Az ítéletek és egyéb bírósági határozatok (egyezség) érvényesíthetősége a végrehajtási eljárás keretein belül valósul meg. Feladatom ezen eljárás bemutatása a bírói gyakorlat szempontjából.
A feladat teljesítése nem egyszerű vállalkozás, mivel terjedelme kötött, a vonatkozó joganyag nagy mennyiségű, az alkalmazás útja rögös és kijáratlan. Ezért megkísérlem - a fentiekre tekintettel a teljesség igénye nélkül - bemutatni, a jelenleg rendelkezésre álló és jogerősen befejezett végrehajtási ügyek alapján a mai bírósági gyakorlatot.
Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 205. §-210/B. §-ai rendelkeznek a külföldi határozatok végrehajtásáról, tételesen meghatározva, hogy a bíróságoknak minek alapján, mit és hogyan kell tennie. Utal a törvény a 44/2001/EK tanácsi rendeletre, mely az Európai Unió tagországai közötti polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerését és végrehajtását szabályozza. Bírósági feladat a 805/2004/EK tanácsi rendelet alapján a nem vitatott követelések és a 2201/2003/EK tanácsi rendelet alapján a családjogi ügyekben hozott határozatok végrehajtása.
A Vht.16. § e) pontja alapján végrehajtási lapot állít ki az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a határozata alapján az adós lakóhelye, székhelye.... szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A Budai Központi Kerületi Bíróság a jogszabály hatálybalépése óta 2005. évben 26 ügyben, 2006. évben 16 ügyben állított ki tanúsítványt és végrehajtási lapot külföldi bírósági határozat alapján. Bírósági gyakorlatról beszélni tehát elég nehéz, különös tekintettel arra, hogy nem készült összehasonlítás az egyes megyék és a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek tükrében. Így tehát mindössze, a rendelkezésemre álló adatok alapján, néhány gyakorlati kérdésre szeretném felhívni a figyelmet.
Külföldi bíróság határozatainak végrehajtása esetén eredeti jogerős bírói döntés és annak hiteles fordítása szükséges a tanúsítvány és a végrehajtási lap kiállításához. Az erre irányuló kérelem benyújtásakor célszerű utána nézni az alkalmazandó jogszabály teljes és pontos szövegének, valamint a jogerős határozat tartalmának. A nemzetközi jogszabályok szerkezete, rendszere ugyanis nem egyezik meg a magyar eljárási szabályok szerkezetével és rendszerével. A külföldi bírósági határozatok nyelvezete szokatlan, szóhasználata, szófordulatai a magyar határozatokétól jelentősen eltérő. Csak a jogszabály teljes áttekintése és megismerése, a jogerős bírói döntés szövegének részletes elemzése ad biztos támpontot a végrehajtási eljárás eredményes megindításához és lezárásához.
Példaként említeném a 44/2001/EK rendelet szerkezete körében azt a sajátosságot, hogy míg a jogszabály első része általánosságban rendezi a jogkérdést, a második részében a tagországok külön igényei emelkedtek törvényi erőre.
A bírósági határozatok szokatlan nyelvezetére jó példa a Veronai Városi Bíróság döntése, mely "helyt ad a hitelező kérésének úgy, ahogyan az világosan meg volt határozva, és elrendeli Y. Z. felelőssé tételét ZS. társaság passzívumaiért 23 596 euró erejéig úgy, hogy a letett összegek a törvény rendelkezései szerint az adós vagyonába mennek át." Felvetődik a kérdés, hogy kivel szemben, milyen összeg erejéig kell a végrehajtási kérelmet benyújtani.
Fontos tudnivaló a végrehajtási kérelem benyújtása esetén, hogy a hivatkozott EK tanácsi rendelet (16.) és (17.) pontjai szerint a kölcsönös bizalom elve alapján a tagállamokban hozott határozatokat automatikusan, bármilyen külön eljárás nélkül elismerik, a tisztán formai ellenőrzést követően automatikusan kell a végrehajthatóságot megállapító határozatot kibocsátani.
A kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat a nemzeti jog határozza meg.
Ha a kérelem hiányosan került benyújtásra, a magyar eljárási jogszabályok szerinti hiánypótlásra kerül sor. (Az elmulasztás jogkövetkezményei is a magyar törvények szerint alkalmazhatóak.)
Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 57. § m) pontja alapján az eljárás illetékmentes.
Hiánytalan kérelem esetén a bíróság fellebbezhető és indokolt végzésével tanúsítja, hogy a külföldi bírósági határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. A feleknek a határozatot kézbesíteni kell, majd a jogerő megállapítását követően kerül sor a végrehajtási lap kiállítására. Amennyiben a tanúsítványt kiállították, de még a végrehajtási lapot kiállítani nem lehet (jogerő hiánya), a jogosult erre irányuló kérelme esetén a pénzkövetelés biztosítását elrendeli a bíróság.
Miután a végrehajtási lap kiállításra került az illetékes végrehajtó a Vht. szabályai szerint foganatosítja a végrehajtást.
Az érdeklődésre számot tartó másik kérdés a magyar bírósági határozatok külföldön történő végrehajtása, melyet a magyar bíróságok közreműködésével kezdeményeznek a végrehajtást kérők. Ez esetben is szükséges a határozat azon nyelvre történő hiteles fordítása, mely országban a végrehajtási eljárást kezdeményezni kell. Szükséges az eredeti bírói aláírást hitelesítő, elnöki eredeti aláírással ellátott, magyar nyelvű és jogerős bírósági határozat és a nyomtatványon kiállított tanúsítvány. Szabályszerűen benyújtott kérelem esetén a bíróság személyes meghallgatást tűz ki, melyen a végrehajtást kérő tájékoztatást kap a költségekre vonatkozó nemzetközi gyakorlatról és indokolt kérelmére a bíróság részére költségmentességet engedélyezhet.
A végrehajtási kérelem és mellékletei ezt követően az Igazságügyi Minisztériumon keresztül kerülnek az adott ország illetékes hatóságai elé.
Ezúton is szeretném kiemelni és megköszönni azt a segítséget, melyet az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi, valamint Igazságügyi Igazgatási és Kodifikációs Főosztályaitól folyamatosan kapunk problémáink megoldása érdekében.
További kérdéseket vetnek fel az egyéb, végrehajtható okiratok szükséges és elégséges kellékei, a végrehajtó eljárása, illetve a már végrehajtott követelések sorsa. Ezekben a kérdésekben azonban egy-egy ügy került eddig elintézésre, melyeknek alapján nemhogy végrehajtási gyakorlatról nem lehet szó, de még általánosításra alkalmas következtetések sem vonhatóak le.
A jogerősen befejezett ügyekben az első fokon meghozott határozatokat a Fővárosi Bíróság helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság elé felülvizsgálati eljárásban egy ügy került, melyben a felülvizsgálati kérelmet elutasította. A statisztika alapján elmondható ugyan, hogy Budapesten az illetékes bíróságok között jogértelmezési ellentmondások nem merültek fel, azonban tekintettel a törvény alkalmazásának kezdeti szakaszára és az ügyek eddigi alacsony számára, várhatóan szükség lesz a nemzetközi végrehajtási kérdések jogalkalmazók és jogszabályalkotók közötti szélesebb körű megvitatására. ■
Lábjegyzetek:
[1] Elhangzott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2006. június 30-án "Határon túlnyúló igazságszolgáltatás az Európai Unióban" címmel megtartott konferenciáján. Lovász Andrásné dr. a Budai Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettese
Visszaugrás
