2004. július 7-én rendezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara az oktatói által írt friss tudományos műveket bemutató, mára már hagyományosnak nevezhető könyvbemutatóját. A bemutató szervezői ez alkalommal is gazdag anyagból válogathattak, amit jól jelez, hogy a rendezvény szervezője, Takács Péter, a Kar dékánhelyettese, a méltatott és értékelt nyolc új köteten kívül számos további kiadványra is felhívta a jelenlévők figyelmét. Így jelezte a kar magyar nyelvű időszaki kiadványának, az Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae-nak a bemutatóval egy időben megjelenő számát, az idegen nyelvű kari Annales 44. kötetét, valamint egy igazi kuriózumot, a Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny legutóbb megjelent számát. Ugyancsak utalt egy új tanulmány- és jogszabálygyűjteményre, a Fábián Gyula és Eötvös Patrícia által szerkesztett Kisebbségi jogok c. kötetre, s felhívta a figyelmet Hamza Gábor: Die Entwicklung des Privartechts auf römischrechtlicher Grundlage c. kötetére, Pokol Béla: A bírói hatalomról című összehasonlító jogelméleti munkájára, valamint ELTE jogi kara hagyományait őrző két kötetre (a Mezey Barna által szerkesztett Eckhart Ferenc emlékkönyvre, valamint Horváth Barna: A jogelmélet vázlata c. kötetének új kiadására).
A könyvbemutató első bemutatásra kerülő műve Földi András: A másért való felelősség a római jogban. Jogelméleti és összehasonlító polgári jogi kitekintéssel[1] c. munkája volt, melyet Szilágyi Péter, a Kar Állam- és Jogelmélet Tanszékének vezetője mutatott be. A tanulmány nem csak római jogi, hanem - főleg az I. fejezetében - jogelméleti fejtegetéseket is tartalmaz, s az ismertető főként ezekre tért ki. A szerző művét a jogi felelősség fogalmának szemantikai-logikai elemzésével kezdi, melynek eredményeképp arra jut, hogy hatályos jogi szövegeink alapján e fogalom tartalmának meghatározása meglehetősen kaotikus, ami szükségessé teszi a fogalomtörténeti elemzést. A fogalom jelentésváltozásainak római jogi és újkori történeti elemzéseit tartalmazó fejezetek alapján azt az általános következtetést vonja le a szerző, hogy a felelősség jogi kategóriája az idők során egyre általánosabbá és egyre differenciáltabbá vált. E tendencia mára oly fokot ért el, hogy gyakorlatilag lehetetlen a fogalmat egy átfogó elméletben tárgyalni, így szükség van több elmélet párhuzamos kezelésére. Nem is beszélve arról, hogy a responsibilitas kategóriájának mindig is voltak a jogi alkalmazáson kívüli, politikai, erkölcsi vetületei is. A módszertani pluralitás e célkitűzésének megfelelően a szerző több, a hazai jogelméletben kimunkált felelősség-elméletet vizsgál, úgy mint Marton Géza, Eörsi Gyula vagy Szilágyi Péter koncepció] át, ám mindegyikhez kritikailag viszonyul, ami persze nem zárja ki - főleg Eörsié esetében -, hogy egyes pontokon kapcsolódjék hozzájuk. Földi saját, bevallottan tentativ koncepciójában egyrészt a fogalom jelentéstartományán belül megkülönböztet potenciális és aktuális jogi felelősséget, az előbbi alatt a szankciónak kitettséget, míg az utóbbin a valós normasértést értve. Másrészről a jogi felelősség elemeinek az elszenvedett sérelmet és a - vétkességnél tágabban értelmezett - felróható magatartást teszi meg, melyeket ugyanakkor valamely elismert társadalmi érték szempont] a kapcsol össze. A koncepció így sikeresen ötvözi a jogpolitikai szempontokat az etikalakkal, mely utóbbiakat anélkül tudja érvényre juttatni, hogy abszolutizálná a vétkességi koncepciót. Ismertetése végén Szilágyi Péter a mű erényeként emelte ki a hatalmas szakirodalmi anyag kezelését illetve a bemutatott nagyfokú módszertani tudatosságot.
