A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 12. §-ának (3) bekezdése szerint a cégjegyzékben fel kell tüntetni a közhiteles nyilvántartás és a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok között a csődeljárás valamint a felszámolás kezdő időpontját és befejezését.
A Ctv. 12. §-ának (4) bekezdése, amelynek számozását a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lin. törvény módosításáról rendelkező 2000. évi CXXXVI. törvény 172. §-ának (4) bekezdése által végrehajtott módosítás (5) bekezdésre változtatta, úgy rendelkezik, hogy ezeket az adatokat a csődeljárást illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság rögzíti a cégjegyzékben a végzése jogerőre emelkedésekor, és az abban foglaltaknak megfelelően - számítógépes rendszer útján. A Ctv. szabályozására az adott lehetőséget, hogy mind a cégbíróság, mind a csőd- és felszámolási ügyekkel foglalkozó bírósági egység egyaránt a megyei bíróság része, és számítógépes rendszerük összekapcsolására mód volt.
A szabályozás a gyakorlatban bevált, de problémát jelentett, hogy bár a felszámolást elrendelő bíróságnak a Cégközlönyben közzétételre kerülő végzése tartalmazta a kirendelt felszámoló cég nevét és székhelyét, a szabályozás a felszámolóbiztost külön kötelezte arra, hogy saját személyét és lakóhelyét közzétételi költségtérítés fizetésének terhével - az aláírási címpéldánya csatolása mellett - bejelentse a cégbíróságnak. Így a felszámolóbiztos cégbejegyzésére egyrészt jóval a működésének megkezdése után került sor, másrészt ez a felszámolóbiztos részére többletkiadást jelentett.
A korábbi szabályozás szerint a cégbíróság a felszámolóbiztos bejelentését követően hozott végzésében elvégezte a cégnév módosulására (az "fa" toldat alkalmazása), a korábbi cégjegyzésre jogosultak törlésére és szükség esetén a cégjegyzés módjára (együttesből önállóra) vonatkozó változások bejegyzését és az említett változásokat, illetve a felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét tartalmazó végzését közzétette a Cégközlönyben. Ily módon ugyanazon információk nagy része kétszer került közzétételre a Cégközlönyben, először a felszámolást elrendelő bíróság végzésének, másodszor pedig a cégbíróság végzésének megjelenésével.
A két bírósági egység közötti számítógépes kapcsolat a gyakorlatban jól működött, így felvetődött az együttműködés továbbfejlesztésének gondolata. Mivel a felszámolást elrendelő bíróság számos más, a cégnyilvántartásban szereplő, a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó adatnak is a birtokában van, azokat is számítógépes úton, ugyanebben a formában látszott célszerűnek rögzíteni. Az új szabályozással elérhetővé vált, hogy a közhiteles nyilvántartás naprakészebben tartalmazza a cég életében bekövetkezett ezen változásokat, ugyanakkor a módosítás megkönnyíti a cégbíróságok munkáját, anélkül, hogy a felszámolást elrendelő bíróságra külön terheket róna.
A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról rendelkező 2000. évi CXXXVII. törvényben - amely más okokból egyébként is több ponton módosította a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló. 1991. évi IL. törvényt (Cstv.) - megvalósultak ezek a szabályozási elképzelések. Az új rendelkezések 2001. szeptember 1. napján léptek hatályba.
Az új rendelkezések lényege a következő:
A zálogjogi szabályozáshoz kapcsolódóan a 2000. évi CXXXVII. törvény módosította a Ctv. 12. §-ának (4) [jelenleg már (5)] bekezdését, előírva, hogy a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) a felszámolási eljárást lefolytató bíróság rögzíti a felszámolás elrendeléséhez kapcsolódóan a jogerős végzésének, illetve a felszámoló cég (a biztos személyére vonatkozó) bejelentésének megfelelően.
Ezzel összefüggésben a Cstv. 27/A §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a kirendelt felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles az általa kijelölt felszámolóbiztos természetes személy nevét és lakóhelyét bejelenteni a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz. Emellett a módosítás azt is előírja, hogy a felszámolást elrendelő bíróság közzétételi végzésének már tartalmaznia kell ezt a kiegészítést, tehát a végzés alapján készülő közleménybe be kell építeni ezt az adatot is. (Ez a jogi megoldás immár világosan rámutat arra, hogy a közzétételre kerülő adatsor után felesleges a Cégközlönyben az eljáró bíró nevének feltüntetése, hiszen nem a felszámolást elrendelő végzés maga jelenik meg, hanem -éppúgy, mint a cégbírósági végzések közzététele során - csak a szükséges adatsort kell közzétenni. A megjelenő közlemények tartalmának alapja ugyanis mindig bírósági végzés, de a hatályos szabályozás alapján egyrészt az egyes adatok rögzítése automatikusan történik, másrészt az adattartalom gyakran több bíróság együttműködésének eredményeképpen alakul ki.)
Az új szabályozás következtében a felszámolást elrendelő bíróság által kezdeményezett közzétételre a jövőben valamivel később fog sor kerülni, ennek azonban nincs valódi jelentősége, mert a jogok, kötelezettségek keletkezése a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséhez kapcsolódik, a hitelezők igényei pedig a közzététellel nyílnak meg - bármikor legyen is az. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
