A lap előző, 2013. évi július-augusztusi számában az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének a családjogi alapelvekre, a házasságra - a házasság érvénytelenségére, felbontására, a házastársak vagyoni viszonyaira -, valamint az élettársakra vonatkozó változásait tekintettük át. Az alábbiakban a rokonság és gyámság nagy témakörébe tartozó részekkel foglalkozunk.
A Családjogi Könyv számos tekintetben pontosítja azt, hogy miként keletkezik a szülői jogállás az anya és az apa oldalán, illetve - hagyományosan - ettől elkülönülten rendezi az örökbefogadás kérdéskörét. Az anya vonatkozásában rögzítésre kerül, hogy a gyermek anyja az a nő, aki megszülte. Ezt a határozott pontosítást az asszisztált humánreprodukciós eljárások igénybevétele is indokolja, tekintettel arra, hogy ezen eljárások számos esetében, ahol a petesejt donortól származik, a gyermeket megszülő nő és a gyermek között genetikai kapcsolat nincs.
Az apaság vonatkozásában az apasági vélelmek rendszere tisztább és világosabb lett: apai jogállást első helyen továbbra is az anya házassága keletkeztet a férj javára, ezt követően és élettársak - ténylegesen együttélő, mással házassági kötelékben nem álló férfi és nő - emberi reprodukcióra irányuló részvétele keletkeztet apaságot az élettárs férfi javára. Amennyiben egyik eset sem áll fenn, illetve az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el; végső eszköz pedig az apaság bírósági úton történő megállapítása. Az apaság vélelmének megdöntése körében az új megoldások egyike a nemperes eljárásban történő megdöntés lehetősége. Erre akkor van mód, ha az apai vélelem az anya férjével szemben áll fenn, a házastársak életközössége azonban legalább háromszáz napja megszűnt és az a férfi, akitől a gyermek valójában származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak szeretné elismerni. A rendelkezés számol azzal a nem ritka helyzettel, amikor a házasság kötelékként még fennáll, de a házassági életközösség már megszakadt.
Mind az örökbefogadás létrejöttével kapcsolatos, mind az örökbefogadó oldalán fennálló követelmények azt a célt szolgálják, hogy ez az intézmény minél teljesebben szolgálhassa a kiskorú gyermek érdekének megvalósulását. Az örökbefogadás célja továbbra is a gyermek és az örökbefogadó szülők, illetve az örökbefogadók rokonai közötti rokoni kapcsolat létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy a gyermek családban nevelkedhessen. A gyámhatóság akkor engedélyezi az örökbefogadást, ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja; ez utóbbi teljesülését szolgálja az örökbefogadás általános feltételei körében a gyermek nevelésében a folyamatosság biztosítása, továbbá az, hogy a tizennegyedik évét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermeknek az örökbefogadáshoz történő beleegyezésére feltétlenül szükség van, amennyiben pedig a gyermek alacsonyabb életkorú ugyan, de ítélőképességgel rendelkezik, véleményét meg kell hallgatni és azt megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
A Családjogi Könyv - továbbra is - különbséget tesz attól függően, hogy a gyermeket rokon, illetve a szülő házastársa fogadja örökbe vagy idegen gyermek kerül örökbefogadással a családba. Míg ez utóbbi esetben a gyermek és az örökbefogadó szülő, illetve szülők közötti korkülönbségnek is jelentősége van - a huszonötödik életévét betöltő örökbefogadónak legalább tizenhat, legfeljebb negyvenöt évvel idősebbnek kell lennie -, addig ettől rokoni, házastársi örökbefogadásnál el kell tekinteni. Hasonlóképpen, míg az örökbefogadásra való alkalmasságot a gyámhatóság főszabályként előzetes eljárás során állapítja meg, addig rokoni, házastársi örökbefogadás megvalósulásakor erre az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban kerül sor (s ez utóbbi vonatkozik arra a helyzetre is, ha az adott személy a szülő hozzájárulásával legalább egy éve saját háztartásában neveli a gyermeket). Az örökbefogadás előtti - főszabályként kötelező - gondozás (amelynek megfelelően az örökbe fogadni szándékozó személynek legalább egy hónapig a saját háztartásában kell gondozni a gyermeket) is mellőzhető például akkor, ha az örökbefogadó személy a gyermek vér szerinti szülőjének házastársa. Annak a ténynek, hogy a gyermeket rokon fogadta örökbe - ha ez a rokon egyenesági felmenő rokon, testvér vagy az egyenesági felmenő rokon leszármazója - öröklési jogi szempontból is jelentősége van, az örökbefogadott gyermeknek és a vér szerinti rokonoknak a leszármazásból eredő törvényes öröklési jogi kapcsolata is fennmarad.
A Családjogi Könyv a jelenlegi szabályozásnál tisztább módon határolja el egymástól a nyílt és a titkos örökbefogadást. Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő általa ismert személy tekintetében járul hozzá gyermeke örökbefogadásához. Új azonban az a rendelkezés, mely szerint a szülő ezt a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonhatja, s erre a gyermek születésétől számított hat hét áll rendelkezésére, s a nyilatkozat visszavonása azzal a céllal történhet, hogy ő maga vagy a gyermek más hozzátartozója kívánja a gyermeket nevelni. Titkos örökbefogadás esetén a szülő hozzájárul ugyan az örökbefogadáshoz, de olyan módon, hogy az örökbefogadó személyét, illetve személyi adatait nem ismeri, vagy -
- 30/31 -
és ez a titkos örökbefogadás másik nagy esetköre - nincs szükség a hozzájárulására. Ez utóbbi természetesen csak törvényben pontosan meghatározott esetekben valósulhat meg, hiszen az örökbefogadás a szülő alapvető jogait érinti, és ezektől megfosztani csak garanciális rendelkezések keretei között lehet. Azoknak az eseteknek a köre, amikor a szülő hozzájárulására nincs szükség, a hatályos Csjt.-ben foglaltakkal összevetve nem változott, ugyanakkor, míg az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítása alaprendelkezéseit tekintve a Családjogi Könyvben a Csjt. rendelkezéseit követi, utalunk arra, hogy a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 2014. január 1-jei hatállyal egységesítette a nevelésbe vétel két formáját. A gyermekvédelmi jogszabályok ennek megfelelően nem átmeneti nevelésbe vételről és tartós nevelésbe vételtől rendelkeznek majd, hanem - egységes - nevelésbe vételi eljárásról.
A gyámhatóság feladatai továbbra is sokrétűek és érintik az örökbefogadási eljárás valamennyi fázisát: a gyámhatóság megállapítja az örökbefogadásra való alkalmasságot, lefolytatja az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást, engedélyezi az örökbefogadást, ha valamennyi követelmény és feltétel teljesül, s amennyiben a felek kölcsönösen kérik az örökbefogadás felbontását, a gyámhatóság hatáskörébe tartozik ennek elbírálása. Emellett más szervekre, szervezetekre is telepít - részben új - hatásköröket a Családjogi Könyv: a nyílt örökbefogadás (a rokoni, illetve házastársi örökbefogadás kivételével) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet majd kizárólag létre. Emellett az utánkövetés meghonosodása érdekében előírja a Családjogi Könyv, hogy jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti a gyermek örökbefogadás utáni helyzetét, életkörülményeinek alakulását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
