Az online aukciók jogi megítélésének problematikájában egyaránt megjelenik a technikai fejlődés miatt elavult szabályozás kritikája, az európai és tagállami alulszabályozottság és dogmatikai kimunkálatlanság, valamint az európai és hazai jogalkotó problémaérzékelési és reagálási képessége is. Az online aukciók vagy internetes árverések napjaink egyik legkedveltebb és legdinamikusabban fejlődő internetes kereskedelmi formájává fejlődtek. Semmi nem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az "eBay" internetes platform térhódítása, nemzetgazdasági és kereskedelmi tényezővé fejlődése.
Ha nem is jelenthetjük ki, hogy nemzetgazdaságot befolyásoló tényezővé nőtte ki magát a kereskedelem, illetve a vásárlás ezen formájának gyakorlása, a hazánkban mutatkozó tendenciák egyértelműen mutatják, hogy a háztartások internethasználata évről évre nő, amely természetesen az internet fogyasztási célú használatát is maga után vonja. Az internet és a mára megszokott internetes kereskedelmi formák létjogosultsága és térnyerése nagymértékben és döntően a fogyasztói bizalomtól függ. Ez jelenti egyrészt az internet használatával kapcsolatos egyfajta tudatosságot és bizalmat, valamint magával a kereskedelmi formába vetett bizalmat, melyek eredője nem más, mint a kereskedelem ezen formá-
- 21/22 -
jával kapcsolatos pozitív tapasztalatok. Tehát egy adott fogyasztói társadalom elektronikus kereskedelembe vetett bizalma új kereskedelmi formák létrejöttének és hihetetlen perspektívák megnyílásának kedvez.
A tanulmányomban az online aukciókra, mint kereskedelmi ügyletekre vonatkozó hatályos jogi szabályozást veszem szemügyre reflektálva a gyakorlatban jelentkező problémákra. Mindezen túl megvizsgálom, hogy a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Polgári Törvénykönyv), valamint a fogyasztói jogokról szóló irányelv hazai implementációja révén megvalósuló új szabályozás miképpen orvosolja a felmerült problémákat. Az online aukciókkal kapcsolatos problémakörök az alábbiak köré csoportosíthatóak az alábbi problémakörök körvonalazódnak:
- Milyen ügyletnek minősíthető az online aukció, és ebből adódóan, mely szabályok alkalmazandóak rá
- Igazolható-e a fogyasztói szerződés létrejötte egy online aukció során kötött ügyletben?
- Érvényesülhetnek-e a fogyasztókat védő többletgaranciák?
A hagyományos értelemben vett fogyasztói bizalomról azonban csak egy transzformálódott változatában beszélhetünk, hiszen egy online aukcióban részt vevő felek, olykor a teljes anonimitásba burkolóznak, egy felhasználónév vagy egy rendszer által generált jelzéssel azonosíthatók, amely valódi, jogi szempontból releváns attitűdjükről nagyon keveset árul el, ugyanakkor ez a tipikustól eltérő viszonyrendszer a jogalkotó reakcióját is kiváltotta, valamint az internetes kereskedelem védelmi mechanizmusait is beindította.
Egy online aukció során nem csak az árverés mint folyamat megy végbe, hanem kapcsolódó adatok elektronikus úton történő átvitele is lezajlik. Az árverés tárgyának kézbesítése vagy átvétele pedig legtöbbször off-line módon történik. A jelenleg legnépszerűbb online aukciós honlapok pusztán egy meghatározott szabályrendszer alapján működő felhasználói felületet biztosítanak az áruikat kalapács alá bocsátó eladóknak (eBay, amazon.de, vatera.hu), és nem saját tulajdonban álló termékeiket bocsájtják árverésre. Az online piacteret az áruk sokfélesége jellemzi, a kínálati korlátozást pusztán a büntetőjogi vagy erkölcsi felelősségre vonást eredményező termékek kereskedelme esetén határoztak meg ún. fekete listákon. A kínálati tilalom ellenére felkerülő termékek esetében először az ajánlatot törlik, majd az eladóval szemben egy figyelmeztetést tesznek közzé. A termékek egyébként új és használt termékek egyaránt lehetnek.
Az interneten leginkább elterjedt árverési forma alapjai a non-stop aukció elvén nyugszanak. Az eladó az árverésre bocsátott termékét egy internetes felületen jeleníti meg, az árverési folyamat határidejét a pár naptól akár hónapokig szabadon határozhatja meg. A termék egy kikiáltási ár megjelölésével kerül fel a honlapra. Az eladónak nem kell jelen lennie az árverés teljes folyamata alatt, a megfelelő opciók beállítását követően a lejárati határidő elteltével szembesülhet az eredménnyel. Az eladónak természetesen az aukciós ház több opcionális lehetőséget kínál, így a licitlépcső beállítását, minimálár vagy rejtett minimálár meghatározását, zárt meghívásos felhasználói kör árverésbe való bevonását.
Anélkül, hogy az online aukció teljes folyamatát bemutatnánk, elmondhatjuk, hogy a licitet az nyeri, aki a licitálás lejártának időpontjában a legmagasabb ajánlatot teszi formailag, melynek eredményéről mind az eladó, mind a nyertes licitáló írásbeli elektronikus üzenetet kap. A termék eljuttatása és az ellenérték megfizetése a felek együttműködésére van bízva. Az online aukciós házak ugyanakkor lehetővé teszik az adott termékek (legtöbbször új termékek) fix áron történő értékesítését, amely fogalmilag zárja ki a legmagasabb ajánlatot tevő féllel történő szerződéskötést, vagyis az árverésen való szerzést.
Az árverés jogi definíciójával a magyar jogalkotó mindmáig adós maradt, ha csak a hatályos jogunkat vesszük figyelembe, függetlenül attól, hogy a hatósági árverés mint eredeti tulajdonszerzési mód az 1959-es Polgári Törvénykönyvünkben szabályozásra került, és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény az ingó és ingatlan árverésének és az elektronikus árverés részletes szabályairól rendelkezik (létezik az árverésnek privát formája is, amely e tekintetben már származékos szerzésnek minősül). A bírósági árverés mint tulajdonszerzési mód lebonyolításának részletes szabályaiból kitűnik, hogy az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. Az árverést addig kell folytatni, amíg érvényes ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a szerződés létrejöttéhez az szükséges, hogy a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelentse, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.
Az online aukciók fogalmi meghatározásakor érdemes azt az elektronikus kereskedelem fogalomkörétől is megközelíteni. Az elektronikus kereskedelem lényegében magában foglal minden olyan gazdasági folyamatot, mely egy elektronikus adathordozáson alapul, de több megközelítése létezik az e-commerce, e-kereskedelem nevekkel illetett jelenségnek, melynek szűkebb, az ügyeletek tartalmát előtérbe helyező szemlélete vihet közelebb az online aukciók lényegének megértéséhez. Az angol "electronic commerce" (azaz elektronikus kereskedelem, röviden: "e-commerce", e-kereskedelem) fogalom tág értelemben az "e-business"-t (e-üzlet) jelenti, amely az elektronikus, interneten keresztül folytatott üzletelést, üzletvezetést jelenti. Csak a szűk értelemben vett e-commerce bír a termékek, szolgáltatások elektronikus úton történő kereskedelme jelentéssel. Tímár András és Kondricz Péter következtetése szerint "Elektronikus kereskedelemnek nevezzük a
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
