jogorvoslati konstrukció javítása és a vitarendezési fórumok számának csökkentése.[48]
- 50/51 -
A cseh rendszer is állandó változásban van és aktuálisan épp a jogorvoslathoz kötődően, a bírósági eljárás során hozott változásokat. 2023. július 1. napjával lépett hatályba a polgári perrendtartás[49] módosítása, mely révén a cseh ADR szervek erősebb pozíciót szereztek az ADR eljárást követő peres eljárásokban.
A módosítás értelmében a jogvitákban írásbeli nyilatkozatokat nyújthatnak be a bíróságoknak, betekinthetnek az aktákba és megjelenhetnek a tárgyalásokon. Eddig ezeknek a szervezeteknek csak ahhoz volt joguk, hogy írásbeli véleményt nyújtsanak be a per során. Ez a változás a fogyasztói jogok erősítését jelenti, a kereskedővel, eladóval szembeni egyensúlyhiány kiegyenlítését szolgálja a bírósági eljárásokban is. ■
JEGYZETEK
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv), Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013L0011&from=HU.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv), Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R0524#d1e427-1-1.
[3] A magyar fogyasztóvédelmi Békéltető Testületi rendszer például 1999. január 1. napjával jött létre, tehát már az EU-s csatlakozást és az Irányelv hatályba lépését jóval megelőzően.
[4] COM(2019) 425 final; a Bizottság jelentése a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról, Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0425#footnote39.
[5] Zákon č. 634/1992 Sb. o ochraně spotřebitele, Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/1992-634/zneni-20230106#cast3.
[6] Jelentése: a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezése.
[7] Lásd: Fgytv. 20d.§
[8] Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
[9] A Magyar fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § a. pontjában foglaltak szerint a békéltető testületre vonatkozó szabályok szerint fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
[10] Lásd Fgytv. 20e.§
[11] Zákon č. 229/2002 Sb. o finančním arbitrovi, Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2002-229.
[12] Zákon č. 127/2005 Sb., o elektronických komunikacích a o změně některých souvisejících zákonů (zákon o elektronických komunikacích), Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2005-127.
[13] Zákon č. 29/2000 Sb., o poštovních službách a o změně některých zákonů (zákon o poštovních službách), Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2000-29.
[14] Zákon č. 458/2000 Sb. o podmínkách podnikání a o výkonu státní správy v energetických odvětvích a o změně některých zákonů (energetický zákon), Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2000-458.
[15] Nemzeti jelentés a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezéséről (ADR) a Cseh Köztársaságban 2018 - 2021 (Národní zpráva o mimosoudním řešení spotřebitelských sporů (ADR) v České republice za roky 2018 - 2021), Elérhető: https://www.mpo.cz/assets/cz/ochrana-spotrebitele/2022/8/Narodni-zprava-o-mimosoudnim-reseni-spotrebitelskych-sporu-2018-2021.pdf, Letöltés ideje: 2023. 05. 25.
[16] Magyarország, Málta, Litvánia, Norvégia és Románia például mindössze egy szervezetet jelöl meg a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták peren kívüli elbírálására.
[17] Suri Noémi - Szinek Csütörtöki Hajnalka - Dudás Attila: A fogyasztó és vállalkozás közötti jogvita megoldására szolgáló alternatív vitarendezési fórumokra vonatkozó összehasonlító elemzés, különös tekintettel Ausztria, Németország, Szlovénia és Szlovákia tagállami szabályozására, Fontes Iuris 8. évfolyam 5.szám, 2023. (megjelenés alatt).
[18] Lásd Fgytv. 20i.§
[19] A bekezdéshez lásd: JUDr. Jarmila Štefek - Mgr. Mgr. Radana Burešová: Rešení sporů ze spotřebitelských smluv, Elérhető: https://www.du.cz/33/reseni-sporu-ze-spotrebitelskych-smluv-uniqueidmRRWSbk196FNf8-jVUh4EtZkJFYKrujD2C1R-Lcm_1c/, Letöltés ideje: 2023. május 28.
[20] A Cseh Távközlési Hatóság előtti eljárás nem ingyenes, a vitatott összeg%-ában kell eljárási díjat fizetni, azonban van minimum díjtétel is.
[21] Pravidla pro postup při Mimosoudním řešení spotřebitelských sporů (ADR), Elérhető: https://www.coi.cz/informace-o-adr/, Letöltés ideje: 2023. május 29.
[22] Zákon č. 500/2004 Sb. správní řád, Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2004-500#p37.
[23] Lásd például a "Pravidla pro postup při Mimosoudním řešení spotřebitelských sporů (ADR) 22. szakasz (2) bekezdése, illetve a 229/2002. sb. zákon 25. §
[24] www.coi.cz.
[25] Fogyasztói jogviták peren kívüli rendezése (ADR) űrlap, Elérhető: https://www.coi.cz/mimosoudni-reseni-spotrebitelskych-sporu-adr/, Letöltés ideje: 2023. június 03.
[26] Fgytv. 20n.§ (1)-(2) bekezdései.
[27] Pravidla pro postup při Mimosoudním řešení spotřebitelských sporů (ADR), 17. szakasz 1-2. bekezdései.
