Új nemzetközi munkaügyi norma került megalkotásra 2019-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája száznyolcadik ülésszakán, az erőszak és zaklatás elleni Egyezmény és az azt kiegészítő Ajánlás, amelyek a nemzetközi munkajogban hiánypótlóan szabályozzák az erőszak és a zaklatás tárgykörét a munka világában.[1]
Az Egyezmény, amely a nemzetközi munkaügyi normák között elsőként rendelkezik az erőszak és a zaklatás felszámolása kapcsán irányadó nemzetközi munkajogi követelményekről, 2021. június 25-én lép hatályba. Az Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyek megerősítő okiratait a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál nyilvántartásba vették.[2]
Az Egyezményhez Ajánlás is kapcsolódik, amely részletes iránymutatást ad a nemzeti szabályozás fejlesztéséhez, szakpolitikák és stratégiák kidolgozásához, és olyan témákat foglal össze, amelyek elősegítik az Egyezmény hatékony alkalmazását.[3] Az Ajánlás segíti az Egyezmény rendelkezéseinek értelmezését. Továbbá "puha" normaként alapul szolgálhat a nemzeti szabályozás megformálásához és a jó gyakorlatok elterjedéséhez, azon tagállamok számára is, amelyek nem ratifikálják az Egyezményt.
A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Egyezmény főbb rendelkezéseit és azokhoz kapcsolódóan az Ajánlás egy-egy pontját, az erőszak és a zaklatás nemzetközi jogi szabályozásának főbb újításaira tekintettel. Ennek érdekében ismerteti az egyes rendelkezések tartalmát, figyelembe véve a megalkotásuk körülményeit is az előkészítő dokumentumok alapján. Részletez továbbá egy-egy témakört, amelyek az Egyezmény végrehajtása szempontjából alapvető jelentőségűek.
1. Az Egyezmény megalkotásának célja
2. Az erőszaktól és a zaklatástól mentes munka világához való jog
3. A munka világában megvalósuló erőszak és a zaklatás fogalma
4. Széles körű védelem biztosítása a munka világában megvalósuló erőszak és a zaklatás ellen
5. Fokozott védelem biztosítása az erőszakkal és zaklatással aránytalanul érintett munkavállalók számára
6. Az "inkluzív és integrált megközelítés" bevezetése a nemzeti jogban
7. Védelmi és megelőző intézkedések az erőszak és a zaklatás kezelése céljából
8. Tagállami intézkedések a végrehajtás és a jogorvoslat tárgyában
9. Az Egyezmény végrehajtásának módjai
A fő célkitűzés az Egyezmény megalkotásakor arra irányult, hogy az önálló jogforrásként rendszerezetten és koherensen összefoglalja az alapvető követelményeket az erőszak és a zaklatás tárgykörében a munka világában.[4] Ennek érdekében rögzíti az erőszak és a zaklatás fogalmát, az inkluzív és integrált megközelítés elveit, az irányadó megelőző és védelmi intézkedésekhez, a hatékony végrehajtás fejlesztéséhez, a hozzáférhető panaszeljárások biztosításához szükséges követelményeket, és ezekkel összefüggésben a tagállamok kötelezettségeit és a munkáltatói, illetve munkavállalói szervezetek szerepét.
