1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a kereseti előadás szerint a felperes az alperesi jogelőddel több évre szóló szerződést kötött külföldi földgáz belföldre szállítására. A külföldi szállítóval - más ügyekben - alperes is közvetlen üzleti kapcsolatban állott, a szerződésbe az alperes jogutódként lépett be.
A keretszerződés jellegű megállapodás évi 300-500 m3 földgázmennyiség szállítására szólt, és rögzítette, hogy a havi szállítási ütemezést a felek a szállítási év kezdete előtt legalább két hónappal határozzák meg.
A gáz átvétele eredetileg az országhatáron áthaladó vezetékszakaszon történt volna, és a gáz a határ átlépésével került volna az alperes tulajdonába. A felek azonban nem sokkal a megkötése után módosították a szerződésüket annyiban, hogy a szállítás vagylagosan történhet az előzetes megállapodás szerint a határon történő szolgáltatással (csőről), vagy egy, a módosításban meghatározott tározóba történő szolgáltatással. Utóbbi esetben felperes a tározóba történő szállítással teljesített, a tulajdon ott szállt át az alperes vevőre, és a belföldiesítést alperes vevő végezte. A vevő kötelessége volt továbbá a szállításhoz a tározó kapacitás biztosítása is.
A felek a fenti szerződés alapján több évig együttműködtek, évente előre meghatározva a szállítás módját és előirányzott időpontját.
Ennek ellenére az alperesi vevő a felperesnek írt levelében "tárgyát vesztettnek" minősítette az előző évi megállapodást és ezt a bértározó külföldi partnerrel is közölte, amivel felperes álláspontja szerint lehetetlenné tette az eredeti feltételek szerinti szállítást, attól elállt, és helyette új módosított szerződési feltételeket javasolt, amelyek elfogadására azonban szerződésszerűen csupán egy hét állott a felperes rendelkezésre.
A felperes eladó határidőn belül közölte, de nyilván alperes is tudta, hogy ezen idő alatt a módosítás akkor sem történhet meg, ha arra egyébként a szállító hajlandó is lenne. Felperes azonban azt a határozott álláspontját, hogy ragaszkodik az eredeti feltételek szerinti bonyolításhoz mindaddig, amíg a változtatásban nem sikerül a szállítóval megállapodni, nem közölte alperessel. Azt ígérte, hogy megkísérli az alperes kívánsága szerinti szállítást.
A felperes arra következtetett az alperes fenti levelének hangvételéből, hogy alperes csakis a módosított feltételek szerinti teljesítést fogadja el, hiszen alperes ebben az értelemben tájékoztatta a tározó partnert is. Ennek ellenére felperes nem élt a szerződés szerint rendelkezésére álló kifogások vagy következményekre törtnő figyelmeztetések eszközével. A felperes az ezt követő levelezés során, ha egyáltalán minősítette, módosítási felszólításként kezelte és ennek nevezte alperes levelét.
A felek néhány hónap eredménytelen eltelte után kölcsönösen megállapíthatták, hogy a csőre szállítással történő módosított szerződés nincs kölcsönösen elfogadva, aszerint szállítás nem történt és nem is követelhető. Ekkor alperes felhívhatta volna felperest - a tározási kapacitás egyidejű felajánlásával - a korábbi megállapodás szerinti teljesítésre. Ilyen felhívás alperes részéről azonban csak a májusi szállítási határidő eredménytelen eltelte után, póthatáridővel történt. Felperes e felhívásokra nem tett jogi lépéseket igényei érvényesítésére.
Az utolsó, néhány hónappal későbbi sürgetések után, végül is alperes felmondta a felek közötti szerződést, nem teljesítés miatt. Ezt a felperes nem fogadta el, és a szállítás ellehetetlenülése miatt, amely alperes magatartásával következett be, kártérítési igényt jelentett be. Alperes viszont a szállítás elmaradása miatt jelentett be kötbérigényt felperes felé, majd ezt viszontkeresetében is érvényesítette.
A felek a követelések jogalapját kölcsönösen vitatták, az összegszerűségeket, a felperes második periratában megtörtént elszámolás után azonban nem kifogásolták.
Felperes keresete szerint alperes a tározásra szóló, előzetes éves szállítási ütemezést váratlanul, teljes egészében csőről szállításossá módosította, határidőben egy hónappal a kezdést előrehozta, ezzel a módosítás szerződésszerű elfogadására a felperesnek csak egy hetet hagyott.
Az elfogadást mintegy megelőlegezve, erről egyoldalúan értesítette a külföldi feleket, akikkel a bértározás vonatkozásában alperes, a szállítás vonatkozásában felperes állott szerződéses viszonyban, amit ugyancsak évről-évre pontosítottak. Ezzel az alperes a felperes minden igyekezte ellenére ellehetetlenítette a szállítást, a külföldi fél ugyanis a változott körülmények között, az időközben liberalizált gázpiacon való nagyobb kereslet okán, a neki kedvezőtlenebb közvetlen szállítást a bértározás kiesése után nem vállalta.
Felperes, az alperessel fennálló kapcsolata látványos megromlásának elkerülése miatt, ezen alperesi eljárást nyilatkozatban nem kifogásolta, továbbra is informálisan törekedett a kapcsolat fenntartására, és csak az alperesi felmondás után jelentette be kárigényét, amit a Ptk. 277., 312., 318. és 355. §-aira alapított.
2. Alperes a maga formailag szerződésszerű magatartására hivatkozott, a többszörösen biztosított póthatáridőkre, a felperesi szerződési nyilatkozatok elégtelenségére, illetve elmaradására, amelyek hiányában a szerződéses viszony folytatásában bizalmát elvesztette, és a nem teljesítés okán a keretszerződéstől is elállott, majd a kereset benyújtását követően az elmaradt teljesítés miatti kötbérigényét is érvényesítette a Ptk. 246. § és szerződésük alapján.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
