Gondolatok a földforgalmi jogi szabályozás alá eső föld adásvételi és föld haszonbérleti szerződések jóváhagyási eljárásáról, jegyzői közzétételéről, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásáról III.
2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). Jelen tanulmány azon cikksorozat harmadik része, melyben a Törvény azon rendelkezéseit vizsgáljuk, amelyek a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyző (a továbbiakban: jegyző) Törvényben meghatározott közzétételi feladata teljesítése szempontjából releváns.[1] Ezen feladata keretében a jegyző hirdetményi úton közli a földre megkötött adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival, valamint a haszonbérleti szerződést az előhaszonbérleti jog jogosultjaival. Ezt követően az anonimizált, záradékolt szerződést, az iratjegyzéket és az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által esetlegesen bekért egyéb dokumentumokat megküldi az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére.
A Törvény 23. § (4) bekezdése alapján "a mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat
a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
b) nem az elővásárlásra jogosulttól származik,
c) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító vagy a 21/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a letétbe helyezést igazoló okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza, vagy
d) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a 14. §-ban foglalt nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír."
A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok jegyzőtől történő beérkezésétől számított 15 napon belül
1. dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye;[2] vagy
2. dönt a szerződés ismételt közzétételének elrendeléséről, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését,[3] vagy
3. az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a továbbiakban: jegyzék).[4] A jegyzék, a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozat és a rendelkezésre álló okiratok másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szervét (helyi földbizottságot) állásfoglalásának beszerzése céljából, és ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében.[5]
A helyi földbizottság 30 napon belül[6] "állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e
a) a birtokviszonyok átláthatóságára,
b) a spekulatív földszerzések megelőzésére,
c) az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére,
d) a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére,
e) az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, és
f) a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére
vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek".[7]
Az adásvételi szerződés fenti meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe veendő körülményeket a Törvény taxatíve felsorolja, ilyen szempont például az, hogy a föld adásvétele mennyiben szolgálja a fiatal földműves, a pályakezdő gazdálkodó gazdaságátadással összefüggő tulajdonszerzését.[8]
A földbizottság a köztudomású tények alapján hozza meg döntését, nincs tényfeltárási és bizonyítási kötelezettsége. Az értékelést a helyi földbizottság a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adásvételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégzi.[9]
A helyi földbizottság döntésével
1. több elővásásra jogosultat támogathat;[10]
2. egyik elővásárlásra jogosult esetében sem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia
- 14/15 -
abban, hogy az adásvételi szerződés szerinti vevővel támogatja-e az adásvételi szerződés jóváhagyását.[11]
"Ha a helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének beérkezésétől számított 45 napon belül nem adja meg az állásfoglalását, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalása nélkül dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásáról."[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