[28] Fgytv. 20q.§
[29] Pravidla pro postup při Mimosoudním řešení spotřebitelských sporů (ADR), 14. szakasz 2. bekezdése.
[30] https://www.coi.cz/casto-kladene-otazky-adr/.
[31] Fgytv. 20u.§
[32] Pravidla pro postup při Mimosoudním řešení spotřebitelských sporů (ADR), 14. szakasz 5. bekezdése.
[33] A pénzügyi döntőbíró rendelkezik hatáskörrel az egyebekben a cseh bíróságok hatáskörébe tartozó jogvita eldöntésére, ha a jogvita fogyasztó és a) a pénzforgalmi szolgáltató között a pénzforgalmi szolgáltatások kínálása és nyújtása során, (b) az elektronikuspénz-kibocsátó között az elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása során, (c) hitelező vagy közvetítő között, amikor fogyasztói hitelt vagy egyéb hitelt, kölcsönt vagy hasonló pénzügyi szolgáltatást kínál, nyújt vagy közvetít, (d) kollektív befektetési alapot kezelő vagy teljesítő személy, vagy kollektív befektetési alapba vagy hasonló külföldi befektetési alapba történő befektetéseket kínáló személy, amikor kollektív befektetési alapot kezel vagy teljesít, vagy kollektív befektetési alapba vagy hasonló külföldi befektetési alapba történő befektetéseket kínál, (e) biztosító vagy biztosításközvetítő által az életbiztosítás forgalmazása vagy az életbiztosításból eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során, (f) tőzsdei tevékenységet végző személy által, amikor tőzsdei tevékenységet folytat, (g) építőipari takarékszövetkezet vagy közvetítő, amikor építési megtakarításokat kínál, nyújt vagy közvetít, (h) befektetési szolgáltatásokat nyújtó személy, amikor befektetési szolgáltatásokat nyújt, (i) a fizetési számlától eltérő számlát vezető személy által, amikor ilyen számlát vezet, (j) egyösszegű betétet fogadó személy által, amikor a betétet átveszi vagy visszaadja, (k) nyugdíjtársaság vagy nyugdíjközvetítő, amikor állami hozzájárulással kiegészítő nyugdíjrendszert kínál, nyújt vagy szervez, (l) nyugdíjtársaság vagy közvetítő, amikor kiegészítő nyugdíjmegtakarítást kínál, biztosít vagy közvetít, (m) páneurópai személyi nyugdíjszolgáltatást nyújtó vagy forgalmazó személy, amikor páneurópai személyi nyugdíjszolgáltatást nyújt vagy forgalmaz, (n) a fizető fél számára ATM-en keresztül vagy az áruk vagy szolgáltatások értékesítési helyén a fizetési művelet kezdeményezése előtt kínált valutaváltási szolgáltatást nyújtó személy, amikor az említett valutaváltási szolgáltatást nyújtja.
[34] Lásd: https://finarbitr.cz/cs/reseni-sporu/priklady-sporu/spory-mimo-pusobnost-financniho-arbitra.html.
[35] Jana Tomešová: Finanční arbitr - rozhodování sporů mezi spotřebitelem a finačcní institucí, Elérhető: https://www.pravniprostor.cz/clanky/financni-pravo/financni-arbitr-rozhodovani-sporu-mezi-spotrebitelem-a-financni-instituci, Letöltés ideje: 2023. június 3.
[36] Pd.Tv. 16. §
[37] Pd.Tv. 17a. §
[38] Hírközlési tv. 129. § (1) bekezdése.
[39] Lásd: https://www.ctu.cz/mimosoudni-reseni-spotrebitelskych-sporu.
[40] Zákon č. 500/2004 Sb., 37. § és 45. §
[41] Pravidla vedení mimosoudního řešení spotřebitele se zprostředkovatelem, Elérhető: https://www.eru.cz/spor-se-zprostredkovatelem#pravidla-vedeni-mimosoudn%C3%ADho-resen%C3%AD-spotrebitele-se-zprostredkovatelem, Letöltés ideje: 2023. 06. 25.
[42] A magyar "villamosenergia-kereskedő" fogalomnak feleltethető meg.
[43] Fgytv. 20g. §
[44] Fgytv. 20h. §
[45] https://www.ctu.cz/mimosoudni-reseni-spotrebitelskych-sporu.
[46] Lásd: Pd.Tv. 4-7. §-ok.
[47] Prof. dr. Stefaan Voet - Sofia Caruso - Anna D'Agostino - Stien Dethier: Recommendations from academic research regarding future needs of the EU framework of the consumer Alternative Dispute Resolution (ADR) (JUST/2020/CONS/FW/CO03/0196), 2022. 06., 134. old., Elérhető: https://commission.europa.eu/system/files/2022-08/adr_report_final.pdf, Letöltés ideje: 2023. július 01.
[48] Id. mű 128. old.
[49] 99/1963 Sb. zákon Občanský soudní řád, Elérhető: https://www.zakonyprolidi.cz/cs/1963-99/zneni-20230701, 250c.§ (2) bekezdése.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet.
Visszaugrás