Az Egyezmény kifejezett célja a munkafeltételek fejlesztése, az emberi méltóságon, az erőszak és a zaklatás megelőzésén és a kölcsönös tiszteleten alapuló munkakultúra megalapozása
- 43/44 -
a tagállamok kormányai, a munkáltatók és a munkavállalók szerepvállalásával.[5] Továbbá az, hogy a tagállamok támogassák az erőszakkal és zaklatással szembeni zéró tolerancián alapuló környezetet, az ilyen magatartások és gyakorlatok megelőzésének megkönnyítése érdekében. A tagállamok hangsúlyosan felelősek ugyanis annak előmozdításáért, hogy a munka világának minden szereplője tartózkodjon az erőszaktól, azt megelőzze és kezelje.[6] Az erőszak és a zaklatás nem tekinthető a "munkavégzés velejárójának", ezért különösen azokban az ágazatokban és foglalkozásokban, ahol azok jellemzően előfordulnak, a tagállamok számára kötelezettségeket fogalmaz meg az Egyezmény ezek felszámolása céljából.[7] Ahogyan arra a Munkáltatók Nemzetközi Szervezete is rámutatott, a munkahelyi erőszak leküzdésében a hatékony és hatásos megközelítés alapvető pillére az erőszak megelőzése és bekövetkezése esetén annak enyhítése az érintettek kötelezettségeinek összehangolásával.[8]
Ezen túlmenően az Egyezmény azt is célozza, hogy az erőszak és a zaklatás elleni védelmet a foglalkoztatás során irányadó jogokhoz illeszkedően biztosítsa. A munkafeltételekre vonatkozó jogok egymással összefüggenek, ezért az Egyezmény rendelkezéseinek érvényesüléséhez is nélkülözhetetlen az alapvető munkajogi elvek és jogok tiszteletben tartása. Erre tekintettel rögzíti, hogy a munka világában tapasztalható erőszak és a zaklatás megelőzése és felszámolása érdekében, minden tagállam tiszteletben tartja, előmozdítja és megvalósítja a munkavállaláshoz kapcsolódó alapvető elveket és jogokat, nevezetesen az egyesülési szabadságot, és a kollektív tárgyalásokhoz való jog tényleges elismerését, a kényszermunka és a kötelező munka minden formájának felszámolását, a gyermekmunka tényleges eltörlését, továbbá a foglalkoztatás és a munkavégzés során felmerülő a hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, valamint előmozdítja a tisztességes munkát.[9] Az Egyezmény célja akkor valósulhat meg, ha a rendelkezéseinek végrehajtása mellett a nemzeti jogban a legalapvetőbb nemzetközi munkaügyi normák is rendeltetésüknek megfelelően érvényesülnek.
Az Egyezmény egyik fő újítása, hogy önálló jogként deklarálja az erőszaktól és zaklatástól mentes munka világához való jogot.[10] Eszerint az Egyezményt megerősítő minden tagállam tiszteletben tartja, előmozdítja és megvalósítja mindenki jogát az erőszaktól és zaklatástól mentes munka világához.[11] E jog szabályozását az indokolta, hogy a megfelelő jogi védelem megteremtésével az erőszak és a zaklatás leküzdhető legyen a munka világában. Továbbá, hogy az a nemzetközi munkaügyi normák között illeszkedjen az emberi jogok megsértése vagy azokkal való visszaélés megelőzésére és kezelésére irányuló nemzetközi jogi célkitűzésekhez, a tisztességes munka elveivel és a munka jövőjére vonatkozó elvekkel összhangban, figyelemmel az Agenda 2030 a Fenntartható Fejlődésért céljaira is.[12] A Preambulumban a Philadelphiai Nyilatkozatra történő hivatkozás is arra irányul, hogy megerősítésre kerüljön az alapvető emberi jog az erőszaktól való mentességhez.[13] Ezzel az Egyezmény olyan új nemzetközi jogi zsinórmértéket jelent, amely összefoglalja a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzése és felszámolása érdekében szükséges minimumkövetelményeket. Az Egyezmény és az Ajánlás megalkotásakor kifejezett törekvés volt, hogy a gyakorlati végrehajtás szempontjait is szem előtt tartva azok világos kereteket teremtsenek a tagállamok számára, figyelembe véve azok különböző társadalmi, gazdasági és kulturális adottságait és a munka világának jövőbeni fejlődését.[14]
Az erőszaktól és zaklatástól mentes munka világához való jog tartalma az Egyezmény rendelkezései alapján az erőszak és a zaklatás megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges kötelezettségek alapján határolható körül. Kiemelt jelentőségű ezek között az erőszak és a zaklatás tilalmának biztosítása. Eszerint az 1. cikk sérelme nélkül és azzal összhangban, minden tagállam jogszabályokat fogad el a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás meghatározására és tiltására, ideértve a nemi alapú erőszakot és zaklatást is.[15] Ekként világosan kifejezésre jut, hogy a nemzeti jogalkotó köteles biztosítani az adott nemzeti jogrendszerben e tilalmat a foglalkoztatási jogviszonyokban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