2. Ezután Petrétei József, a Pécsi Tudományegyotem Állam- és Jogtudományi karának dékánja mutatta be a Kukorelli István, Sári János és mások által jegyzett Az alkotmány magyarázata[2] c. kötetet. E klasszikus értelemben vett kommentár Magyarországon az első ilyen jellegű munka az alkotmányjog területén, és ekként óriási űrt tölt be. A kommentár természetesen főként az Alkotmány szövegén és az Alkotmánybíróság immár másfél évtizedes gyakorlatán nyugszik, de bemutatja e gyakorlat kialakulásának történetét is, és összehasonlító jogi fejtegetéseket is tartalmaz. A munka műfajánál fog-
- 80/81 -
va a népszerűsítő és a szakirodalmi tudományos művek között helyezkedik el, amit jól mutat az a tény is, hogy az avatott olvasó számára nyilvánvaló, a szerzők - a pontos hivatkozások nélkül persze - számba vették és feldolgozták a kurrens szakirodalmi álláspontokat is. A kommentár céljának megfelelően kiválóan szerkesztett, áttekinthető, következetes szóhasználat és feszes logika jellemzi hangsúlyozta Petrétei -, mely erényei miatt jól használható kézikönyv is egyben. Ezt a recenzens azért is emelte ki külön, mert - mint mondta - hazánkban a gyakorló jogászok többsége nincs igazán tisztában az alkotmánybírósági gyakorlattal, pedig erre mind a jogalkotási, előkészítési, mind a jogalkalmazási munkában nagy szükség volna.
3. A könyvbemutató harmadik bemutatott munkája Nagyné Szegvári Katalin: Fejezetek az amerikai alkotmányfejlődés történetéből[3] c. műve volt, melyet Rácz Lajos mutatott be. E kitűnő munka a szerző több évtizedes kutatásai nyomán született jogtörténeti, alkotmányjogi tanulmányait tartalmazza. Fontos szerepe van a hazai történeti munkák között, hiszen tárgyával, az amerikai alkotmánnyal eddig Magyarországon jobbára csak politikatörténeti megközelítésű munkák foglalkoztak. Pedig köztudott, hogy az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya a világ legrégebbi írásos alkotmánya, és - ami külön érdekesség - talán az egyik legrövidebb is, ami mindenképpen indokolja a jogtudományi érdeklődést. A könyv igen részletesen és alaposan tárgyalja az alkotmány megszületése körüli jogi, jogfilozófiai vitákat, illetve külön hangsúlyt fektet a New York állam kormányzójáról mintázott elnöki jogkör és intézmény kialakulásának és változásainak bemutatására. A munka fő erényei közé tartozik az amerikai történelem nagy egyéniségeinek, elsősorban az olyan elnököknek, mint wilson vagy Roosevelt, árnyalt színekkel megfestett személyiségportréja. De említésre került még a polgári szabadságjogok fejlődésének, alakulásának, a feketék és a nők egyenlő jogai létrejöttének részletes bemutatása, melyekről szólva a szerző kimutatta, hogy e területeken az Egyesült Államok korántsem járt annyira elől, mint azt általában gondolják.
4. Berényi Sándor: Az európai közigazgatási rendszerek intézményei[4] c. könyvét Fazekas Marianna mutatta be, aki méltató szavait alapvetően a mű óriási tematikus gazdagságának hangsúlyozására fűzte fel. Elmondása szerint e tematikus gazdagságot két különböző értelemben is tetten érhetjük a könyvben. Első értelemben e gazdagság az érintett témák elképesztő sokféleségére, a különböző területek hihetetlenül részletes bemutatására vonatkozik. A mű első, előkészítő részében korunk államiságának, a modern kor közigazgatásának mibenlétével, változásaival foglalkozik, a nemzetállamok kialakulásától egészen azok napjainkban tapasztalható lassú kihalásáig. A második rész a közigazgatás államrendszeren belüli helyét, annak határait tárgyalja, de itt sem feledkezik meg a szerző a történeti szempontok érvényre juttatásáról. E témával kapcsolatban kerül elemzésre a hatalommegosztás fogalmának történeti alakulása is. A harmadik rész témája a közigazgatás intézményrendszere, amelyben általános tendenciaként azt állapítja meg a szerző, hogy a közigazgatás intézményesedése egy olyan fejlődési pályán mozog, mely a hagyományos központi államigazgatástól az autonóm, relatíve független közigazgatási intézmények felé vezet. Tematikusan gazdag továbbá abban a másik értelemben is a könyv, hogy nem kizárólag jogtudományi, hanem közigazgatás-tudományi, politológiai, szociológiai, jogtörténeti és szervezettudományi szempontokat, megközelítéseket egyaránt érvényesít. Fazekas Marianna a kötetet nemcsak elméleti szakembereknek, a tárgyat oktatóknak és doktoranduszként hallgatóknak, de gyakorló jogászoknak is ajánlotta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
